Ugrás a tartalomhoz

Juh- és kecsketenyésztés

Polgár Péter, Toldi Gyula (2011)

Pannon Egyetem; Kaposvári Egyetem

2. fejezet - Termékek és melléktermékek a juhtenyésztésben (Polgár J. Péter)

2. fejezet - Termékek és melléktermékek a juhtenyésztésben (Polgár J. Péter)

A juh tipikus többhasznú gazdasági haszonállat. Fő termékei a gyapjú, (2. kép, 3. kép, 4. kép, 5. kép, 6. kép), a juhhús (7. kép, 8. kép, 9. kép, 10. kép) a juhtej, de e mellett a gerezna (gyap-júval lenyúzott bőr), a trágya is haszonnal bír. Számos értékesíthető melléktermék keletkezik a juh vágása és a juhtej feldolgozása kapcsán is. A juhtenyésztés esetében a több termék egyben jobb alkalmazkodásra is lehetőséget nyújthat. A piaci viszonyok változása a termékek fontossági sorrendjét is befolyásolta. Ma hazánkban a létszám több mint 90%-át a merinó fajtacsoport és keresztezett állományaik adják. A gyapjú, mint főtermék megszűnt, a hús és tej termelése fejlődésnek indult. A juhhús és a gyapjú ikertermékké vált, később a hús került előtérbe, mivel a termelés meghatározó részét exportáljuk. A juhtej fogyasztása nálunk nem számottevő. A belőle előállított tejtermékek skálája bővült, de még jelenleg is csak választékbővítő termékkörként jellemezhetjük. Exportja változó, de ezt ma az import jelentősen meg-haladja. A bőr (gerezna) hazai igényünket csak részben fedezi, mivel a bárányokat élve ex-portáljuk. Szőrme és irha feldolgozásunk is jelentős. A jelenlegi termelési és piaci trendeket figyelembe véve a következő árbevételi arányok mutatkoznak; Az árbevétel 95%-a hústerme-lésből, a maradék 5% gyapjúértékesítésből keletkezik. Ha fejjük az állományt, a gyapjú 5%-os árbevétele mellett a tej további 20%-os hányadot jelenthet, így a hús árbevétel mintegy 75%-os szinten jellemző.

Gyapjú

A gyapjútermelés a jelenlegi árak miatt nem nevezhető gazdaságosnak, ezért a gyapjúminőség és -mennyiség szinten tartása mellett a húsformák javítására kell törekedni a gyapjútermelő fajták esetében is. A magyar merinó populációk alkalmasak e típus kialakítására. A Föld juhállománya az elmúlt évtizedekben egyenletes, kismértékű növekedést mutatott, bár elmaradt a dinamikusan fejlődő baromfi-, sertés-, vagy akár a szarvasmarhatenyésztés üteme mögött. A juh a világ állatállományának mintegy 5%-át képviseli állat egységben. Európa juhállománya az ezredforduló óta kis mértékben csökken. Az eltérő adottságok miatt az állománysűrűség igen nagy változatosságot mutat. Száz hektár mezőgazdasági területre Ausztráliában 32, Új-Zélandon 468 juh jut, míg a világátlag 24. A legelők juheltartó képességét is nagy szélsőségek jellemzik, extenzív körülmények között egy juh takarmány¬szükségletét csak több hektár tudja biztosítani, míg intenzív viszonyok mellett egy hektáron 20 juhot is lehet tartani. A gyapjútermelésben is Ausztrália és Új-Zéland az élenjárók, itt egy juhra 5,2 kg zsírban nyírt gyapjú jut, ami a világátlag kétszerese. A termelt gyapjú 40%-a merinó, 30%-a crossbred (keresztezett), 30%-a pedig kevert gyapjú ( 7. táblázat ). A világ gyapjútermelésének legnagyobb részét nem a termelés helyén dolgozzák fel ( 11. kép ), többségét a korszerű olasz, francia, angol és japán textilipar vásárolja fel. Egyre jelentősebb mértékű a kínai piac hatása. A termelt menynyiség mintegy 60-70%-a kerül a nemzetközi kereskedelembe.