Ugrás a tartalomhoz

Szoftverfejlesztés

Ficsor Lajos, Krizsán Zoltán, Mileff Péter

Bevezetés. A szoftverfejlesztés életciklus modelljei. A szoftver fejlesztés mint modellezési tevékenység. Fejlesztési módszertanok. Követelmény analízis. A szoftvertervezés folyamata. A Unified Modeling Language (UML). A használati eset modell. Strukturális diagramok. Viselkedés diagramok. Az analízis modell. A tervezési modell. Az implementációs modell. Tervezési minták. További fejlesztési tevékenységek áttekintése. Esettanulmány.

Az OMT módszertan

Az OMT módszertan

Az OMT az egyik legkorábban kifejlesztett objektum orientált fejlesztési módszertan. Elterjedéséhez hozzájárultak az alábbi jellemzői:

  1. Világos, jól definiált fogalmakkal dolgozik.

  2. Jó átmenetet biztosított a strukturált és az objektum orientált módszerek között.

  3. Konkrét és gyakorlatias tanácsokat fogalmazott meg a fejlesztésben részvevők számára.

  4. Jól definiált, könnyen követhető lépések sorozataként határozta meg a fejlesztési munka menetét.

A kifejlesztése óta eltelt majd két évtized során a fejlesztésekkel szemben támasztott követelmények változásai miatt a módszertant ma már nem alkalmazzuk a mindennapi munkában, elsősorban az alábbi hátrányi miatt:

  1. Nehezen képes kezelni a mai igényeknek megfelelő bonyolultságú rendszereket.

  2. A követelmény analízis dokumentációját tekinti kiindulópontnak, tehát erre a fázisra nem ad tanácsokat.

Annak ellenére, hogy ma már közvetlenül nem alkalmazzuk, mint módszertant, didaktikai szempontból mégis fontos szerepe van.

  1. Viszonylagos egyszerűsége lehetővé teszi az áttekintését egy tárgy keretein belül.

  2. Már ebben a korai módszertanban is megjelennek olyan fontos megközelítési módok, amelyek a modern módszertanoknak is részét képezik.

  3. Gyakorlatias tanácsai a mai fejlesztési projektekben is jól használhatók.

Ezért ebben az alpontban áttekintjük az OMT módszertant, és összefoglaljuk, melyek azok az elemei, amelyek ma is jól használhatók.

Az OMT szemlélete

Az OMT szemlélete szerint a rendszert három, ortogonális nézet segítségével modellezzük. Az ortogonalitás a nézetek függetlenségét jelenti. Ez a három nézet:

  1. objektum modell,

  2. dinamikus modell,

  3. funkcionális modell.

4.1. ábra - Az OMT modelljei

Az OMT modelljei

Bár az OMT a modell kifejezést használja, ezek valójában nézetek.

A fejlesztés implementációt megelőző tevékenységeit négy időbeli fázisra osztja:

  1. analízis,

  2. rendszertervezés,

  3. objektum tervezés,

Az implementációval nem foglalkozik.

Mindhárom fázisban mindhárom modell nézetet használnunk kell, de különböző absztrakciós szinteken.

Eredetileg definiált egy saját jelölésrendszert, de a ma már szabványos UML nyelv elemeit rendeljük az egyes tevékenységekhez.

Az objektum modell

Az objektum modell a rendszer általános struktúráját ábrázolja. Mai szóhasználattal ez a rendszer statikus nézete.

Használható jelölésrendszer:

  1. osztály diagram,

  2. csomag diagram,

  3. összetett struktúra diagram,

  4. komponens diagram.

A dinamikus modell

A rendszer építőelemeinek viselkedése (időbeli változása). Mai szóhasználattal a dinamikus nézet egyik része.

Minden objektumra megvizsgáljuk:

  1. hogyan változtatja állapotát,

  2. hogyan hat a környezetére.

Használható eszközök:

  1. állapotgép diagram (UML),

  2. szekvencia diagram (UML),

  3. kommunikációs diagram (UML).

A funkcionális modell

A rendszeren belüli számítások, feldolgozások. Mai szóhasználattal a dinamikus nézet másik része.

Minden objektumra megtervezzük

  1. az objektum modell műveleteit,

  2. a dinamikus modell akcióit,

  3. az objektum modell korlátozó feltételeit.

Használható eszközök:

  1. használati eset diagram

  2. aktivitás diagram