Ugrás a tartalomhoz

Pécsi Politikai Tanulmányok V.

Kákai László

PTE Bölcsészettudományi Kar Politikai Tanulmányok Tanszéke és a Pólusok Társadalomtudományi Egyesület

A NÉMETH-KORMÁNY HAGYATÉKA

A NÉMETH-KORMÁNY HAGYATÉKA

A katonai szférát érintő állandósuló reformfolyamat „menedzselése” nem a rendszerváltás utáni demokratikus kormányok kiváltsága, a Kádár-rendszer évtizedei alatt több fejlesztési szakaszt is ismer a hadtudományi irodalom. Ennek bemutatása nem képezheti a dolgozat részét, ugyanakkor – az érzékeny politikai és szakmai következményei miatt – a Németh-kormány időszaka alatt formálódó változások ismertetésétől nem tekinthetünk el. A szocialista rendszer válsága 1988-89-ben már teljesen világossá vált, s ez alapvető változásokat indukált a hadseregben is. [49] Ennek első jeleként 1989. július 21-én kibocsátották azt a rendeletet (MN55/1989 [HK. 11.]), amely lökést adott a hadseregen belül tapasztalható pártállami markáns struktúrák lebontásának. [50] Ennek a rendeletnek köszönhetően megszüntették a káder- és személyzeti munkában a párthatásköröket (politikai tiszt), s ezzel szinte párhuzamosan a Honvédelmi Törvény módosításával (1989. évi XXII. Tv.) bevezették az alternatív, polgári szolgálat intézményét, továbbá megszüntették az „elvtárs” megszólítást és helyette – mint ismert átmeneti jelleggel – életbe léptették a „bajtárs” kifejezést. Szeptember folyamán egy HM rendeletnek [51] köszönhetően biztosítottá vált az állomány számára a gyülekezési és az egyesülési jog érvényesítése (katonai objektumokon kívül) mellett a szabad vallásgyakorlás.

A NATO-főtitkár látogatása Magyarországon (2009)

Forrás: NATO

Az 1989. évi XXXI. Törvény (október) módosítva az alkotmányt, jelentősen átalakította a honvédelem struktúráit. Így – többek között – létrejött a Honvédelmi Tanács intézménye, a köztársasági elnök vált a fegyveres erők főparancsnokává, s az Országgyűlés diszkrecionális joga lett a döntés meghozatala a fegyveres erők külföldön vagy országon belüli alkalmazásáról. Emellett az alkotmány egy új (VIII.) fejezetében rögzítették a fegyveres erők (és a rendőrség) feladatait, valamint alkalmazásának és irányításának elveit. [52] Az új közjogi berendezkedésnek köszönhetően békeidőben a miniszterelnök, illetve az illetékes tárcavezetők feladatává vált a hadsereg feletti kontroll kialakítása és gyakorlása, ugyanakkor háborús helyzetben a mozgósítás elrendelésére, a hadiállapot és a békekötés bejelentésére, valamint a köztársasági elnök által vezetett Honvédelmi Tanács felállítására a törvényhozó hatalmi ág (parlament) kapott felhatalmazást. [53]

1989 novemberében a minisztertanács döntött az államigazgatási és a katonai szervezetek irányítási rendjének különválasztásáról. Így az 1989. december 1-jén leválasztották a Honvédelmi Minisztériumról a Magyar Néphadsereg Parancsnokságát. [54] Egyfelől tehát létrejött a kormányfőnek alárendelt honvédelmi tárca új struktúrája, másrészt megalakult a katonai szervezet parancsnoksága az államfő alárendeltségében. A szervezeti átalakulás jogi kereteit az 1976. évi Honvédelmi Törvény módosításával (1990. évi XXI. Tv.) alakították ki, amely egyrészt pontosította a honvédelem irányításának rendjét, másrészt meghatározta a honvédelmi miniszter és a Magyar Honvédség parancsnokának feladatát és jogkörét. [55] Az új struktúra negatívumai azonban nagyon korán megmutatkoztak, s alapvetően hozzájárultak a demokratikus választások után az Antall József vezette kormány és az 1990 augusztusától az államfői posztot betöltő Göncz Árpád közötti viszony elmérgesedéséhez. A legfőbb feszültség abból táplálkozott, hogy a kormányzat lényegében kívül maradt a parancsnoklási vonalon, hiszen nem alakulhatott ki a parlamentáris rendszerekben természetesnek mondható világos felügyeleti viszonyrendszer a kormányfő, a tárcavezető és a vezérkari főnök között, mivel e helyett a köztársasági elnöktől kiinduló kontrollvonal a Magyar Honvédség parancsnokán keresztül érte el a vezérkar elsőszámú vezetőjét. [56]

