Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

3. fejezet - 3.fejezet │A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA

3. fejezet - 3.fejezet │A SZOCIOLÓGIA MÓDSZERTANA

A SZOCIOLÓGIAI VIZSGÁLAT LÉPÉSEI

A szociológiai vizsgálat célja valamely társadalom vagy társadalmi csoport megismerése, alapvető jellemzőinek feltárása. Ilyen célt szolgálnak például a népszámlálások, amelyek a népesség számát és különböző ismérvek szerinti összetételét mérik fel. A szociológiai vizsgálatok a legtöbbször azonban nemcsak egyszerűen leírásra törekszenek, hanem valamely probléma megértésére, valamilyen összefüggések magyarázatára, a jelenségek okainak felderítésére. Az ilyen típusú szociológiai vizsgálat lépéseit, Karl Popper tudomány-módszertani felfogását követve, a következőképpen lehet összefoglalni:

A probléma megfogalmazása

Felmerül valamilyen társadalmi jelenség, amelynek megismerése és megmagyarázása szükségesnek látszik. Például a közvélemény vagy a társadalom valamely vezető-irányító intézménye, szervezete (például a kormányzat vagy a tudományos akadémia) vagy a társadalomtudósok, kutatók egy csoportja felismeri, hogy az adott társadalomban az alkoholizmus súlyos probléma, ezért ismerni kellene az elterjedését és az okait.

Elméleti hipotézisek

Elméleti hipotéziseket fogalmaznak meg a vizsgálni kívánt jelenségekről. Ehhez fel lehet használni a szociológiai irodalomban található elméleteket, és újabb elméleteket is ki lehet dolgozni.

Az alkoholizmusra vonatkozó elméletek közül például felhasználhatjuk a következőket: az alkoholizmus ott gyakoribb, ahol a kultúra értékei és normái elnézőek a nagy mennyiségű szeszesital-fogyasztással, a lerészegedéssel szemben, esetleg hallgatólagosan ajánlják is az ilyen viselkedést bizonyos helyzetekben; az alkoholizmus terjedése a társadalom anómiás állapotának a következménye stb.

Operacionalizálás

Operacionalizálják, vagyis mérhető formában fogalmazzák meg az elméleti hipotéziseket. Először operacionalizált formában kell definiálni például az alkoholizmust. Makrotársadalmi szinten az alkoholizmus gyakoriságát mérhetjük a májzsugorodás okozta halálesetek számán alapuló Jellinek-képlettel vagy az egy főre jutó alkoholfogyasztáson alapuló Ledermann-képlettel. Egyéni szinten mérhetjük az alkoholizmust a kérdezett személy által bemondott szeszesital-fogyasztás mennyiségével, vagy közvetve, az ivással összefüggő különféle problémák (például munkahelyi elbocsátás, fegyelmi, családi vita) előfordulására vonatkozó kérdésekre adott válaszokkal. Hasonlóképpen különféle módszerekkel lehet mérni az ivással kapcsolatos normákat és értékeket, valamint az anómiát makroszinten és egyéni szinten.

Adatgyűjtési módszerek

Adatokat gyűjtünk a vizsgált jelenségekről. Különféle módszereket szokott a szociológia alkalmazni. Ezek a következők:

– publikált statisztikai adatok másodelemzése;

– egyéni adatok formájában (mágnesszalagon stb.) tárolt adatok másodelemzése;

– dokumentumok (például sajtóközlemények, visszaemlékezések, naplók, levelek) elemzése;

megfigyelés (ennek két fajtáját szoktuk megkülönböztetni: a külső megfigyelést, amikor a kutató nem vesz részt a megfigyelt jelenségben, például egy kocsmában tartózkodik, de nem iszik és nem elegyedik szóba az ott szeszes italt fogyasztókkal; továbbá a részt vevő megfigyelést, amikor a kutató maga is részt vesz a jelenségben, csoportban, például együtt iszik, beszélget a kocsma vendégeivel;

– esettanulmány (ilyenkor egyetlen esetet, személyt, intézményt vizsgálnak igen alaposan, és abból próbálnak következtetéseket levonni a vizsgált jelenség társadalmi méretű előfordulásáról, annak okairól);

– kísérlet (ebben a kutató maga szabályozza a megfigyelt jelenség bizonyos feltételeit);

mélyinterjú, életrajzi módszer, kötetlen beszélgetés (ezekben a kutató előre kiválasztott szempontok szerint irányított, de nem pontosan megfogalmazott kérdésekkel meghatározott hosszabb interjút folytat a megkérdezettekkel);

– kérdőíves adatfelvétel vagy survey-módszer.

