Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Rudabánya, vasércbánya külfejtései

Rudabánya, vasércbánya külfejtései

Rudabányától északkeletre elhelyezkedő külfejtéseket több irányból meg lehet közelíteni. Legegyszerűbb, ha az Érc- és Ásványbányászati Múzeumtól Szendrő felé haladó közúton jobbra fordulunk (5.6.1_ ábra). A község végét jelző tábla előtt balra fordulva egy földúton elérhetjük a külfejtés Polyánka, Lónyai és Andrássy III bányarészeit (első lejárat). Szendrő felé még kb. 300 m-t továbbhaladva újra balra térünk le, az Alsótelekes felé haladó üzemi útra, és azon az elágazás után azonnal a balra tartó földútra térve jutunk az Andrássy I bányarészbe (második lejárat). Az üzemi úton még kb. 500 m-t megtéve, a volt trafóháztól pár méterre egy földúton jutunk le az Andrássy II és Villanytető bányarészekbe (harmadik lejárat). A volt trafóház után kb. 800 m-re, az ún. majomtelepi leágazáson balra fordulva az aszfaltozott úton, majd arról jobbra letérve egy földúton jutunk a Vilmos bányarészbe (negyedik lejárat). Az Andrássy II. bányarész földrajzi koordinátái: 48°23'9.75"É, 20°37'46.49"K (5.6.2. ábra).

5.6.1_ ábra: A rudabányai Andrássy II. külfejtés földrajzi elhelyezkedése

5.6.2. ábra: A rudabányai Andrássy II. külfejtés topográfiai térképe

5.6.3. ábra: A rudabányai Andrássy II. külfejtés földtani képződményei

A vasérctelep triász dolomitban alakult ki hidrotermás-metaszomatikus folyamatok hatására. Ennek révén főleg sziderites érc képződött helyenként barittömegekkel és szulfidásványokkal. Később a felszínközelben a mállás hatására kiterjedt oxidáció és cementációs öv alakult ki, melyben a limonitos és szferosziderites ércek dominálnak. A külfejtés minden részén találhatók ásványok. Rudabánya ásványfajokban a leggazdagabb lelőhelyünk, eddig mintegy 95 ásványt mutattak ki a vasérctelepben (5.6.3. ábra).

Az Andrássy II. bányarészben gyűjthető leggyakoribb ásványok:

Azurit: azúrkék, vaskos erek, kérgek, vagy 2-4 mm-es táblás és zömök kristályok, melyek felülete sokszor malachittá mállott.

Barit: színtelen, fehér, vaskos, az üregekben 1-3 mm-es táblás kristályok

Cerusszit: színtelen, szürke, gyémántfényű erek, fészkek, az üregekben 1-3 mm-es kristályok.

Cinnabarit: sötétvörös, meggypiros, földes vagy vaskos fészkek.

Goethit: rozsdabarna, sárgásbarna, földes, sejtes, vaskos, illetve fekete, fényes felületű kérgek, gömbös-vesés aggregátumok.

Malachit: zöld, porszerű, kéregszerű, vagy tűs-sugaras, főként 2-4 mm-es méretű gömbös halmazok, illetve sötétzöld oszlopos kristályok.

Sziderit: világosbarna, vaskos, az üregekben 1-3 mm-es romboéderek, gömbös aggregátumok.

Termésréz: drótszerű, mohaszerű, hajszerű halmazok.

Az Andrássy II bányarész távlati képe Rudabányán

Sziderites tömbök az Andrássy II bányarészben

Vasokkerből felépülő falszakasz az Andrássy II bányarészben

Kalcit kristályokkal kitöltött üreg limonitban

Malachit kristályok limonit felszínén

Nagy méretű limonit tömzs a Rudabányai Bányászati Múzeum előtt

Termésréz a rudabányai Andrássy II bányarészből

Gömbös megjelenésű goethit vasokker üregében

Gömbös megjelenésű goethit vasokker üregében (másik nézet)

Sziderit kristályokból álló tömb az Andrássy II bányarészből

Vasban gazdag, sötétbarna színű sziderit az Andrássy II bányarészből

Tömeges megjelenésű barit az Andrássy II bányarészből

Azurit foltok limoniton

Malachit kristályok kalcittal

Goethit és malachit kristályok limoniton

Magas vastartalmú vasokker

Válogatott irodalom

Bognár L. 1987: Ásványhatározó. – Gondolat Kiadó, Budapest, p. 478.

Földessy J. - Németh N. - Gerges A. 2010: A rudabányai színesfém-ércesedés újrakutatásának előzetes földtani eredményei. – Földtani Közlöny, 140(3). 281-292.

Grill J. - Kovács S. - Less Gy. - Réti Zs. - Róth L. 1984: Az Aggtelek-Rudabányai-hegység földtani felépítése és fejlődéstörténete. – Földtani kutatás: földtani szakmai folyóirat, 27(4), 49.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 162-166., 459-461_

Szakáll S. (szerk.) 1996: 100 magyarországi ásványlelőhely. – Minerofil Kiskönyvtár II., p. 139.

Szakáll S. 2008: Barangolás az ásványok világában. – Debrecen, p. 120.

Szakáll S. – Jánosi M. 1995: Magyarország ásványai. Kiállításvezető. – Miskolc, 36-43.