Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Természetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Az éghajlatot meghatározó tényezők

Az éghajlatot meghatározó tényezők

  1. Abszolút földrajzi helyzet (Ész.45o48’ - 48o35’)

    Magyarország a mérsékelt éghajlati övben, a nyugati szelek zónájában fekszik. Éghajlatát a nagyfokú változékonyság jellemzi.

  2. A légkörzés hatása (akciócentrumok)

    A klímát nagyban befolyásolják a légköri akciócentrumok is . Magyarország változatos időjárásának oka az, hogy éghajlatát távoli térségek fölött kialakuló légnyomásképződmények (ciklonok, anticiklonok) befolyásolják. A hazánk éghajlatát leginkább az Atlanti-óceán északi része felett születő mérsékeltövi ciklonok határozzák meg (izlandi minimum). De szintén nagyon fontos a magasnyomású azori maximum is.

    Ciklon (forrás: internet)

  3. Hazánk éghajlatát befolyásoló akciócentrumok és tevékenységi időszakuk:

    • Izlandi minimum (ciklonok képződése – egész évben)

    • Azori maximum (anticiklonok képződése – nyáron)

    • Perzsa-öböli minimum (ciklonok képződése – nyáron

    • Szibériai maximum (anticiklonok képződése - télen)

  4. Az óceánoktól való távolság

    Magyarország Kb. 1000 km távolságra fekszik az Atlanti-óceántól, amely a következő hatásokban nyilvánul meg:

    Enyhe óceáni hatás.

    • Az évi középhőmérsékletben 1-1,5°C -os +anomália mutatkozik, amely a téli félévben és a Dunántúlon erősebb.

    • A hőmérséklet évi járása a kontinentális területekhez képest egyenletesebb.

    • A csapadék mennyisége szintén nagyobb, eloszlása egyenletesebb a téli fokozott ciklon tevékenység következtében.

    • Az óceáni hatás elsősorban az ország nyugati felében, a kontinentális hatások a keleti országrészben erősödnek fel.

    • Az óceánoktól való nagyobb távolság eredménye, hogy a szibériai maximum télen gyakran kiterjeszti hatását a Kárpát-medencére, jelentős hidegeket okozva ezzel.

  5. Orográfiai viszonyok

    Közvetett és közvetlen módon is befolyásolják éghajlatunkat.

    Közvetett hatás:

    • A ciklonok megakadnak az Alpoknál és kevesebb csapadék érkezik hazánk területére.

    • A Kárpátok vonulata sok esetben védelmet jelent a K-ÉK felöl érkező hidegbetörésekkel szemben.

    Közvetlen hatás:

    • A függőleges tagoltság kicsi, a tengerszint feletti magasságkülönbség alacsony (76-1014 m), így nem alakulnak ki jelentős éghajlati különbségek hazánk területén.

    • A domborzati viszonyaink miatt a napfénytartam, felhőzet, csapadék és hőmérsékleti értékek koncentrikusan jelennek meg területileg.

    • A medencehelyzet miatt fellépő egyéb következmények (lásd előbb).

    • Az éghajlati elemek idő- és térbeli változásai Magyarországon

  6. Napsugárzás, napfénytartam

    A besugárzás évi összege hazánkban 4200-4700 MJ m-2 között változik. Területi eloszlását részben a földrajzi szélesség befolyásolja. Hazánk kicsiny É-D-i kiterjedése miatt a besugárzás energiamennyiségében nincs jelentős különbség. Legnagyobb besugárzásban a Duna-Tisza közének középső területe részesül, míg a legkevesebb besugárzást a nyugati határszél és az Északi-középhegység kapja. A napfénytartam alakulását a földrajzi szélesség határozza meg. A napsütéses órák átlagos száma a legalacsonyabb az Alpokalján 1950 és az Északi-középhegység területén ahol 2000 óra/év alatti. Míg a legmagasabb értékek a Duna-Tisza köze D-i részén mérhetők: 2150 óra/év felé is emelkedhet. Hazánkban a lehetséges napfénytartam júniusban a legmagasabb, és decemberben a legalacsonyabb.

