Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Környezetbiztonság és a környezeti kockázatok elemzése, hazai szervezetük

Környezetbiztonság és a környezeti kockázatok elemzése, hazai szervezetük

Katasztrófavédelmi szabályozás

  • 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

  • 2006. évi VIII. törvény (közlönyállapot) a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény módosításáról.

  • 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendelet a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról

  • 18/2006. (I. 26.) Korm. rendelet a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről

  • 114/1995. (IX. 27.) Korm. rendelet a települések polgári védelmi besorolásának szabályairól és a védelmi követelményekről

  • 128/2005. (XII. 29.) GKM rendelet a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal veszélyes ipari üzemekre vonatkozó szakhatósági hozzájárulásának kiadásával kapcsolatos eljárásairól, valamint a veszélyes tevékenységekkel összefüggő adatközlési és bejelentési kötelezettségekről

  • 48/1999. (XII. 15.) BM rendelet a belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek katasztrófavédelmi feladatairól és a védekezés végrehajtásának rendjéről, valamint e szervek irányítási és működési rendjéről

  • 60/1997. (IV. 18.) Korm. rendelet az óvóhelyi védelem, az egyéni védőeszköz-ellátás, a lakosság riasztása, valamint a kitelepítés és befogadás általános szabályairól

  • 20/1998. (IV. 10.) BM rendelet a polgári védelmi tervezés rendszeréről és követelményeiről

  • 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről

  • 2004. évi CV. törvény a honvédelemről és a Magyar Honvédségről

  • 1996. évi XXXl. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról

  • 118/1996.(VII. 24.) Korm. rendelet a létesítményi tűzoltóságokra vonatkozó részletes szabályokról

  • 196/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet a mentésben való részvétel szabályairól, a polgári védelmi szakhatósági jogkörről és a miniszterek polgári védelmi feladatairól

  • 35/1996. (XII. 29.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

  • 55/1997. (X. 21.) BM_rendelet a polgári védelmi kötelezettségen alapuló polgári védelmi szervezetek létrehozásának, irányításának, anyagi-technikai ellátásának, illetőleg alkalmazásának szabályairól

  • 128/2001. (VII. 13.) Korm. rendelet az Egyesült Nemzetek Szervezetének Európai Gazdasági Bizottsága keretében létrejött, az Ipari Balesetek Országhatáron Túli Hatásairól szóló, Helsinkiben, 1992. március 17-én kelt Egyezmény kihirdetéséről A fentiekben a 2006. január 31.-n hatályos állapotnak megfelelő jogszabályok aktualizált formája olvasható.

  • A katasztrófákkal kapcsolatos jogszabályok Az 1999. évi LXXIV. törvény a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről, és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről.

  • A Kormány 179/1999. (XII. 10.) Korín, rendelete a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény végrehajtásáról

  • Az 1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről:

    Katasztrófa: a szükséghelyzet vagy a veszélyhelyzet kihirdetésére alkalmas, illetőleg a minősített helyzetek kihirdetését el nem érő mértékű olyan állapot vagy helyzet (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely emberek életét, egészségét, anyagi értékeiket, a lakosság alapvető ellátását, a természeti környezetet, a természeti értékeket olyan módon vagy mértékben veszélyezteti, károsítja, hogy a kár megelőzése, elhárítása, vagy a következmények felszámolása meghaladja az erre előírt szervezetek együttműködési rendben történő védekezési lehetőségeit és különleges intézkedések bevezetését, valamint az önkormányzatok, és az állami szervek folyamatos és szigorúan összehangolt együttműködését, illetve nemzetközi segítség igénybevételét igényli.

    Környezetvédelmi lexikon szerint:

    Katasztrófa: az élővilágot illetve környezetét és élőhelyét vagy annak jól körülhatárolható és önállónak tekinthető részét ért váratlan, hirtelen bekövetkező végzetes esemény, rendkívüli méretű elemi csapás, ipari baleset, tömeges méretű (pl. közlekedési) szerencsétlenség, amely emberi áldozatokat követelhet, és az ökoszisztémában, vagy annak egy részében illetve a művi környezetben vissza nem fordítható (irreverzibilis) folyamatot, vagy helyrehozhatatlan, ill. nehezen helyrehozható károsodást idéz elő.

    Katasztrófahelyzet: olyan mértékű katasztrófaveszély, illetőleg a bekövetkezett katasztrófa, amikor az arra felhatalmazott állami szerv vezetője a katasztrófa veszélyének, bekövetkezésének tényét megállapította, és a szükséges intézkedéseket elrendelte.

