Ugrás a tartalomhoz

Szoftverfejlesztés

Ficsor Lajos, Krizsán Zoltán, Mileff Péter

Bevezetés. A szoftverfejlesztés életciklus modelljei. A szoftver fejlesztés mint modellezési tevékenység. Fejlesztési módszertanok. Követelmény analízis. A szoftvertervezés folyamata. A Unified Modeling Language (UML). A használati eset modell. Strukturális diagramok. Viselkedés diagramok. Az analízis modell. A tervezési modell. Az implementációs modell. Tervezési minták. További fejlesztési tevékenységek áttekintése. Esettanulmány.

UML diagram típusok

UML diagram típusok

Az UML 13 különböző diagramtípusból épül fel. A 2.0 és magasabb verziók a diagramokat két fő csoportba sorolják.

Strukturális diagramok (structural modeling diagrams): a modell statikus architektúrájának definiálására alkalmasak. Azokat az elemeket (és egymás közötti kapcsolatait és függőségeiket) modellezhetjük segítségükkel, amelyekből a rendszer felépül: osztályok, objektumok, interfészek, fizikai komponensek.

Viselkedés diagramok (behavioral modeling diagrams): a modell dinamikus aspektusainak modellezésére használatosak. A modell statikus elemeinek együttműködését, az egyes elemek viselkedését írhatjuk le segítségükkel. Mindig van idő dimenziójuk.

Strukturális diagramok:

  1. osztály diagram (class diagram)

  2. objektum diagram (object diagram)

  3. csomag diagram (package diagram)

  4. összetett struktúra diagram (composit structure diagram) [„montázsdiagram”, „architektúra diagram”]

  5. komponens diagram (component diagram)

  6. telepítési diagram (deployment diagram) [„kihelyezési diagram”]

Viselkedés diagramok:

  1. használati eset diagram (use case diagram)

  2. aktivitás diagram (activity diagram)

  3. állapotgép diagram (state machine diagram) [„állapot diagram” „állapot-átmenet diagram”, „állapotautomata”]

  4. kölcsönhatás diagramok:

A számos diagram típusa áttekintését segíti az alábbi ábra:

7.2. ábra - Az UML digaram típusai

Az UML digaram típusai

Megjegyzés:

Bár ma már egyre több információ található magyarul is az UML-ről, tapasztalataink szerint a magyar szaknyelv nem egységes számos ide kapcsolódó fogalom magyar megfelelőjében. Ezért az egyértelműség kedvéért a legfontosabb fogalmak angol megfelelőjét az első előfordulásuk során zárójelben mindig megadjuk. (Ez egyben segíti a jegyzet olvasóját abban is, hogy a bőségesen rendelkezésre álló angol nyelvű szakirodalmat könnyebben olvashassa.) Amennyiben ismereteink szerint az adott fogalomra több magyar megfelelő is használatos, ezeket szögletes zárójelben szintén felsoroljuk. Ezt a módszert a jegyzet további részeiben is alkalmazzuk.

A jegyzet terjedelmi korlátai nem teszik lehetővé, célkitűzése pedig nem teszi szükségessé, hogy az UML valamennyi diagram típusát teljes részletességgel ismertessük. Az összes részletet a már említett www.uml.org címről letöltheti az érdeklődő: a nem éppen didaktikai szempontok alapján felépített „OMG Unified Modeling Language (OMG UML),  Superstructure” című specifikáció (jelenleg) 758 oldalas. A jegyzet íróinak a fejlesztési munkák során szerzett tapasztalatai, és a szakirodalom ajánlásai alapján határoztuk meg, mit érdemes ezen keretek között bemutatni.  

A jegyzetnek nem önmagában az UML ismertetése a feladata, ezért az egyes diagramok ismertetése is több fejezetre oszlik szét, mert mindegyik diagramot a tipikus felhasználási környezetébe igyekeztünk elhelyezni. Így a 8. fejezetben kap majd helyet a viselkedés diagramok közül a használati eset diagram, a statikus nézettel foglalkozó 9. fejezetben találkozunk majd a strukturális diagramokkal, a 10. fejezetben pedig a dinamikus modellnézet leírására alkalmas további viselkedés diagramokkal.