Fotómontázs az Afganisztánban szóló magyar katonákról

Forrás: Youtube

A Németh-kormány vezette magyar védelmi reform első hullámának célja tehát elsősorban az volt, hogy kialakítsa a Magyar Néphadsereg felett a demokratikus civil kontrollt. Habár, mint a későbbiekben látni fogjuk több esetben időzített bombát helyezett el az új szabályozás, annyit mindenképpen le kell szögeznünk, hogy az új struktúra véget vetett a hadseregen belül a pártállami szerkezetnek. Emellett a reform több lépése egyértelműen pozitív alapot biztosított a rendszerváltás utáni demokratikus kormányok reformtörekvései számára. Így többek között elkezdődött a haderő védelmi jellegűvé történő átalakítása, ami együtt járt a Varsói Szerződéssel és a Szovjetunióval korábban kialakított szoros kapcsolatok lazításával, felszámolták a hadseregen belül a párt és politikai szervezeteket, megkezdődött a túlméretezett és anyagilag túlköltekezett haderő létszámcsökkentése, [57] a Polgári Védelem a Belügyminisztérium felügyelete alá került, s mindeközben feloszlatták a Munkásőrséget is. [58]



[49] Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a rendszerválság mellett a fordulat lehetőségét alapvetően a nemzetközi légkör enyhülése biztosította, s az új biztonsági felfogás következtében 1989 végére a magyar állami vezetés számára megnyílt a lehetőség, hogy a Varsói Szerződésben viselt tagság ellenére döntéseket hozzon a védelmi terhek csökkenéséről, illetve a hadsereg-átalakításról.

[50] Szabó János 2003. Haderőváltás Magyarországon. PolgART Kiadó, Budapest.

[51] HM 6/1989.

[52] Az új demokratikus választások után megalakult parlament az 1990. június 19-i alkotmánymódosító vita eredményeképpen a VIII. fejezet („Fegyveres erők és a rendőrség”) tekintetében az Országgyűlés kétharmados többségéhez kötötte a döntéshozást. Ennek politikai előzményét az MDF-SZDSZ paktum szolgáltatta.

[53] Szabó János 2001 Haderő-átalakítás. Zrínyi Kiadó, Budapest.

[54] Az 1990. évi XVI. Törvény a Magyar Néphadsereg megnevezést Magyar Honvédségre módosította, s ettől kezdődően természetesen a Magyar Néphadsereg Parancsnokságának elnevezése is Magyar Honvédség Parancsnokságára változott.

[55] Bognár Károly 2001 A Magyar Néphadsereg, majd Honvédség fejlesztése, reformtörekvései és átalakítása 1959-től 1998-ig. In: Ács Tibor – Horváth István (szerk.) Honvédelmi reformok, haderőátalakítások Magyarországon, 1848-1998. Budapest.

[56] Szabó János (2001) szerint az átalakítás szorgalmazói úgy kívánták kontroll alatt tartani a haderőt, hogy a hadsereg régi, politikailag megbízható kádereit a minisztériumból a parancsnokság alárendeltségébe helyezték át, ezzel is gátolva az újonnan alakuló demokratikus kormányok működését.

[57] 1989 elején a Magyar Néphadsereg létszáma – a polgári alkalmazottakkal együtt – 155700 főre tehető. Ez a létszám 1990-re 143 ezer főre csökkent. Németh Miklós az 1989. december 1-jén megtartott parancsnoki értekezleten bejelentette (Népszabadság, 1989. december 2.), hogy a már korábban elhatározott 9 százalékos csökkentés után újabb 25 százalékos létszámleépítést terveznek, amelynek 1991 végére kell realizálódnia. Bejelentette továbbá, hogy 1991-től 12 hónapos lesz a sorkatonai szolgálat.

[58] Csabai György 2000./a. A magyar haderőreform folyamata és tapasztalatai 1988 és 2000 között. Katonai Logisztika, 3. szám.