Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

8. fejezet - 8.Környezetgazdálkodás, környezetvédelem alapelvei. Az NKP jellemzői

8. fejezet - 8.Környezetgazdálkodás, környezetvédelem alapelvei. Az NKP jellemzői

Környezetgazdálkodás

Környezetvédelem: olyan intézkedések és tevékenységek összessége, amelyek az emberi életfeltételek, a természetes és mesterséges környezet állapotromlásának megelőzését, állapotának fenntartását, állapotminőségének javítását szolgálják.

Környezetgazdálkodás Madas szerint: a környezetnek a hosszabb távra szóló szabályozott hasznosítása, tervszerű fejlesztése, hatékony védelme a természet dinamikus ökológiai egyensúlyának tartós fenntartásával, a társadalom reális igényeinek figyelembevételével.

Környezetgazdálkodás az ATM meghatározása szerint: A környezetgazdálkodás a természeti javakkal, erőforrásokkal, technikai és technológiai feltételekkel, valamint tudományos adottságokkal való olyan tudatos és tervezett gazdálkodás, amely hosszú időtávon segíti a környezeti terhek csökkentését, az erőforrások ésszerű és korlátozott felhasználását, a társadalmi és biológiai diverzitást, a dinamikus ökológiai egyensúly tartós fenntartását, a társadalmi igények kölcsönös figyelembevételével, de azokat nem abszolutizálva.

Környezetvédelem geoszférák szerint:

  • hulladékgazdálkodás,

  • földvédelem,

  • vízvédelem,

  • levegővédelem,

  • élővilág védelem,

  • sugárzás elleni védelem,

  • zaj és rezgés elleni védelem,

  • szennyezés elleni védelem.

A környezetvédelem egy multidiszciplináris tudomány, az emberi tevékenység és a környezet kapcsolatának tudománya. Sokféle tudományra alapoz (fizika, kémia, biológia, orvos tudomány, agrártudomány, jogtudomány, politológia, szociológia, demográfia, stb.).

A környezetvédelem alapelvei (17)

  1. Egzakt megismerés elve: Ha nem mérjük a különböző környezeti elemek paramétereit, akkor alá ill. felé becsüljük az értékeket. Alapja: monitoring rendszer kiépítése (rendkívül költséges). Adatok mérése, feldolgozása, értékelése. Annyit mérünk amennyi szükséges és elegendő. Mérési módszerek: kémiai, fizikai, biológiai. Indikátor növények illetve állatok segítik a kvalitatív megállapítást. GIS = Térinformatika segíti az adatfeldolgozást.

  2. Az élet tiszteletének és védelmének elve: 3,5 milliárd éve jelentkeztek az élet jelei. Ismerni kell az életet és a fajokat, faji összetételeiket. Az embernek nincs joga a jelenlegi struktúra megváltoztatásához. Ezen elv alapján működő szervezetek:

    • IUCN, a Nemzetközi Természetvédelmi Unió

    • UNEP, az Egyesült Nemzetek környezetvédelmi Programja

    • WWF, a Természetvédelmi Világalap

  3. A károk megelőzésének és megszüntetésének elve: 3 alapeset:

    • Megelőzés: Termeléssel összefüggő szennyezés.

    • Utólagos ellenőrzés: Auditálás: felülvizsgálat, amikor már a létesült technológiát vizsgálják. Ha már bekövetkezett a szennyezés, meg kell szüntetni.

    • Kármentesítés: Már szennyezték a környezetet - kedvezőtlen hatás

  4. Visszaforgatás (recycling) elve: Egyszer már felhasznált anyagokat összegyűjtik és újra felhasználják vagy feldolgozzák.Újrafelhasználás (reuse): a már felhasznált anyagot tisztítási eljárással alkalmassá teszik az újrahasznosításra. Újrafeldolgozás (recycling): nem csak tisztítják, fel is dolgozzák az anyagot.

