Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Az NKP jellemzői

Az NKP jellemzői

Nemzeti Környezetvédelmi Program

A környezetvédelmi tervezés alapja a hatévente megújítandó, az Országgyűlés által

jóváhagyott Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: Program). Az 1995. LIII. törvény 40. §-a a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal foglalkozik, Kimondja, hogy az NKP-t évente újra kell fogalmazni. A környezettervezés alapja a NKP. 1997-ben volt az első környezetvédelmi program. Az elérni kívánt környezetvédelmi célokat illetve célállapotokat, a végrehajtandó feladatok sorrendjét, a megvalósítás eszközeit illetve a pénzügyi igényeket kötelezően tartalmazza. Alapvető célja a fenntartható fejlődéshez szükséges legfontosabb környezetvédelmi feltételek kialakítása és környezetvédelem stratégiai feladatainak a meghatározása. A program célja nemcsak a legfontosabb környezeti problémák feltárása, hanem azok megoldása is.

Az NKP környezet politikai céljai:

Küldetése:

  • konkrét környezet és természeti célokat meghatározni

  • meghatározni az eszközrendszert

  • figyelembe kell venni a környezet politikai szempontokat

  • folyamatos visszacsatolás

  • fókuszált legyen azokra a környezeti kockázatokra, melyek a környezet, társadalom, gazdaság érdekeit szolgálja

  • előtérbe kell helyezni a megelőző típusú intézkedéseket és széles körben alkalmazni

Eszközei:

  • integrált szennyezés megelőzés

  • legjobb technikai eszközök, módszerek alkalmazása

  • termékek környezet védelmi minőség tanúsítása

  • környezetorientált termelés irányítási rendszerek alkalmazása

Szempontjai:

  • előtérbe kerüljenek olyan intézkedések, melyek több környezeti elemre, területre jelentenek megoldást

  • tervezés, végrehajtás szervezetére jogi modell kialakítása

Tervezés, végrehajtás érintettjei:

  • önkormányzatok

  • lakosság

  • gazdálkodók

  • minisztériumok

A természetvédelem területe:

Az NKP-I célja volt a nemzeti parkok országos hálózatának kialakítása. 2002-ig az országos jelentőségű védett területek arányának 11-12%-ra emelése. Az erdők területi arányának növelése mellett (cél 2002-ig a 20% elérése) célul tűzte ki a természetközeli erdők kiterjedésének 12%-ra növelését elsősorban őshonos fafajokkal. Létre kellett hozni az ország Pán-Európai Ökológiai Hálózathoz illeszkedő ökológiai hálózatát.

Védett területek, ökológiai hálózatok kialakítása, védelme intézkedés-csomag:

Az élőhely-rekonstrukciós programok keretében három fő terület kapott nagyobb hangsúlyt:

  • A Holtág Program,

  • a Vizes élőhelyek rehabilitációja, és

  • a Füves élőhelyek rekonstrukciója.

  • Kiemelt program volt a Nemzeti Ökológiai Hálózat létrehozása és fejlesztése.

Fajok védelme intézkedés csomag: A hazai vegetációkutatás egyik legjelentősebb összefoglaló munkája az 1999-ben megjelent Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól.

Az erdővagyon védelme és bővítése intézkedés csomag: Az erdő aránya az 1997-as 18,7%-os szintről 19,6%-ra emelkedett.

Erdők és vadászterületek természetvédelme intézkedés csomag: A természet védelmének érdekeit a természeti területeken és a védett természeti területeken az extenzív, természetközeli vadgazdálkodás szolgálja, amelynek általános alkalmazása kívánatos. Ezzel párhuzamosan az intenzív vadgazdálkodást a védett természeti területeken kívül kialakított zártkertekre (vadaskert, vadfarm) kell korlátozni.

Földtani, felszínalaktani értékek, barlangok megőrzése intézkedés csomag: 1998-ban hatályba lépett a Közhiteles Barlangnyilvántartás tartalmát és vezetésének módját meghatározó miniszteri rendelet.

Természetvédelmi őrszolgálat fejlesztése: Hatályba lépett a természetvédelmi őrökre, ill. őrszolgálatokra vonatkozó részletes szabályokról szóló 4/2000. (I.21.) korm. rendelet és annak módosítása, valamint a Természetvédelmi őrszolgálat Szolgálati Szabályzatáról szóló 9/2000. (V.19.) miniszteri rendelet.

A tájvédelem területe: Az egymással összefüggő tájvédelmi problémák közül a legfontosabbak: a tájak teljesítőképességének, terhelhetőségének, önszabályozó képességének csökkenése, a térszíni folyamatok kedvezőtlen irányú megváltozása, a természeti értékek degradációja, az egyedi tájértékek és a tájkarakter elemeinek pusztulása (kunhalmok, tanyák, hagyományos gazdálkodási típusok) és a tájesztétikai értékek csökkenése.

Tájvédelem intézkedés csomag: Az intézkedések az emberi egészségre legnagyobb veszélyt jelentő és kiterjedésében is jelentős területek rehabilitációjától indultak meg (a mecseki uránbányák meddőhányói). A tájvédelem területén az NKP-I időszaka alatt napjainkig megkezdett rehabilitációs intézkedések még csak a károsodott területek töredékét érintik, ezért az intézkedésből származó környezeti hatások is csekélyek.