    Katasztrófa, veszély: olyan folyamat, vagy állapot (pl. természeti, biológiai eredetű, tűz okozta), amely közvetlenül és súlyosan veszélyezteti az emberi egészséget, környezetet az élet- és vagyonbiztonságot, ha okszerűen lehet számolni a katasztrófa bekövetkezésének valószínűségével.

    Katasztrófa, veszélyes tevékenység: olyan emberi cselekvés vagy mulasztás, amely katasztrófát, vagy annak közvetlen veszélyét idézheti elő.

    Katasztrófa sújtotta terület: az a terület, ahol a katasztrófa károsító hatása érvényesül, és ezt a Kormány kinyilvánítja.

    Katasztrófavédelem: a különböző katasztrófák elleni védekezésben azon tervezési, szervezési, összehangolási végrehajtási, irányítási létesítési működtetési, tájékoztatási, riasztási, adatközlési, tevékenységek összessége, amelyek a katasztrófa megelőzését, a közvetlen veszélyek elhárítását, az előidéző okok megszüntetését, károsító hatásuk csökkentését, a lakosság élet és anyagi javainak védelmét, a katasztrófa súlytotta területen az alapvető életfeltételek biztosítását, valamint a mentés végrehajtását, továbbá a helyreállítás feltételeinek megteremtését szolgálják.

    Katasztrófavédelmi terv: a katasztrófa veszélye, illetve a katasztrófa esetére a mentésre, valamint- a károk enyhítésére vonatkozó rendszabályok bevezetésére és a katasztrófavédelemben résztvevők feladataira vonatkozó terv.

    Kockázat: egy adott területen egy adott időtartamon belül, meghatározott körülmények között bekövetkező egészséget, illetve környezetet károsító veszély megvalósulásának valószínűsége.

    Megelőzés: minden olyan tevékenység, vagy rendszabály alkalmazása, amely a katasztrófát előidéző okokat megszünteti, vagy minimálisra csökkenti, a károsító hatás valószínűségét a lehető legkisebbre korlátozza.

    Veszély: valamely veszélyes anyag természetes tulajdonsága vagy olyan körülmény, amely káros hatással lehet az emberi egészségre, vagy a környezetre.

    Veszélyes anyag: az e törvény végrehajtási rendeletének mellékletében meghatározott és az ott megjelölt küszöbértéket elérő anyag, keverék, vagy készítmény, amely mint nyersanyag, tennék, melléktermék, maradék, vagy köztes termék jelen van.

    Veszélyes ipari üzem: ahol veszélyes anyagok vannak jelen.

    Veszélyes létesítmény: ahol veszélyes anyagok előállítása, felhasználása, szállítása, vagy tárolása történik.

    A központi szervek:

26. § A központi szerv a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, amely önállóan gazdálkodó teljes jogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A főigazgató az alárendeltjei, az önkormányzati, a létesít¬ményi, az önkéntes tűzoltóságok szakmai feladatainak végrehajtása érdekében:

  • ellátja az ágazati jogszabályokban számára meghatározott feladatokat,

  • meghatározza a polgári védelmi, a tűzvédelmi és műszaki mentési, a katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásának szakmai követelményeit, irányítja és ellenőrzi az alárendelt szervezetek szakmai munkáját és tevékenységét,

  • a Belügyminisztérium irányításával közreműködik a katasztrófák várható következményeinek megelőzésére és elhárítására vonatkozó tervezésben,

  • kidolgozza a katasztrófavédelemmel összefüggő tervezési, szervezési, felkészítési szakmai elve¬ket és követelményeket, végzi a lakosság mentésével kapcsolatos tervező, szervező feladatokat, vezeti alá¬rendelt szervezeteinek a bekövetkezett események kö¬vetkezményeinek felszámolására irányuló tevékeny¬ségét,

  • részt vesz a katasztrófák megelőzésére és felszámolására irányuló nemzetközi együttműködésben,

  • szükség esetén biztosítja a nemzetközi segít¬ségnyújtásra kijelölt szervek rendelkezésre állását, illetve a külföldi állam katasztrófa sújtotta területeire történő kijuttatását, szervezi a nemzetközi katasztrófa segítségnyújtás gyakorlati végrehajtását, a szállítmányok továbbítását és folyamatos kapcsolatot tart a nemzetközi katasztrófavédelmi szervezetekkel, e tevékenységbe bevonja a különböző karitatív szervezeteket, a Magyar Vöröskeresztet és azokat a nemzetközi karitatív szervezeteket vagy azok magyar tagozatait, amelyek erre előzetesen a Főigazgatósággal megállapodást kötöttek,

  • ellátja a hatáskörébe tartozó hatósági, szakha¬tósági és szakértői feladatokat,

  • ellátja a polgári védelmi szervezetek létrehozásával és felkészítésével, ellátásával és alkalmazásá¬val, valamint a lakosság és az anyagi javak mentésével összefüggő tervezési és szervezési feladatokat,

  • együttműködik a hazai és a nemzetközi ka¬tasztrófavédelmi szervezetekkel a katasztrófák elhárí¬tásában,

  • biztosítja a védelmi igazgatás szerveihez szük¬séges szakértőket, és részt vesz a védelmi igazgatás tervezési feladataiban,

  • együttműködik az országos hatáskörű szervek ágazati katasztrófa elhárítási szervezeteivel.

