Ugrás a tartalomhoz

A kora újkor története

Poór János (2009)

Osiris Kiadó

ELŐSZÓ

ELŐSZÓ

A kora újkor története című kötet nem tűzi célul a kora újkori – a 15. század vége és a 18. század vége közötti – egyetemes történelem egészének a feldolgozását. A korszak részletező bemutatására az utóbbi időben több egyszerzős vagy szerzői kollektíva által írt munka is vállalkozott, és nem a hasonló típusú tankönyvek és kézikönyvek számát akartuk eggyel növelni. Az alábbi kötet egyszerre akar többet és kevesebbet. Kevesebbet, mert kronológiailag nem fedi le a korszak egészét, és nem foglalkozik a kora újkori világ, még az akkori Európa minden egyes régiójával sem. Ennek oka, hogy úgy véljük: a teljességre törekvés még viszonylag nagy terjedelem esetén is leegyszerűsítésekhez vezet. Ha mindenről szólni kell, akkor szinte mindenre csak néhány, az ismereteket kevéssé gyarapító oldal vagy sor juthat. Ezért nem fogja át a kötet a korszak egészét, és ennyiben szerényebb a célkitűzése, mint az ugyanezt az időszakot taglaló monográfiák és tanulmánykötetek többségéé. Másrészt többet akar: a választott témákat a hasonló tematikájú kötetekben megszokottnál és lehetségesnél részletesebben és adatokban jóval gazdagabban tárgyalja.

Az első, Háborúk, polgárháborúk, forradalmak című rész a kora újkor – a térképet folyamatosan átrajzoló – kiemelkedő diplomáciai csatározásait, háborúit és polgárháborúit követi. Az itáliai háborúk, a harmincéves, a spanyol, az osztrák örökösödési és a hétéves háború taglalásán kívül ebben a részben kapott helyet az angol polgárháború és az amerikai függetlenségi háború eseményeinek bemutatása, valamint Lengyelország felosztásainak tárgyalása. A második rész – Birodalmak, államok, tartományok – a Német Birodalom, Franciaország, Anglia/Nagy-Britannia, Spanyolország és az osztrák örökös tartományok kormányzat- és intézménytörténetét taglalja, a magyar nyelvű szakirodalomban hiánypótlóként. A kormányzat- és intézménytörténetet a kora újkor történetét összefoglaló kézikönyvek csak érintik, éppúgy, mint az egyes országok történetét taglaló kis- és nagymonográfiák. A harmadik rész – Vallásügy, vallási megújulás, vallásháborúk – a német és a francia vallásügy és vallásháborúk áttekintése mellett a trienti zsinattal és az inkvizíció, elsősorban a római inkvizíció történetével foglalkozik. A negyedik résznek – Gyarmattartók és gyarmatok – az a célja, hogy egymás mellett mutassa be a portugál, a spanyol, a francia és az angol gyarmatbirodalmat, és ne időrendben vagy egy-egy gyarmati régió történetén (hovatartozásának nehezen követhető változásain) keresztül tárgyalja az Európán kívüli világ kora újkori eseményeit (természetesen csak a gyarmatosítás folyamatára és az „anyaországokkal" való kapcsolat vázlatos bemutatására szorítkozva).

A könyv végén részletes név-, tárgy- és földrajzinév-mutató található. A névmutató tartalmazza a kötetben szereplő személyek életrajzi adatait (ha ismertek), az uralkodók esetében az uralkodás adatait is. A pápák, császárok, királyok és választófejedelmek uralkodási adatai általában az első említéskor az egyes tanulmányokban is megtalálhatók, alacsonyabb méltóságok viselőjénél csak indokolható esetben szerepelnek uralkodási dátumok a szövegben.

A könyvet a szerzők elsősorban egyetemi hallgatóknak, középiskolai és általános iskolai tanároknak szánják, azoknak, akik a fenti témákról többet szeretnének tudni, mint ami a magyar nyelvű szakirodalom alapján többnyire lehetséges. Fontos szempont volt, hogy az egyes írások önállóan, a kötetben szereplő más írások segítsége nélkül is használhatók legyenek. Következésképpen nem törekedtünk arra, hogy a rokon témájú tanulmányokban az ismétlődéseket elkerüljük. Bízunk abban, hogy a kötet, annak ellenére, hogy csak válogat a kora újkor fontos témáiból, a korszak egészének megismeréséhez is segítséget nyújt.

A szöveg gondozásában köszönöm Hegybíró Nándorné és Vajnági Márta segítségét.

Budapest, 2009. február

Poór János