    • direkt: papírból újra papír vagy üvegből újra üveg (ua. a technológia)

    • indirekt: papír eltüzelése -> hőenergia (más technológiában használják)

  5. Indokolt:

    • csökken a hulladék mennyisége kevesebb természeti erőforrást kell felhasználni

    • kiesik néhány technológiai lépés

    • jelentős energia megtakarítás

  6. Előfeltétele:

    • szelektív hulladékgyűjtés

    • legyen vállalkozó, aki ezeket átveszi

  7. Takarékosság elve: A fenntartható fejlődés feltételeit biztosítani tudjuk. A meg nem újítható erőforrások készlete véges, ezért takarékoskodnunk kell a meg nem újítható erőforrásokkal, és a megújulókat is így kell kezelni, hogy ne következzen be kár, a következő nemzedék számára is biztosított legyen. Például a karosszéria lemez vékonyításával a fajlagos üzemanyag-használat csökken, így az anyagfelhasználás csökken, illetve az épületek szigetelésével kevesebb tüzelőanyagot kell felhasználni, környezetszennyezés is kisebb mértékű lesz. A hulladékok újrafeldolgozásával pedig nyersanyagot és energiát takarítunk meg.

  8. Elővigyázatosság elve: Berlini konferencián megfogalmazták az előzetes elővigyázatosság elvét. Jobb időben nem kellő precizitással, mint kellő precizitással, de túl későn cselekedni.

  9. Alkalmazkodás elve: A természeti törvények ellen nem lehet tenni, mert azok megbosszulják magukat. Alkalmazkodnunk kell a természethez.

  10. Harmonikus (fenntartható) fejlődés elve: WCED -> Környezet és Fejlődés Világbizottság elnöke: Brundtland fogalmazta meg: A természeti erőforrásokat hasznosítani lehet és kell, de csak reálisan. Úgy, hogy ez a következő nemzedékek számára is használható legyen.

  11. A környezetvédelem tervszerű alakításának elve: akcióprogramok alapján.

  12. Az állam felelősség- és kötelezettségvállalás elve: Az Állam felelős a környezet helyzetéért, az irányítást biztosítania kell. Erre külön szervezetet kell létrehoznia. A jogi tartalmát rendeletek határozzák meg. Az Állam feladatai:

    • Törvényi szabályozás: 1995./LIII. tv.: A környezetvédelem általános szabályairól szóló törvény. Célja: ember és környezete harmonikus kapcsolatának kialakítása, a környezet elemeinek és folyamatainak a védelme, fenntartható fejlődés biztosítása. Az egészséges környezethez megfelelő keretet teremt. A környezet terhelését, igénybevételét és mindezek csökkentését célozza. Valamennyi környezeti elemre kiterjed.

    • E célra létrehozott szervezetek: Külön szervek a környezetvédelem irányítására

    • Magyarországon a környezet- és természetvédelmi szakterület 1988. áprilisa óta áll minisztériumi szintű irányítás alatt, ekkor jött létre az Országos Vízügyi Hivatal és az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal egyesítésével a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium.

    • A minisztérium a környezet- és természetvédelem, valamint a vízügy központi közigazgatási szerve. A minisztérium a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási és meteorológiai szakterületek ágazati, szakmai irányítási - szabályozási teendőit látja el. A szakterületi politikák kialakítása, a kormányzati munkához kapcsolódó tennivalók és az egyre szerteágazóbb nemzetközi együttműködés folytatása szintén a tárca feladata.

      A minisztérium területi szervezetei – a környezetvédelmi felügyelőségek és vízügyi felügyelőségek, nemzeti park igazgatóságok– elsőfokú hatósági feladatokat látnak el.

      A másodfokú környezetvédelmi és természetvédelmi hatóság szerepét az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség (OKTVF) tölti be.

  13. Az egyén és kollektív társadalmi részvétel elve: A környezetet a társadalom tagjai használják. Be kell vonni a különböző egyéneket, kollektívákat, szervezeteket a döntésekbe. Hátránya, ha sok laikus veszi át az irányítást.

  14. Együttműködés elve: Egyrészt célszerű együttműködnie az államnak és a társadalomnak, másrészt pedig a különböző tudományágaknak.

  15. A nemzetközi együttműködés elve: Nemzetközi szerződések létrehozása és azok betartása.

  16. Az életminőség javításának elve: A fejlett országok tudják elősegíteni.

  17. Távlati gondolkodás elve: pl.: hosszútávú környezetvédelmi programok /NKP/.

  18. Az információk szabad áramlásának elve: Hiteles és valós információkat kell szolgáltatni a bizalom érdekében

  19. A környezeti nevelés – oktatás kiszélesítésének és magasabb szintre emelésének elve: A megfelelő szemléletet már gyermekkorban ki kell alakítani.