    A napfénytartam értékei Magyarországon (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

  7. Felhőzet

    A borultság értéke hazánkban decemberben a legmagasabb és július-augusztusban a legalacsonyabb. A borultság az Alföld középső részén a legkisebb (kb. 50%), a nyugati határ mentén a legnagyobb (majdnem 70%).

    Az évi átlagos felhőzet (%) Magyarországon (forrás: Péczely Gy.)

  8. Szélviszonyok

    Hazánk légnyomás- és szélviszonyait a mérsékelt öv nyugatias áramlási rendszerében többnyire Izland térségében létrejövő ciklonok, valamint az Azori-szigetek környékén kialakuló anticiklonok európai területek fölé sodródása és kifejlődése, megszűnése határozza meg. Magyarország évi átlagos légnyomása 1013hPa, télen egy kicsit több, nyáron pedig kevesebb, jelentős légnyomás különbség nem mutatkozik. A légnyomáseloszlás idő- és térbeli viszonylagos állandósága ellenére hazánk légáramlásviszonyai igen változatosak és rendkívül változékonyak.

    Két fő szélirányunk:

    • A Kárpát-medence domborzati viszonyai és a medence jelleg módosító hatására a Dunántúl közepén és keleti részén, valamint a Duna-Tisza közén észak-nyugatias szelek érvényesülnek.

    • A Dunántúl nyugati részén jellemzőbb az északias, a Tiszántúlon pedig az észak-keleties szél.

    • Az Északi-középhegység térségében a hegyek által zavart, eléggé változatos szélirányeloszlás mutatkozik. A szelek a medencét övező hegységkeret lealacsonyodó részein, ún. szélkapukon törnek be a medence belsejébe. Ilyen szélkapu pl. az Alpok és a Kárpátok közötti Dévényi-kapu; a hegységkeret által eltérített nyugati szelek pedig az ÉK-Kárpátok lealacsonyodó gerincén átlépve érkeznek a Tiszántúlra. A hegységkeret védő hatásának köszönhető az is, hogy a magyarországi átlagos szélsebesség (2-4m/s) jóval kisebb, mint Európa nyugatibb területein.

    Uralkodó szélirányok Magyarországon (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

  9. Hőmérsékleti viszonyok

    A hőmérsékleti viszonyok alakulását több tényező is befolyásolja:

    • Légáramlások által közvetített hőenergia (óceáni, mediterrán, sarkvidéki, kontinentális).

    • A földrajzi szélesség 1 fokos növekedése 0,4-0,9 °C-os hőmérsékletcsökkenéssel jár együtt.

    • A tengerszint feletti magasság növekedésével nyáron 0,65 °C/100 m, télen 0,2-0,4 °C/100 m hőmérsékletcsökkenéssel jár együtt

  10. Évi középhőmérséklet

    Az évi középhőmérséklet eloszlásában érvényesül leginkább a zonalitás. Magyarország évi középhőmérséklete 8-11°C. A legmagasabb értéket a DK-i határ mentén mérik. Hazánk 2,5°C-os pozitív hőmérsékleti anomáliát élvez. Ez az É-atlanti-tengeráramlás jótékony hatásának köszönhető.

    Az évi középhőmérséklet értékei Magyarországon (forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza)

  11. Évi közepes hőingás

    Az évi középhőmérséklet adatánál többet árul el az évi közepes hőingás. Területi eloszlása jól tükrözi az óceántól való távolság, valamint a medencejelleg kettős hatását. Legnagyobb hőingás (24,5 °C) a Nagykunság és a Hortobágy térségében, a legkisebb (20 °C -nál kevesebb) a Mátra és a Bükk legmagasabb részein fordul elő. A napi hőmérsékleti ingást éves viszonylatban átlagosan 10°C-nak tekinthetjük. Az évi legnagyobb felmelegedés átlagértéke síkvidéki területeinken 33-36 °C, a legnagyobb lehűlés pedig -16- -19°C. A hőmérséklet abszolút évi ingása 76,3 °C.

