Ugrás a tartalomhoz

Állati termékek táplálkozás-élettani szerepe

Dublecz Károly (2011)

Pannon Egyetem

7. fejezet - Állati zsírok

7. fejezet - Állati zsírok

Táplálkozási szempontból a legfontosabb állati eredetű zsiradék a vaj, amelyet tejszínből, az emulzió formájában jelen lévő zsír elkülönítésével nyerhetünk. A nyersvajat homogenizálják, sózzák, a kívánt méretűre vágják és formázzák.

A vaj a zsír mellett kevés vizet, kismennyiségű fehérjét, hozzáadott sót, továbbá A- és D-vitamint tartalmaz. Táplálkozási szempontból zsírsavösszetétele tekinthető a legfontosabb tulajdonságának, ami állatfajonként változó. A fogyasztás szempontból domináns tehéntej zsírsavösszetétele táplálkozási szempontból nem tekinthető ideálisnak, mivel túl sok benne a telített zsírsavak aránya.

A zsírt az állatok zsíros szöveteinek kiolvasztásával, kisütésével nyerjük. Az állati zsírok közül Európában, így hazánkban is, a sertészsírt használjuk legnagyobb mennyiségben. Számos tradicionális étel elkészítéséhez szükséges a zsír, bár kedvezőtlen táplálkozás-élettani megítélése miatt felhasználásának aránya jelentős mértékben csökkent az utóbbi időszakban. A világ más részein a szarvasmarha és más kérődzők zsírját is felhasználják táplálkozási célra.

A zsírok táplálkozási megítélése

A zsírok elsősorban koncentrált energiaforrást jelentenek, a táplálóanyagok között a legnagyobb energiatartalommal rendelkeznek, bruttó energia értékük 39,3 KJ/g. Ételeink energiakoncentrációját tehát elsősorban azok zsírtartalma határozza meg. .

Zsírokra azért is szükségünk van, mert azok jelentik az esszenciális zsírsavak, így a linol- és linolénsav, valamint egyes zsírban oldódó vitaminok legfőbb forrását.

A zsírok szintén fontosak az ételek ízletessége szempontjából. A főtt és sült ételek jellegzetes aromája az ételekben lévő zsírszerű anyagok és aminosavak kölcsönhatásából alakul ki. Ételeink zsírtartalma, a gyomortartalom kiürülésének sebessége befolyásolásán keresztül, befolyásolja a jóllakottsági érzés kialakulását.

A zsírok és az ételek ízletessége közötti kapcsolat táplálkozási és gasztronómiai szempontból egyaránt fontos. A vendéglátó- és élelmiszeripar részére komoly kihívást jelent az ételek zsírtartalmának csökkentése, a zsírok olajokkal való helyettesítése olyan módon, hogy ezáltal az ételek íze ne változzon. Az alacsony zsírtartalmú, növényi olajokból előállított margarinok és a különböző egyéb zsírhelyettesítők alternatívát kínálhatnak a zsírok részleges kiváltására. Számos húsétel, kekszek és sütemények elkészítésekor azonban nehéz a zsírok mellőzése az ételek és termékek ízének és állagának megváltozása miatt.

Jelenleg is napirenden van olyan zsírhelyettesítők kifejlesztése, amelyek fizikai jellemzőiket tekintve kisebb arányban is képesek a kellő ízhatás és a megfelelő textúra kialakítására. A zsírsavak szacharózzal alkotott észterein alapuló termékek részben rendelkeznek a kívánt organoleptikus tulajdonságokkal és megfelelnek a szigorú élelmiszerbiztonsági előírásoknak is.