10   oldal


Ásványrendszertan


 

5. Pirit–markazit család

A pirit-típusú kristályszerkezetek a kősórácsból vezethetők le, melyekben valamilyen fématom van a Na+ pozíciójában, illetve kovalens kötést tartalmazó, súlyzószerű S2 (As2, Sb2 vagy Se2) anionok a Cl helyén. Általános képletük: XY2, ahol X = Fe, Co, Ni, Mn, Pt stb., míg Y = S, Se, As, Sb.



Pirit kősó-típusú rácsa súlyzószerű S2-csoportokkal: Piros golyók = Fe, sárga golyók = S

A pirit–markazit család ásványait hagyományosan "kovandok" néven említik. (A pirit és markazit a vaskovandok.) Ezek fizikai jellemzői: általában világos szín, mely leginkább sárgarézsárga vagy ónfehér, erős fémes fény, a szulfidok közötti legnagyobb keménység (5–6-os), ridegek (acéllal megütve szikráznak). E sajátságoknak a tömött rácsilleszkedés az oka, melyet a szerkezetükben lévő, zömmel kicsi (0,7–0,8  átmérőjű) atomok (Fe, Ni és Co) tesznek lehetővé.

Az FeS2 rombos polimorfjában a markazitban, a pirithez hasonlóan S2-csoportok vannak, de a Fe-atomok térben centrált rombos rácsot alkotnak.



A markazit tércentrált rombos rácsa: Piros golyók = Fe, sárga golyók = S

Az arzenopirit szerkezete a markazitból vezethető le, melyben minden második kénatomot As-atom helyettesít az S2-csoportban. A markazit, arzenopirit és rokon ásványaik (a szorosabban vett pirit-csoport tagjaihoz hasonlóan) szintén a "kovandok" sorába tartoznak, és hasonló fizikai sajátságok jellemzik őket.



Az arzenopirit markazitból származtatható rácsa

Piros golyók = Fe, kék golyók = As, sárga golyók = S


Pirit: FeS2 - köbös

Krist.: kristályai legtöbbször hexaéderes, pentagondodekaéderes vagy oktaéderes habitusúak (a pentagondodekaédert piritoédernek is nevezik, annyira jellegzetes forma piritkristályokon). A megfigyelt kristályformák száma száznál több, olykor egy kristályon 5–10 forma is kombinálódhat.



Pirit formagazdag kombinációja gömbszerű termetet eredményez

Kristályformái: sárga = {100} hexaéder (kocka), zöld = {410} pentagondodekaéder, narancssárga = {310} pentagondodekaéder, kék = {520} pentagondodekaéder, piros = {210} pentagondodekaéder, szürke = {430} pentagondodekaéder, sötétkék = {650} pentagondodekaéder és ciklámen = {111} oktaéder




A pirit kristály szimmetriaelemei

4 hexagiroid, 3 digír, 3 szimmetriasík és 1 szimmetriacentrum





Hexaéderes pirit-kristályok




Oktaéderes pirit-kristályok




Pentagondodekaéderes pirit-kristályok




Pirit hexaéderekből összeálló gömbös halmazok

A pentagondodekaéderes kristályok gyakori penetrációs ikre a vaskereszt-iker.



Pentagondodekaéderes termetű pirit {110} szerinti "vaskereszt" alakú ikerkristálya




Pirit legismertebb átnövési ikre: vaskereszt-iker

A kristályok lapjai sokszor erősen rostozottak. Legtöbbször vaskos, tömeges, hintett, ritkábban sugaras-rostos, vagy gömbös-vesés (utóbbiak esetén gyakori a markazittal való szoros összenövés). Számos ásvány és ősmaradványok után gyakran képez pszeudomorfózát.




Pirit-markazit összenövéséből álló sugaras-rostos halmaz ("piritdollár")




Egy teljesen piritesedett kagyló

Fiz.: nem hasad, törése egyenetlen, kagylós; K = 6–6,5; S = 4,8–5,0; friss felületén világos aranysárga, de idővel felszínén tarka futtatás jelenhet meg; karcolási pora zöldesfekete; átlátszatlan, friss törési felületén erősen fémfényű.

Kém.: a vasat főként Ni és Co, kisebb mennyiségben Zn, Ag, Tl, míg a ként As és Se helyettesítheti. Sokszor apró zárványok alakjában termésaranyat tartalmaz. Kémiailag stabilisabb, mint a markazit, de oxidatív környezetben vas-szulfátokká, vas-oxidokká alakul át.




Vas-oxid-hidroxiddá átalakult pirit hexaéderek (pirit utáni goethit álalakok)

Markazit: FeS2 - rombos

Krist.: gyakori kristályai táblás, léces, prizmás vagy piramisos termetűek.



A markazit kristályformái

sárga = {110} rombos prizma, zöld = {011} rombos prizma, piros = {013} rombos prizma és kék = {001} véglap




A markazit kristály szimmetriaelemei: 3 digír, 3 szimmetriasík és 1 szimmetriacentrum

Ikerkristályok közönségesek: lepke alakú kontakt ikrek, csillag vagy dárda alakú többszörös ikrek (dárdakovand), poliszintetikus ikrek (fésűkovand). Leginkább vaskos tömegek, gömbös-vesés, cseppköves halmazok, illetve rostos szerkezetű bekérgezések a jellemző megjelenései. Igen gyakran pirittel nő össze. Számos ásvány képez pszeudomorfózát markazit után.




Táblás markazit kristályok




Gömbös felszínű markazit bekérgezés




Gömbös-vesés markazit megjelenés

Fiz.: hasadása rossz, törése egyenetlen; K = 6–6,5; S = 4,89; világos aranysárga (friss törési felületén sárgás árnyalatú ezüstfehér, mely idővel enyhén zöldes árnyalatú lesz), felülete sokszor irizáló; karcolási pora sötétszürke vagy fekete; átlátszatlan, erős fémfényű.

Kém.: rendszerint tiszta, csupán a ként helyettesítheti kevés Se vagy Te. Kémiai szempontból az egyik leginkább instabil szulfid.




Mállásnak indult markazit gömbök

Arzenopirit: FeAsS - monoklin

Krist.: kristályai prizmás, dipiramisos-jellegűek vagy ékszerű megjelenésűek, álrombos szimmetriával.



Arzenopirit álrombos termetű, ék alakú kristálya

Kristályformái: sárga = {110} monoklin prizma és piros = {014} monoklin prizma




Az arzenopirit szimmetriaelemei: 1 digír, 1 szimmetriasík és 1 szimmetriacentrum




Zömök prizmás arzenopirit kristályok




Dipiramisos jellegű arzenopirit kristály

Kristályai gyakran alkotnak ikreket, melyek kereszt alakúak, csillag alakúak, illetve a markazithoz hasonlóan dárda alakúak. Legtöbbször vaskos, tömeges vagy szemcsés halmazokként jelenik meg.

Fiz.: hasadása közepes, törése egyenetlen; K = 5,5–6; S = 6,0–6,2; frissen ezüstfehér, idővel acélszürkévé, sötétszürkévé válik; karcolási pora fekete; átlátszatlan, frissen erős fémfényű, később felszíne bágyadttá és fénytelenné válik.

Kém.: a vasat több-kevesebb Co, míg az As-t Sb helyettesítheti. Felületén mállás hatására különböző arzenátok (leginkább a vas-arzenát szkorodit) jelennek meg.




Copyright ©  Szakáll Sándor,  2011

A tananyag kifejlesztése a TÁMOP 4.1.2-08/1/A-2009-0033 pályázat keretében valósult meg.