Az önállóan kezelt hatótényezők - hulladékgazdálkodás területe:

  • Települési hulladékok kezelése intézkedés csomag

  • Nem veszélyes ipari hulladékok kezelése intézkedés csomag

  • A veszélyes hulladékok kezelése intézkedés csomag

A hulladékgazdálkodás területén elért eredmények:

A települési szilárd hulladék mennyisége lényegében stagnált a 6 év alatt, 2001-ben 4,6 millió tonna lett. A lerakott hulladékra érvényes 20% szervesanyag-tartalom cél elérése nem valósult meg. A keletkezett települési szilárd hulladékból a szervezetten begyűjtött és kezelt mennyiség közel 90%. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya az 1995. évi 73,2%-ról 2001-re 86,5%-ra nőtt. A szelektív gyűjtés lényegében csak részleges, alapvetően a termékdíjas termékekre irányult. 1996-2001 között 14,7 millió 3 lerakó épült KAC támogatásból, 2000-2003-ben az EU 12 regionális hulladékgazdálkodási projektre hagyott jóvá ISPA támogatást. Az 1997-1998-as időszakban a legnagyobb előrelépés az új térségi lerakók létesítése tekintetében volt, 22 térségi lerakó beruházása kapott céltámogatást. Összesen 76 térségi lerakó kezdte meg működését 1998-2002 között. A 2002-ben jóváhagyott Országos Hulladékgazdálkodási Terv (OHT) alapján a települési hulladéklerakók rekultivációs programjának megvalósulásaképpen 2008-ig évente 50-100 lerakó kerülhet lezárásra, felszámolásra és rekultiválásra. Az NKP-I időszaka alatt a kitűzött célnak megfelelően nőtt a korszerű települési folyékony hulladék fogadó és leeresztő kapacitás. A termelési nem veszélyes hulladékok mennyiségének csökkentési célja megvalósult.

Zaj és rezgés elleni védelem területe:

Zaj- és rezgés csökkentési intézkedés csomag:

A zajterhelés csökkentésére vonatkozó célokhoz kellő számú, mind szabályozási jellegű, mind konkrét műszaki beavatkozást jelentő intézkedés kapcsolódott. A tervezett intézkedések jelentős részben megvalósultak. Kis értékben csökkent a megengedettnél nagyobb zajterhelést okozó üzemek aránya (30%-ról (1996) 28%-ra (2001)). A hazai repülőgéppark (MALÉV) teljes értékben megfelel az EU irányelvek szerinti követelményeknek. A nagyvárosokban, főközlekedési létesítmények hatásterületén korántsem sikerült még az elfogadható zajszintet biztosítani.

Környezetbiztonság területe:

  • Kémiai Kockázatcsökkentés Program (1997-2002)

  • Országos Ivóvízbázis Növényvédőszer Szennyezettségének Felmérése (2000-2006)

  • A veszélyes anyagok szállításának nyomon követési rendszerének kialakítása intézkedési csomag (2000-2002)

  • A SEVESO II irányelv harmonizációja (katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény)

  • Nukleáris és sugárvédelmi jogharmonizációs feladatok (2000-ben megvalósítva)

  • Veszélyes szennyező források fel érése intézkedési csomag (2001-folyamatos)

  • Levegő Gammadózis érő Rendszer fejlesztése intézkedés-csomag (2001-2003)

NKP-II program:

Az Országgyűlés a 2003-2008. közötti időszakra szóló NKP-II programot a 132/2003. (XII.11.) OGY határozatában fogadta el és egyben felkérte a Kormányt a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program végrehajtására.

NKP-II. koncepció kidolgozása:

A környezeti problémákat olyan módon oldjuk meg, hogy az javítsa a versenyképességet. Európai Unióhoz csatalakozás kapcsán az EU követelményeknek eleget tegyen. Megelőzni az emberi egészség károsodást és a természeti erőforrások visszafordíthatatlan károsodását.

Stratégiai cél:

Magyarország hosszú távon a környezetvédelemben élenjáró országokhoz felsorakozzon.

  1. Változatlan tendencia

  2. Kívánatos jövő (-> ez optimális megoldás, ugyanis ez felel meg a fenntartható fejlődés követelményeinek).

A gazdálkodásnak és a környezetvédelemnek 1 közös találkozási pontja kell, hogy legyen.

  • Munkaerő minőségi újratermelés

  • Természeti erőforrások takarékos igénybevétele

Végső cél: Ökológiailag és Ökonómiailag fenntartható társadalom.

NKP II. elemei:

Környezet politikai alapelvek:

  1. Támaszkodni kell az előző környezetvédelmi program illetve az EU jogszabályaira, Illetve előírásaira.

  2. Fenntarthatóság alapelve: Olyan módon kell használni az erőforrásokat, hogy a következő nemzedékek is használhassák.

  3. Károk felelősség elve: Régen: aki szennyez, az fizet Ma: aki szennyez, az helyreállít, kijavít, megújít

  4. Gondoskodás elve: Közvetlenül meg kell akadályozni a szennyezést.

  5. Megelőzés elve

  6. Elővigyázatosság elve

  7. Hatékonyság

  8. Felelős gondoskodás

  9. Politikai integráció

  10. Megosztott felelősség partneri viszony

  11. Szubszidiaritás

  12. Regionalitás

  13. Információhoz való hozzájutás

  14. Társadalmi szervek szerepe

EU konformitás: NATO, OECD (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) előírásainak figyelembe vétele. Etikai megfontolás: A környezet, természet megóvandó az ember által. Ami az évmilliók alatt kialakult az embernek nincs joga megsemmisíteni.