Ugrás a tartalomhoz

Térinformatikai alkalmazások

Utasi Zoltán (2011)

EKF ttk

9.4. Felületkitöltés (színezés, sraffozás)

9.4. Felületkitöltés (színezés, sraffozás)

A felületkitöltésre kevésbé van szükségünk, mivel általában ez más térinformatikai szoftverekben történik (mint ahogy a szövegírás is). Ennek oka, hogy az AutoCAD-ben egy tematikus térkép szerkesztése során minden egyes terület kitöltését a felhasználónak kell meghatározni. Ez praktikusan azt jelenti, neki kell arra ügyelni, hogy az azonos kategóriába tartozó területek azonos jelölést kapjanak. Ezzel szemben a térinformatikai szoftverek döntő többségében (így a későbbiekben bemutatásra kerülő ArcView-ban is) a kategorizálás után automatikusan történik a hozzárendelés (így a módosítás is nagyságrenddel egyszerűbb).

A felületkitöltés megjelenését tekintve két típusba sorolható:

- Folyamatos kitöltés (Solid): a felület egy színnel jelölt (ez alapértelmezésben a fólia színe). A régebbi, általa lefedett objektumokat kitakarja.

- Sraffozás: vonalas mintázat, mely nem takarja ki (csak a vonalakon) az alatta levő, régebbi objektumokat.

A két típus között használatukat tekintve minimális a különbség, ezért ismertetésük is egyben történik.

A művelethez mindenképpen zárt területre van szükség: ez lehet valódi vagy csak látszólag zárt terület (poligon vagy vonal: lásd az 5. fejezetben). Amennyiben ez nem adott, úgy vagy nem, vagy csak hibásan hajtódik végre a parancs (ez előbbi esetben hibaüzenet kíséretében). A 9.1. fejezetben ismertetett Boundary (határvonal) számos funkciója egyezést mutat a felületkitöltéssel (hiszen mindkettőhöz zárt terület szükséges), így ezek ismertetése ott történik meg, itt csak utalás található.

9.4.1. A felületkitöltés végrehajtása

A felületkitöltéshez adjuk ki a Draw → Hatch parancsot, majd a felugró ablakban adjuk meg a paramétereket (64. ábra):

64. ábra: A Boundary Hatch ablak

A Boundary Hatch (kitöltés) ablak több részre tagolható, a beállításokkal fentről lefelé és balról jobbra, az ismertetés sorrendjében haladjunk (a következő alfejezetek sorrendjében).

9.4.1.1. Mintázat kiválasztása

A Pattern Type (minta típusa) keretben adhatók meg a mintázat jellemzői. Elsőként egy típus kiválasztása történik meg: a Pattern (minta) gombra kattintva egy ablak ugrik fel, melyben megtekinthetők és kiválaszthatók a lehetséges minták (65. ábra).

Az ablak alján található Previous (előző) és Next (következő) gombokkal „lapozhatunk” a lehetőségek között. A kiválasztás kétféle módon történhet:

  1. A bal oldali listából a minta nevére való bal kattintással

  2. A jobb oldalon magára a mintára való kattintással.

A kettő kölcsönösen összefügg: az egyik módot választva, a másik oldalon is megtörténik a kijelölés (melyet fekete alapú kiemelés jelez). A választásnál a következő dolgokat vegyük figyelembe:

Az első lehetőség (a mintáknál az üres, fehér keret; a felsorolásban a Solid megjelölés) a folyamatos kitöltést jelenti; az össze többi vonalas mintázat (azaz sraff).

Némelyik típus bal felső sarkában kis csillag látható: ezt lehetőség szerint ne válasszuk: ezeket a program ismeri ugyan, de külön be kell tölteni. Ha ezt elmulasztjuk, a minta nem vagy csak rosszul jelenhet meg.

