Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

14. fejezet - 14.Földhasználat hazai helyzete. A mezőgazdasági termelés és a környezet kapcsolata

14. fejezet - 14.Földhasználat hazai helyzete. A mezőgazdasági termelés és a környezet kapcsolata

Földhasználat hazai helyzete

Hazánk területének kétharmada áll mezőgazdasági művelés alatt. A szántó az ország összes területének több mint a felét (50,6%) teszi ki, ami 4,7 millió hektár. Ennek közel 50%-a kimagasló agrárpotenciájú, azaz mezőgazdasági termelésre alkalmassága átlag feletti, viszont mintegy 10%-a környezeti szempontból kifejezetten érzékeny területen helyezkedik el. A jelenlegi termesztési színvonal az extenzív gazdálkodásnak felel meg, amely – a magyar agrárpotenciál figyelembe vételével – nem tekinthető kedvezőnek. A hatékony és megfelelő minőségű termeléshez az EU átlagnak megfelelő tápanyag gazdálkodási színvonal lenne szükséges. A talajok szakszerű tápanyag visszapótlása mellett a mésztrágyázás alkalmazása is fontos lenne, amely elősegítené a talajok elsavanyodásának elkerülését, illetve azokon a területeken ahol ez a folyamat már elindult, ennek a visszafordítását. Hazánkban a mezőgazdaságilag hasznosított földterület az elmúlt évszázad során többirányú változáson ment keresztül. Általános tendenciának tekinthető, hogy infrastrukturális létesítmények telepítése során – különösen a XX. század egyes időszakaiban a mezőgazdaságilag hasznosítható területek nagysága nagymértékben csökkent.

A növénytermesztés helyzete, a földhasználat kérdései

Az utóbbi néhány évtizedben, de különösen az elmúlt 15 évben jelentős változások mentek végbe a hazai földhasználatban, illetve a növénytermesztés szerkezetében: megnőtt az erdő és a mezőgazdasági művelésből kivett területek aránya, emellett jelentős azon szántóterületek részaránya is, amelyeket évről-évre vetetlen, illetve parlagterületként tartanak nyilván. Becslések szerint az előttünk álló évtizedben a gazdasági és politikai változások nyomán közel 1-1,5 millió ha szántóterület válhat feleslegessé, melyből mintegy 6-700 ezer ha erdősítésre, 3-400 ezer ha gyepesítésre vár, mintegy 500 ezer ha pedig külterjes szántóföldi művelésbe kerülhet. E területek jelentős része rossz termőhelyi adottsága miatt versenyképes élelmiszertermelésre alkalmatlan, nem vagy csak minimális nyereséggel lehet gazdaságos növénytermesztést folytatni rajtuk. Az utóbbi időkben komoly problémát jelent a szántóföldek belvizesedése is. Hazánkban a mezőgazdaságilag művelt területek aránya közel kétszerese az EU átlagnak. Ugyanakkor a hozamok elmaradnak a nyugati átlagoktól. Erdősítésre szánják a 17% feletti lejtő-kategóriába tartozó, erodált és nehezen művelhető földeket (400 ezer ha), a szanált gyümölcs- és szőlőültetvények helyét (100 ezer ha), továbbá a síkvidéki alacsony AK értékű homok-, lápi-, és egyéb talajú szántókat (200 ezer ha). Ezenfelül még távlatilag erdősíteni szükséges mintegy 200 ezer ha gyepterületet is, ahol hiányoznak az intenzív gyepgazdálkodás feltételei. A mezőgazdasági művelésből kiszoruló szántók jelentős része tehát erdősíthető, sőt talajvédelmi és környezetvédelmi szempontok egyenesen kívánatossá tennék erdősítésüket (Megyes, 2005).