2   oldal


Kristályfizika


 

5. Feladatok

Megoldások:        láthatók       nem láthatók

1. Hogyan változnak a fizikai tulajdonságok a kis szimmetriájú, a főtengelyes és a köbös kristályrendszerben?

 

Megoldás: a kis szimmetriájú rendszerekben három irányban, míg a főtengelyes rendszerekben két irányban mutatnak különböző értékeket, tehát iránytól függőek, anizotrópok. Ezzel szemben a köbös rendszerben mindhárom irányban hasonló értéket mutatnak, iránytól függetlenek, tehát izotrópok.

2. Mitől függ az ásványok sűrűsége?

 

Megoldás: a kémiai komponensek tömegétől és a kristályszerkezet tömöttségétől.

3. Polimorf ásványoknál melyek sűrűsége nagyobb?

 

Megoldás: a tömöttebb rácsfelépítésű ásványoké, melyek nagyobb nyomásviszonyok között stabilisak.

4. Melyek a legnagyobb sűrűségű ásványok?

 

Megoldás: a termésfémek és a magas fémtartalmú szulfidok, például a termésarany, termésplatina, termésréz.

5. Mit nevezünk képlékeny deformációnak és mi határozza meg?

 

Megoldás: az a maradandó alakváltozás, melynek során a kristályok folytonossága megmarad. Rácshibák, ponthibák és vonalhibák jelenléte nagyban elősegíti létrejöttét.

6. Mit nevezünk hasadásnak, és mi játszik szerepet létrejöttében?

 

Megoldás: ha mechanikai behatásra a kristály síklapokkal határolt darabokra esik szét. Létrejöttében szerkezeti okok játszanak főszerepet, hasadás a legkisebb összetartó erő irányára merőleges. A hasadás tehát irányfüggő sajátság.

7. Soroljon fel példákat a hasadás irányfüggésére!

 

Megoldás: a kősó-típusú ráccsal rendelkező ásványok hat irányban a kocka szerint, a kalcit és rokonsága hat irányban de a romboéder szerint, a rétegszerkezetű ásványok egy irányban a bázis szerint, a láncszerkezetű ásványok két irányban a prizma szerint hasadnak.

8. A hasadási lap minősége szerint milyen típusait különböztetjük meg a hasadásnak, soroljon föl néhány példát?

 

Megoldás: kitűnő, ha a hasadási lap minősége kifogástalan sík (csillámok, gipsz, kalcit); közepes, ha a hasadási lap gyengébben fénylő (amfibolok, piroxének, barit); rossz, ha nem észlelhető hasadási sík (gránátok, kvarc, turmalinok).

9. Mit nevezünk az ásványok törésének?

 

Megoldás: ha mechanikai behatásra iránytól függetlenül úgy esik darabokra, hogy nem figyelhetünk meg rajta sík felületeket. Ennek szerkezeti oka, hogy a kristályban ható kötőerők minden irányban hasonlóak.

10. Soroljon föl példákkal néhány jellegzetes törési típust!

 

Megoldás: a legáltalánosabb az egyenetlen törési felület (pirit, kalkopirit, gránátok). A rövid távon rendezett szerkezetű ásványok (opál, allofán) gyakran kagylós törési felületet, míg a földes megjelenésű ásványok (agyagásványok, bauxitásványok) földes törési felületet mutatnak.

11. Mit nevezünk az ásványok keménységének?

 

Megoldás: az ásványok ellenállóképessége, amit mechanikai behatásokkal (karcolás, fúrás, csiszolás) szemben kifejt. A keménység szerkezeti meghatározottságú, alapvetően a kémiai kötésektől függ, ezért irányfüggő sajátság.

12. Mit nevezünk Mohs-féle karcolási keménységi skálának, sorolja föl a tagjait!

 

Megoldás: ez egy relatív keménységi skála, mely tíz ásványból áll (a nagyobb keménységű megkarcolja a kisebb keménységű tagot). A skála tagjai a legpuhábbtól a legkeményebbig: talk, gipsz, kalcit, fluorit, apatit, ortoklász, kvarc, topáz, korund és gyémánt.




Copyright ©  Szakáll Sándor,  2011

A tananyag kifejlesztése a TÁMOP 4.1.2-08/1/A-2009-0033 pályázat keretében valósult meg.