A közzétett statisztikai adatok alapján összehasonlítjuk például az ország megyéinek májzsugorodás okozta halálozási arányszámait és a megyék különböző társadalmi jellemzőinek (a népesség iskolai végzettségének, a városi és községi népesség arányának, a válási gyakoriságnak, az ingázók arányának stb.) adatait, és megpróbáljuk meghatározni, hogy az utóbbiak közül melyik látszik összefüggésben állni az alkoholizmus gyakoriságával. Vagy kérdőíves vizsgálatot végzünk egy üzem összes dolgozója körében, ahol is kérdéseket teszünk fel a szeszesital-fogyasztásról, az ezzel kapcsolatban felmerült problémákról, az italozással kapcsolatos véleményekről, az életcélokról és azok megvalósulásáról, az anómiára utaló lelki problémákról stb., és megpróbáljuk meghatározni, hogy az utóbbiak közül melyik látszik összefüggésben állni a mértéktelen szeszesital-fogyasztással, az alkoholizálás okozta problémákkal.

Elemzés

Elemezzük a gyűjtött adatokat, ennek alapján következtetéseket fogalmazunk meg arról, hogy a vizsgált jelenségnek milyen jellemzőit mutattuk ki, és hogy kiinduló elméleti hipotéziseink mennyire igazolódtak be vagy cáfolódtak meg.

Korrelációt számítunk például a májzsugorodási halálozási arányszám és a települések más jellemző adatai közt. Vagy különválasztjuk a megkérdezettek között egyrészről a feltehetően alkoholistákat és mértéktelen ivókat, másrészről a mérsékelt ivókat és alkalmi fogyasztókat, és megnézzük – táblázatos formában -, hogy különböznek-e válaszaik a szeszesital-fogyasztás megengedhető mennyiségére vagy a lerészegedés megengedettségére vonatkozó véleményeik alapján, vagy az életcélok és megvalósulásuk közötti eltérés mértékére vonatkozó válaszaik alapján.

Az elemzésnél igen óvatosan kell eljárni, s az adatok alapján az ok-okozati kapcsolatokra próbálunk következtetni. Abból, hogy két adatsor között korreláció áll fenn, vagy hogy valamely jelenség gyakoribb egy másik jelenség vagy társadalmi jelenség jelenléte esetén, még nem következtethetünk minden további nélkül, hogy közülük az egyik a másiknak oka. Az ilyen típusú téves következtetés sokat idézett példája a településen fészkelő gólyák és a születések gyakorisága közötti kapcsolat. Azokon a településeken, ahol több a gólya, általában magasabb a születési arányszám. Ennek azonban természetesen nem az az oka, hogy gólyák hozzák a csecsemőket, hanem az, hogy a falvakban több a gólya és itt általában magasabb a gyermekszám. A két jelenség mögött tehát egy közös ok áll.

A téves következtetésnek egy másik, az 1930-as évek magyar szakirodalmában előfordult példája az alacsony születési arányszám és a protestantizmus közötti kapcsolat. A szerző azt állította, hogy – mivel minden magyarországi megyében nagyobbnak találta a katolikus községek születési arányszámait a protestáns községek születési arányszámánál – a protestantizmus a gyermekszám csökkenését okozza. Valójában azonban a katolikus és protestáns népesség országos születési arányszáma között akkor alig volt különbség, mert a protestáns (különösen a református) népesség éppen azokban az országrészekben (Kelet-Magyarországon) volt nagyobb arányú, ahol a születési arányszám magasabb volt.

Az eredmények közzététele

Tanulmányokban vagy könyvekben közzétesszük a kutatás eredményeit. A pontos és részletes publikálás elengedhetetlenül fontos része a kutatásnak. Pontosan ki kell fejteni az alkalmazott hipotéziseket, le kell írni az alkalmazott módszereket, a mintavételt, definiálni kell a használt fogalmakat, be kell mutatni a használt elemzési módszereket. Hozzáférhetővé kell tehát tenni az eredményeket. Régebben ennek az volt a módja, hogy részletes táblázatokat közöltek. Bár ez ma is fontos, a számítógépes technika jelenleg lehetővé teszi az eredmények ennél teljesebb körű hozzáférhetővé tételét adathordozókon, amelyek alapján bármely más kutató újraelemezheti az adatokat. A szociológiai kutatás előrehaladását ugyanis az biztosítja, ha a kutatás megállapításait más kutatók is ellenőrizhetik, bírálhatják, esetleg egy új adatfelvétellel újra megvizsgálhatják a jelenséget.

Mivel a szociológia leggyakrabban használt módszere a kérdőíves adatfelvétel vagy survey-módszer, a továbbiakban ennek egyes lépéseivel foglalkozunk részletesebben. A hallgató ennek analógiájára átgondolhatja, hogy ugyanezek a lépések milyen módosított formában jelentkeznek a többi módszer alkalmazása esetén.