65. ábra: A Hatch pattern palette ablak

A megfelelő mintát OK-val elfogadva visszajutunk a Boundary Hatch ablakhoz. A Pattern gomb alatti legördülő ablakból elvileg választani lehet a már meglévő (Predefined), illetve a felhasználó által létrehozott (User-Defined) minták közül (ebben az esetben él a Spacing ablak), de számunkra ennek nincs jelentősége, mivel nem célunk saját minta létrehozása.

9.4.1.2. A mintázat egyéb jellemzői

A Pattern Properties (minta jellemzői) keretben számunkra két beállítás fontos:

- Scale (méretarány): lényegében a minta sűrűségét jelenti; értéke csak pozitív szám lehet; az egyél nagyobb a ritkább, a kisebb a sűrűbb változatot jelenti. Felső határ nincs: viszont ha túl ritka, előfordulhat, hogy a kitölteni kívánt zárt terület látszólag üres marad. Ilyenkor valójában nem üres, csak egy vonal sem esik oda. Alsó határ ezzel szemben van: a túl sűrű sraffnál - a későbbiekben ismertetésre kerülő területkijelölés után - a parancsablakban a következő hibaüzenetet kapjuk:

Hatch spacing too dense, or dash size too small.

A hiba javításához növeljük meg a számot.

- Angle (szög): a sraff elforgatási szöge. Így pl. 90º-os értéket választva vízszintes mintázatból függőleges szerkeszthető.

Ezen két beállítást változtatva a korlátozott számú alapmintázatokból igen nagyszámú variáció hozható létre.

9.4.1.3. A kitöltendő terület kijelölése

A Boundary (határ) keretben található eszközökkel jelölhető ki a kitölteni kívánt objektum. Elsőként magát az objektumot kell kiválasztani, melynek történhet pontkijelöléssel vagy objektumválasztással, majd további paraméterek megadása is szükséges lehet.

9.4.1.3.1. Pontkijelölés

Pick Points (pontkijelölés): a terület belsejébe történő bal kattintással történik meg a kijelölés. Bármilyen zárt területnél – azaz lehet valódi poligon vagy csak látszólag zárt terület (definícióikat lásd a 2. fejezetben) – használható. Lassúbb, de szélesebb körben használható. Előfordul, hogy a kijelölés a zárt részen kívülre sikeredik: ekkor egy felugró ablak „Valid hatch boundary not found” hibaüzenete figyelmeztet erre (66. ábra) – az OK, majd az ESC kiválasztása után a hibát ki kell javítani, s újra próbálkozni.

66. ábra: Nyitott objektumot jelző hibaüzenet

Ritkábban előfordulhat, hogy a felhasználó a terület határvonalára kattint – ezt a következő hibaüzenet jelzi (67. ábra):

67. ábra: A határvonalra kattintás hibaüzenete

A Look at it gombot választva – elméletileg – megmutatja a hiba helyét. Az OK, majd az ESC kiválasztása után szintén javítani kell.

9.4.1.3.2. Objektumválasztás

Select Objects (objektumválasztás): a terület határvonalára való bal kattintással jön létre a kiválasztás. Csak valódi poligonoknál használható

Ügyeljünk arra, hogy a kiválasztás során – nagy valószínűséggel – ebben az esetben akkor sem kapunk hibaüzenetet, ha az nem zárt, de a felületkitöltés hibásan hajtódik végre. Ez lehet, hogy első ránézésre fel sem tűnik, de mindenképp rossz. Mindkét típusú kijelölést egyszerre több objektumra is kiadható. A Szerző javaslata – az általánosabb használat miatt – a Pick Points kijelölés.

9.4.1.3.3. A kitöltendő terület kijelölésének egyéb paraméterei

A Boundray keret további opciói további lehetőségeket rejtenek a kijelölés finomítására.

A Remove Islands (szigetek eltávolítása) parancs hatására a rajzi szigetek a környező területek kitöltésébe lesznek bevonva – viszont számunkra épp ennek ellenkezője kívánatos (lásd az ezzel kapcsolatos problémákat a későbbiekben), így nem használatos.