    Az éves középhőmérsékleti ingás Magyarországon (forrás: Péczely Gy.)

  12. Januári középhőmérséklet

    A januári középhőmérséklet az ország NY-i (Rábaköz, Marcal-medence), DNY-i részén (Dunántúli-dombság) a legalacsonyabb 0-1 °C . A legmagasabb értékeket pedig ÉK-en ( Nyírség, felső-Tiszavidék, Északi középhegység) mérik -3- -4 °C-t.

    A januári középhőmérséklet értékei Magyarországon (forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza)

  13. Júliusi középhőmérséklet

    A júliusi közép hőmérséklet az ország DK-i részén a legmagasabb 22°C felett, a legalacsonyabb értéket pedig É-on az Északi-középhegység területén és az Alpokalján 19 °C alatt mérik.

    A júliusi középhőmérséklet értékei Magyarországon (forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza)

  14. Hőösszeg

    A mezőgazdaság szempontjából igen fontos adat a hőösszeg, amely a hőösszeg a Ny-i határszélen a legalacsonyabb (2900 °C), és a D-Alföldön a legmagasabb (3300 °C).

  15. A hőmérséklet évi járása

    A hőmérséklet évi járásában évszázadok óta megfigyelt megtörések rajzolódnak ki. A leghidegebb hőmérsékleteket az év során január 23-25-e körül mérik, de február első felében gyakran van visszaesés. Május közepe táján gyakran törnek be sarki eredetű hideg légtömegek, amelyek talajmenti fagyokat is okoznak ("fagyosszentek" V. 12-14). Az évi hőmérsékleti menet legmagasabb értéke július utolsó harmadában jelentkezik 22-23 °C -kal. Augusztus végétől lassú hőmérsékleti csökkenés tapasztalható. Szeptember vége felé viszont derült, napos időjárással sokszor még felmelegedés köszönt be ("vénasszonyok nyara").

  16. Csapadékviszonyok

    • A csapadék térbeli eloszlása

      Az éghajlati elemek között a csapadék eloszlásában rajzolódik ki a legnagyobb területi különbség. A legcsapadékosabb NY-DNY-i régiókban 800mm feletti - a Kőszegi-hegység kis területén 900mm-t is meghaladó -, a középhegységek régióiban 600-800mm, az Alföld nagy részén 500-550mm, a Hortobágy és a Körös- Tiszaszög vidékén pedig 480-500mm közötti évi csapadékösszegek fordulnak elő. Az Alföld ÉK-i peremén ismét növekszik a csapadék mennyisége. A csapadékeloszlásban kettős hatás figyelhető meg, egyrészt a tengerektől való távolság, másrészt a tengerszint feletti magasság hatása.

    • A csapadék időbeli eloszlása

      Egyenlőtlen, de nem kedvezőtlen a csapadék időbeni eloszlása. A legtöbb csapadék tavasz végén, nyár elején érkezik. A Dunántúl déli felén, a Dunántúli-középhegységben gyakorta kimutatható az őszi másodlagos csapadék-maximum, amely egyértelműen mediterrán hatásra alakul ki. Legszárazabb a január-február, ugyanis az alacsony hőmérsékletek miatt ekkor a legkisebb a levegő vízgőzkészlete.

  17. Az évi átlagos csapadékösszeg Magyarországon (mm) (forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat)

  18. Hótakaró

    A csapadék egy része hó alakjában hullik. Az alacsonyabb területeken 20-30, a hegységekben 50-60 havazásos napra lehet számítani. A hó formájában érkező csapadék átlagosan 50-100mm. A hótakarós napok száma évenként rendkívül változó. Gyakran előfordulnak szinte teljesen hótakaró nélküli enyhe telek. Az átlagos maximális hóvastagság hazánkban 15-25cm.

    A hótakarós napok száma Magyarországon (forrás: Péczely Gy.)