Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Tapolca, Halyagos-hegy

Tapolca, Halyagos-hegy

Tapolcától K-re kb. 7 km-re található a Halyagos-hegy, mely felhagyott bazaltbánya (5.11_1_ ábra). A bányaudvar Tapolca felől gépkocsival könnyen megközelíthető. A bánya két szintes. Alsó részén kőzettani érdekességek (pl. pepperit) gyűjthető, míg a felső bányaudvaron a bazalt üregeiben számtalan ásványfaj fordul elő. A feltárás földrajzi koordinátái: 46°53’01.00É, 17°31’10.44”K (5.11_2. ábra).

5.11_1_ ábra: A Halyagos-hegy földrajzi elhelyezkedése

5.11_2. ábra: A Halyagos-hegy topográfiai térképe

5.11_3. ábra: A Halyagos-hegy földtani képződményei

A Tapolcai-medencében igen elterjedtek a pliocén bazalt és bazalttufa kőzetek. Ebből a bazaltból és részben bazalttufából épülnek fel azok a látványos vulkáni kúpok, melyeket évtizedeken keresztül útépítési, építkezési célokra nyitott kőfejtőkkel bontottak meg. Ezek közé tartozik a Halyagos-hegy hatalmas, kétszintes bányaudvara is. A bazalt kőzetekben legtöbbször a főkristályosodás során képződött augittal és forsterittel találkozhatunk. A hólyagüregekben a hidrotermás ásványkiválások a gyakoriak. A képződés első szakaszában a kőzetalkotó szilikátok (augit, hornblende, plagioklászok), az oxidok (magnetit, hematit, ilmenit), és az apatit figyelhetők meg. Később kristályosodtak a karbonátok (kalcit, aragonit) és a zeolitok (phillipsit, kabazit, nátrolit, tetranátrolit, gonnardit, gmelinit, thomsonit). Ez utóbbiak változatos megjelenésükkel a bazalt-hólyagüregek igazi érdekességei (5.11_3. ábra).

A Halyagos-hegyen gyűjthető leggyakoribb ásványok:

Apatit: színtelen, mm-es tűs halmazok.

Apofillit: víztiszta, hasáb alakú vagy bipiramisos, 1-3 mm-es kristályok.

Gonnardit: színtelen, áttetsző vagy fehér, tűs kristályok gömbös halmaza.

Ilmenit: fekete vékonytáblás vagy lemezes kristályok.

Kabazit: fehér vagy színtelen, mm-es romboéderek.

Kalcit: fehér vagy színtelen, max. 5 mm-es romboéderek.

Magnetit: fekete, 1-2 mm-es oktaéderes kristályok.

Nátrolit: színtelen vagy fehér, 1-2 mm-es tűs kristályok halmaza.

Phillipsit: színtelen és fehér, zömök kristályok.

Tetranátrolit: színtelen vagy fehér, 1-2 mm-es nyúlt-oszlopos kristályok. A nátrolittól csak műszeres vizsgálattal különíthető el.

A Halyagos-hegy bányaudvara

A Halyagos-hegy bányaudvarának részlete

A Halyagos-hegy bazaltból épül fel

Az alsó bányaudvarban a peperit nevű kőzet található

A peperit víz alatti kitörés során keletkezik lávából és törmelékből

A peperitet alkotó bazaltláva

A lávadarabok közti teret finom vulkáni hamu tölti ki a peperitben

A felső bányaudvarban nagy méretű hólyagüregek találhatók

A nagy, kerek hólyagüregek a láva gyors megszilárdulására utalnak

A hólyagüregeket koncentrikus elválású bazalt foglalja magába

Nátrolit kristályok a bazalt üregében

A nátrolit tűs kristályformával rendelkezik

Válogatott irodalom

Bognár L. 1987: Ásványhatározó. – Gondolat Kiadó, Budapest, p. 478.

Budai T - Csillag G. (szerk.) 1999: A Balaton-felvidék földtana. Magyarázó a Balaton-felvidék földtani térképéhez, 1:50 000. – Budapest, p. 257.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 337-365.

Szakáll S. (szerk.) 1996: 100 magyarországi ásványlelőhely. – Minerofil Kiskönyvtár II., p. 139.

Szakáll S. 2008: Barangolás az ásványok világában. – Debrecen, p. 120.

Szakáll S. – Jánosi M. 1995: Magyarország ásványai. Kiállításvezető. – Miskolc, 88-97.