A View Selections (kijelölés megtekintése) a már kiválasztott részek határvonalát mutatja (szaggatottan), nem használatos.

Az Advanced… (haladó) viszont már fontosak: a többszörös rajzi szigetek problémája oldható meg. A gombot választva megjelenik az Advanced Options (haladó beállítások) ablak (68. ábra)

68. ábra: Az Advanced Options ablak

Az ablak bal oldalán látható beállítások használata azonos a határvonal (Boundary) parancsnál ismertetettekkel, leírását lásd a 9.1. fejezetben. Egyedül a jobb felső, Boundary Style (határvonal stílus) beállításra van szükségünk. A Style (stílus) felirat melletti legördülő menüből három lehetősé közül választhatunk:

  1. Normal: minden második közt kitölt

  2. Outer: csak a kijelölt közt tölti ki. Mindig ezt használjuk!

  3. Ignore: nem veszi figyelembe a szigeteket, a környező területtel azonos módon tölti ki.

Ezen beállítások a munka során nem változnak, csak az abból való kilépés majd újra betöltés után kell újra beállítani. Az OK kiválasztása után visszajutunk a Boundary Hatch ablakhoz.

9.4.1.3. A kitöltés előnézete és elfogadása

A kitöltés típusának és a kitöltendő terület kiválasztása után célszerű – de nem kötelező – a Preview hatch (előnézet) használata. Ekkor az ablak eltűnik, csak a kitöltött objektum látható és egy kis párbeszédablak (69. ábra)

69. ábra: A felületkitöltés előnézet elfogadása

A Continue (folytatás) választása után ismét megjelenik a Boundary Hatch ablak, s amennyiben nem megfelelő a kitöltés, a Patter Type és Pattern Properties kereteken belül módosíthatunk. Amennyiben a kijelölt terület nem megfelelő, az ESC kétszeri megnyomása után előlről kell kezdeni az egész műveletsort. A kitöltés elfogadásához válasszuk a Boundary Hatch ablak OK gombját.

9.4.1.4. Mintázat másolása

Előfordul, hogy sokféle kitöltés van egy rajzon, s egy újabb területet egy, már meglévővel kell kitölteni. A kiválasztott minta paramétereire nem biztos, hogy emlékszünk: ekkor hasznos az Inherit Properties (tulajdonságok öröklése) parancs. Használata a következő: adott egy másolni kívánt mintázat. A Draw → Hatch parancs kiadása után rögtön válasszuk az Inherit Properties gombot: ekkor az ablak eltűnik, a kurzor kijelölő négyzetté alakul, s a parancssorban utasítást kapunk egy sraff kiválasztására:

Select hatch object:

A sraff vonalára történő bal kattintás után újra megjelenik a Boundary Hatch ablak, beállítva a kiválasztott minta jellemzőivel. Ezt követően - az előbbiekben ismertetetteknek megfelelően – a kitöltendő terület kijelölése, majd az előnézet és elfogadás van hátra.

9.4.1.5. A mintázat egyéb jellemzői

A Boundary Hatch ablak jobb alsó sarokban még két fontos opció található, melyek alapbeállítását nem célszerű megváltoztatni. Be- és kikapcsolásuk a felirattól balra lévő négyzetbe bal kattintással történik, a bekapcsolt állapotot pipa jelzi. Ezek:

- Associative (asszociatív): bekapcsolt állapotban (alapbeállítás) a kitöltés asszociatív, azaz ha a határvonal megváltozik – bármilyen irányba mozdul is el – a kitöltés követi. Kikapcsolt állapotban a kitöltés mérete a létrehozás után nem változik. Fontos tudni, hogy az asszociativitás csak addig marad meg, amíg:

- a terület zárt marad (valódi vagy látszólagos poligon): a kinyitás után az asszociativitás végleg megszűnik

- a határvonal megtalálható: a határvonal egy részének vagy egészének eltávolítása után az asszociativitás szintén megszűnik.

