Ugrás a tartalomhoz

Állati termékek táplálkozás-élettani szerepe

Dublecz Károly (2011)

Pannon Egyetem

A húsok és hústermékek táplálkozásban betöltött szerepe

A húsok és hústermékek táplálkozásban betöltött szerepe

A fejlett országokban a húsfogyasztás alapvetően magasabb, mint a kevésbé fejlett szegény ázsiai és afrikai országokban, ahol a teljes energia bevitel 80%-át növényi szénhidrátok biztosítják és a fő fehérjeforrásokat is a növények jelentik. Ahogyan korábban már utalás történt rá a hús nem tekinthető ugyan esszenciális tápláléknak, a döntően vegetáriánus táplálkozást folytató fejlődő országokban ennek ellenére lényegesen magasabb a táplálkozással is összefüggő csecsemő- és gyermekhalandóság, a nők körében a vashiányos anémia, továbbá az A-vitamin hiány.

A hús a fejlett országokban az energia-felvétel mintegy 16%-át, a fehérjefogyasztás 30, míg és a zsírfelvétel 26%-át teszi ki. Az otthoni felhasználásra vásárolt nyershúsok közül a baromfihús a domináns, de amennyiben a feldolgozott hústermékeket is figyelembe vesszük, akkor a tőkehúsok fogyasztása lényegesen meghaladja a baromfihúsét.

A húsból készült termékek a teljes húsfogyasztás közel felét teszik ki. Ezek közül is a szalonna és a sonka teszi ki a fogyasztás egynegyedét. Húsokkal vesszük fel a telített zsírsavak mintegy 23, a többszörösen telítetlen zsírsavak átlagosan 16%-át. A hús fontos forrása továbbá az előzőekben említett jól hasznosuló szervetlen táplálóanyagoknak, a cink bevitel 16%-át, a réz bevitel 29%-át, a szelén bevitel 15-20%-át, valamint a vas bevitel 24%-át biztosítja. A vitaminokat illetően a hús a B12-vitamin 55%-át, az A-vitamin 36%-át, a B3-vitamin 26%-át, a B6-vitamin 23%-át, a B2-vitamin 18%-át és a B1-vitamin 14%-át biztosítja a teljes felvételnek.