Ugrás a tartalomhoz

Ásvány és kőzettan

Dr. Dávid Árpád (2011)

EKF ttk

Erdőbénye, Mulató-hegy, andezit-kőfejtő

Erdőbénye, Mulató-hegy, andezit-kőfejtő

Az Erdőbénye község közelében emelkedő Mulató-hegyen található Magyarország egyik legnevezetesebb ásványelőfordulása (5.2.1_ ábra). A felhagyott kőbánya legkönnyebben Bodrogkeresztúr felől közelíthető meg. A 37-es útról letérve Erdőbénye irányába, a községbe érve, közvetlenül az út jobb oldalán található. A felhagyott bánya alsó szintjét tó tölti ki, de a felső szint jól tanulmányozható. Földrajzi koordinátái: 48°15’26.95”É, 21°21’33.64”K (5.2.2. ábra).

5.2.1_ ábra: Az erdőbényei Mulató-hegy földrajzi elhelyezkedése

5.2.2. ábra: Az erdőbényei Mulató-hegy topográfiai térképe

5.2.3. ábra: Az erdőbényei Mulató-hegy földtani képződményei

A Mulató-hegy – Barna-máj egy, a késő-szarmatában létrejött, majd kipreparálódott lakkolit. A magma valamivel idősebb riolittufába nyomult, és azt az érintkezési sávban megolvasztotta. A helyenként előforduló agyagos tufitnak a kontaktuson „megsült” agyagpalájában szarmata növénylenyomatok találhatók. A lakkolit kőzetanyaga piroxénandezit. Ennek hólyagüregeiben igen változatos ásványtársulás található, melynek leggyakoribb tagjai a kvarcfélék és a karbonátok. Emellett sokféle járulékos ásvány is megjelenik, főleg a kisméretű üregekben (5.2.3. ábra).

A kőzet hólyagüregeiben található leggyakoribb ásványok a következők:

Cristobalit: tejfehér, mm körüli oktaéderszerű kristályok tridimittel.

Goethit: barna, földes fészkek, bekérgezések és sziderit utáni álalakok.

Hornblende: fekete, mm-es oszlopos-tűs kristályok, tridimittel.

Kalcit: fehér, cm-t elérő romboéderek, gömbök.

Kvarc: színtelen, mm-es kristályokból álló bekérgezések.

Opál: fehér, kékesfehér, zöldes, üvegszerű bekérgezések, cseppköves és gömbös halmazok.

Szaponit („mauritzit”): fekete, matt felületű kérgek, mm-es csöves halmazok.

Sziderit: barna, sárgásbarna, cm-t meghaladó gömbös-vesés és sugaras halmazok, bekérgezések, és pár mm-es romboéderek.

Tridimit: fehér, sárgás, 1-3 mm-es táblás kristályok, legyező alakú kristálycsoportok.

Az erdőbényei Mulató-hegy felhagyott bányaudvarának falrészlete

A bányaudvar jelentős részét egy mély bányató tölti ki

Töredezett, pados elválású piroxénandezitet tár fel az erdőbényei Mulató-hegy

Az erdőbényei Mulató-hegy pados elválású piroxénandezitből épül fel

Piroxénandezitből álló bányafal a Mulató-hegyen

Függőleges elválású piroxénandezit

A piroxénandezit törmelékéből sok ásvány kerül elő

Ásványokkal kitöltött üregek a piroxénandezitben

Kalcittal bekérgezett nagyméretű üreg piroxénandezitben

A piroxénandezit üregeit bekérgező egyik ásvány a sziderit

1,5 cm átmérőjű sziderit gömbök a piroxénandezit üregében

Gömbös megjelenésű sziderit piroxénandezit üregében

A piroxénandezit üregeinek falát gyakran kérgezi kalcit és sziderit

Sziderit és kalcitgömbökkel borított hólyagüreg részlete

Sziderit gömbök halmaza piroxénandezit üregében

Gömbös halmazokba rendeződött sziderit kristályok

Különálló sziderit gömbök piroxénandezit üregében

Limonittal színezett kalcitgömbök a piroxénandezit üregében

Nagy méretű kalcit gömbök az erdőbényei Mulató-hegy piroxénandezitében

Kalcitgömbökkel borított hólyagüreg

Gömbös halmazokba rendeződött kalcit kristályok

Válogatott irodalom

Bognár L. 1987: Ásványhatározó. – Gondolat Kiadó, Budapest, p. 478.

Juhász Á. 1987: Évmilliók emlékei. – Gondolat Kiadó, Budapest, 172-173., 463-470.

Szakáll S. (szerk.) 1996: 100 magyarországi ásványlelőhely. – Minerofil Kiskönyvtár II., p. 139.

Szakáll S. 2007: A Tokaji-hegység ásványtani jellemzése. – In: Baráz Cs. – Kiss G. (szerk.) 2007: A Zempléni Tájvédelmi Körzet. Abaúj és Zemplén határán. – Eger, 45-54.

Szakáll S. 2008: Barangolás az ásványok világában. – Debrecen, p. 120.

Szakáll S. – Jánosi M. 1995: Magyarország ásványai. Kiállításvezető. – Miskolc, 26-35.