- Exploded (szétrobbantott): kikapcsolt állapotban (alapbeállítás) a sraff egy objektumként viselkedik. Például kijelölésnél a minta bármely vonalára ballal kattintva (kijelölés) az egész kiválasztásra kerül (szaggatottá válik) és csak egy fogó jelenik meg a mértani közepén.

Számunkra a digitalizáláshoz az alapbeállítások megfelelők.

9.4.1.6. A felületkitöltés lépéseinek összefoglalása

1, Felületkitöltés típusának meghatározása (Patter Type és Pattern Properties)

2, Kitöltendő objektum kiválasztása (Pick Point vagy Select Objects)

3, Haladó beállítások (Advanced és Attributes) – szükség esetén

4, Kitöltés előnézete (Preview Hatch)

5, Szükség esetén módosítás (Patter Type és Pattern Properties), illetve a kijelölés bővítése (Pick Point vagy Select Objects)

6, Sraff elfogadása (Apply)

9.4.2. A kitöltés néhány fontos tulajdonsága

A felületkitöltés során egyszerre létrehozott (a parancs egyszeri kiadásával, majd több kijelölésével végrehajtott) felületkitöltések, bár látszólag különállók, de a módosítások szempontjából egy objektumnak számítanak. Ennek vannak előnyei és hátrányai is. Problémát jelent akkor, ha pl. sok kis területet egyszerre jelöltünk s töltöttünk ki, majd az egyiket szeretnénk törölni: hiába kattintunk csak arra az egyre, az összes kijelölésre (és így törlésre) kerül. De lehet kedvező is: pl. szintén sok apró folttal dolgozva, ha utólag szeretnénk a kitöltés típusát megváltoztatni, elég csak az egyiket kijelölni, s a többi is ugyanúgy változik; így elkerülhető, hogy egyesek kimaradjanak.

A különálló – de csatlakozó – területeket, ha külön töltjük ki azonos paraméterekkel (minta, sűrűség és szög tekintetében), akkor a mintázat csatlakozik (azaz nem lesz elcsúszás).

A kitöltés és a határvonala lehet külön fólián. Sőt az asszociativitás még akkor is működik, ha az egyik fóliáját kikapcsoljuk s a másikat módosítjuk.

9.4.3. Programhibák és javításuk

Sajnos előfordul egy komoly, nehezen javítható programhiba olyan nagyobb, bonyolultabb területeknél, melyek sok rajzi szigetet tartalmaznak. Ilyenkor, amennyiben a szigeteket egyik, az őket körülvevő (befogadó) részt egy másik féle kitöltéssel szeretnénk ábrázolni, előfordul, hogy a környező rész mintázata egyes szigeteket is kitölt (úgymond „belefolyik) annak ellenére, hogy minden vonal zárt.

Nagy, bonyolult határvonalú területeknél olyankor is nyitottnak jelezheti a területet a program (s így értelemszerűen nem tölti ki), amikor az valójában zárt. Első megközelítésben próbálkozhatunk azzal, hogy először kilépünk a felületkitöltés parancsból, majd belenagyítunk a rajzba (valamely Zoom paranccsal), s újra próbálkozunk. Ez számos esetben hatásos, bár oka nem ismert. Amennyiben ez nem működik, akkor osszuk fel kisegítő vonalakkal kisebb részekre, s külön-külön töltsük ki az egyes részeket. Ugyanazokat a paramétereket (minta, sűrűség, szög) választva a mintázat nem csúszik el. Viszont ezeket a kisegítő vonalakat a művelet végeztével se töröljük ki, mert akkor megszűnik a mintázat asszociativitása! A legjobb s legegyszerűbb megoldás, ha ezeket a vonalakat külön fóliára tesszük, s csak ezt kapcsoljuk ki a munka végén.