Ugrás a tartalomhoz

Bevezetés a szociológiába

Andorka Rudolf (2006)

Osiris Kiadó

A SZOCIOLÓGIA TÁRGYA, MÓDSZERE ÉS ALAPVETŐ SZEMLÉLETE

A SZOCIOLÓGIA TÁRGYA, MÓDSZERE ÉS ALAPVETŐ SZEMLÉLETE

Mindezek alapján a tudomány tárgya tekintetében a szociológia, mint a társadalom egészét vizsgáló tudomány, különbözik a közgazdaságtantól, amely a társadalmi jelenségek közül csak a gazdaságiakkal foglalkozik, a demográfiától, amely csak a népesedési folyamatokra összpontosítja a figyelmét, a politikatudománytól, amely a politikát vizsgálja, és a szociálpszichológiától, amely az egyéni viselkedés és a csoporthatás közötti összefüggések kutatását helyezi előtérbe. A társadalomnéprajz és a történettudomány viszont a szociológiához hasonlóan a társadalmi élet valamennyi jelenségét kutatni kívánja.

A módszer tekintetében a szociológia, amely a tömegesen előforduló jelenségekre vonatkozó empirikus adatgyűjtést, továbbá ezeknek az adatoknak elemzését használja kitüntetett módszerként, különbözik a közgazdaságtantól, amely elsősorban a deduktív módszert alkalmazza, a politikatudománytól, amely az intézmény- és jogszabályelemzést tekinti fő módszerének, a szociálpszichológiától, amely a kísérleti módszereket részesíti előnyben, és a történettudománytól, amely inkább az egyedi eseményeket próbálja felderíteni. Viszont hasonlít a szociológia módszere a demográfiáéhoz, azzal az árnyalatnyi különbséggel, hogy a szociológusok inkább hajlanak a statisztikai adatok mellett kérdőíves adatfelvételekre is támaszkodni. Hozzá kell fűzni még az előbb mondottakhoz, hogy a közgazdaságtan ökonometriai ága a szociológiához igen hasonló módszereket használ, továbbá hogy sok szociológus törekszik arra, hogy az ökonometriai módszerekhez hasonló matematikai-statisztikai módszereket is alkalmazzon. A legújabb társadalomtörténeti kutatásokban is igen elterjedtek a szociológiáéhoz hasonló módszerek, azzal a különbséggel, hogy a történeti adatforrások bizonyos korlátokat szabnak az ilyen irányú vizsgálódásnak.

A szociológiát azonban – véleményem szerint – a tárgyán és a módszerein kívül, leginkább alapvető szemlélete különbözteti meg a többi társadalomtudománytól. A szociológusok többsége úgy véli, hogy az ember életének minden jellemzőjét – vagy szociológiai szakkifejezéssel: az életesélyeit – erősen meghatározza a társadalmi szerkezetben elfoglalt helyzete. A társadalmi helyzet befolyásolja azt, hogy mekkora jövedelmet tud elérni, milyen lakásban és milyen lakóhelyen lakik, milyen iskolai végzettséget szerez, hány gyermeke születik, várhatóan hány évig él, vagy milyen valószínűséggel válik alkoholistává vagy kerül börtönbe. Ez a hatás természetesen nem determinisztikus jellegű, hanem inkább sztochasztikus, azaz valószínűségi jellegű. Azt, hogy ezek a sztochasztikus összefüggések mit jelentenek a mindennapi életben, jól érzékeltetik az alábbi egyszerű mutatók, amelyeket az 1980. évi férfi foglalkozási-halandósági adatokból számítottam ki: egy 40 éves férfi orvosnak 12 százalék esélye van arra, hogy 60. születésnapja előtt meg fog halni, az elektroműszerészeknél 16 százalék, a bányászoknál 26 százalék, a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúaknál 27 százalék ugyanez az esély. Az életesélyek ezen társadalmi meghatározottságából természetesen ki lehet egyénileg törni, továbbá lehet a társadalom szerkezetén, intézményein, kultúráján olyan változtatásokat kezdeményezni, hogy az esélyegyenlőtlenségek mérséklődjenek.