A környezeti kockázatok és a környezetbiztonság elemzésének módszerei:

A környezeti veszélyhelyzeteket, katasztrófákat természeti jelenségek és emberi (társadalmi-gazdasági) tevékenységek egyaránt kiválthatják. Bizonyos természeti katasztrófákkal kapcsolatban a káros következmények mérsékléséről lehet szó az esetleges bekövetkezés esetére való tervszerű felkészüléssel. Az emberi tevékenységek által előidézett katasztrófák esetében azonban a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni és mindenekelőtt az erre vonatkozó környezetbiztonsági elem¬zéseket kell elkészíteni és a megfelelő intézkedéseket megtenni. Az ilyen elemzések - környezetbiztonsági vizsgálatok - módszereinek kifej¬lesztésére és az alkalmazásokkal kapcsolatos szabályozások összehangolására is sokoldalú nemzetközi együttműködés alakult ki.

A témakörrel kapcsolatos - az ENSZ keretében elfogadott - nemzetközi egyezmények és programok többnyire utalnak a kockázatelemzés szükségességére, de általában nem tartalmaznak konkrét ajánlásokat a vizsgálatok általános módszertani követelményeire vonatkozóan. Kivételt képeznek a nukleáris létesít¬ményekkel kapcsolatos biztonsági vizsgálatok módszerei, amelyekre vonatkozóan a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség részletes ajánlásokat fogadott el. Az ipari baleseti egyezmény (2.2.) sem tartalmaz rendelkezéseket a követendő módszer¬tanra vonatkozóan, de megadja (V. melléklet) a veszélyes tevékenységek elem¬zésének és értékelésének főbb összetevőit (pl., a lehetséges balesetek "szcenárióinak", az azokat esetlegesen kiváltó eseményeknek, az ilyen események való¬színűségének megadása). A veszélyelemzések, biztonságvizsgálatok, kockázatelemzések determi¬nisztikus vagy valószínűségi megközelítésűek lehetnek. Lényegük ismerete alapvető a környezetbiztonság fogalomkörének, megközelítési módjainak megér¬téséhez.

A determinisztikus megközelítés nem veszi közvetlenül figyelembe a különböző lehetséges baleseti eseményláncok eltérő valószínűségeit, hanem a lehetséges veszélyekkel szemben biztonsági intézkedéseket követel meg. más szavakkal az ún. "nulla kockázatra" törekszik - annak számszerűsítése nélkül. (Közvetve a "lehetséges" baleseti eseményláncok kiválasztásával, az elhanya¬golhatónak tekintett baleseti események kihagyásával tartalmaz valószínűségi értékelést és tudomásul vesz kis értékű kockázatokat). A megkövetelt vizsgálatok ebben az esetben a veszélyek feltárásán kívül bizonyos biztonsági intézkedések, védelmi rendszerek és feltételek meglétét ellenőrzik, illetve ún. referencia eseményláncokat és következményeiket elemzik azok valószínűségeinek számítása nélkül.

A valószínűségi megközelítés ezzel szemben eleve abból indul ki, hogy a kockázat nem csökkenthető nullára és számítások alapján kell eldönteni, hogy a vizsgált létesítmény működéséből származó kockázat meghaladja-e az elfogadható szintet, amelyet jogszabályok rögzítenek. Az elemzés eszköze ebben az esetben az ún. mennyiségi kockázatbecslés vagy más néven a valószínűségi biztonságelemzés. A valószínűségi megközelítés módszereinek sorában sajátos ismeretanyagot jelent a kis valószínűségű események vizsgálatának módszertana, illetve a koc¬kázatok elemzésének eljárásai. Ez utóbbi módszereket elterjedten alkalmazzák a műszaki életben a bonyolult rendszerek biztonságának elemzésére, a szélsőséges természeti jelenségek, folyamatok esetében azonban többnyire a bekövetkezésük valószínűségi mérlegelésével foglalkoznak (folyó árvíz-szintjének becslése, föld¬rengés bekövetkezésének valószínűsége, stb.).