Ugrás a tartalomhoz

"A" Tételű modul - Környezetvédelem

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

1. fejezet - 1. Környezeti elemek, erőforrások. A környezetszennyezés okai

1. fejezet - 1. Környezeti elemek, erőforrások. A környezetszennyezés okai

Környezeti elemek, erőforrások

Az élőlények és az ezeket körülvevő abiotikus és biotikus tényezők összessége, egy tér, amelyben az élőlények dinamikus kölcsönhatásban, környezeti rendszerben működnek. /Dobos T./

A környezet alatt a legátfogóbb értelemben mindazon élő (biotikus) és élettelen (abiotikus) tényezők, tehát élőlények és tárgyak, jelenségek és körülmények összességét érti, amelyek valaki(ke)t vagy valami(ket) körülvesznek./Kerényi E./

Az a természetes és művi elemekből álló, élő és élettelen alkotórészekből összetevődő teret értjük, amely az embert körülveszi, amelyben élünk és tevékenykedünk. /Brundtland Bizottság/

A környezet az élő szervezeteket körülvevő fizikai, kémiai és biológiai körülmények összessége. /Láng I./

Környezeti elemek

Elemek lehetnek:

  • természetesek

  • és mesterségesek (épített).

Az elemek dimenziói:

  • szélesség

  • magasság

  • mélység

  • idő

Az elemek nagyságrend szerint is csoportosíthatóak:

  • mikro-

  • mezo-

  • makrokörnyezet

Bioszféra fogalma: A környezet (víz, levegő, talaj azon része, ahol az élőlények előfordulnak (élettér).

Nooszféra fogalma: a bioszféra azon része, ahol az ember él és tevékenykedik, a társadalom, a technika fejlődésével egyre bővül.

Természeti erőforrás: a természeti környezet (litoszféra, hidroszféra, atmoszféra, bioszféra) által nyújtott, az ember szükségleteit kielégítő anyag- és energiaforrások; az ember, a társadalom számára nélkülözhetetlen életfeltételeket elégítenek ki, hozzájárulnak a termelés és a társadalom fejlődéséhez.

Természetes elemek:

  1. Föld: alapkőzet, ásványvagyon, barlang, termőföld, talaj, domborzat

  2. Víz: felszín alatti, felszíni vizek

  3. Levegő: alsó légkör (troposzféra), felső légkör (sztratoszféra és ozonoszféra)

  4. Élővilág:

    • Növényvilág: erdők, gyepek, nádasok, mezőgazdasági növények

    • Állatvilág: vadon élő védett állatok, vadon élő nem védett állatok, védett háziállatok, nem védett háziállatok.

    • Mikroorganizmusok: mikroorganizmusok

  5. Táj: védett természetes táj, nem védett kultúrtáj

  6. Települési környezet: lakóterület, ipartelep, mezőgazdasági település, közlekedési vonal

Természeti erőforrások csoportosítása:

  1. Az ember számára ismertek vagy hasznosítottak-e:

    • aktuális (ténylegesen ismert és hasznosított). Aktuálissá válás függ: emberi ismeretek (tudomány és a technológia fejlettsége), a gazdaságosság (érdemes-e kitermelni), a kulturális színvonal, szokások, vallás, előírások.

    • potenciális (lehetséges)

  2. Jellegük szerint:

    • Folytonos: napenergia, szél, áramló víz

    • Megújítható (megújuló): a használatuk után újra tudnak termelődni, öntisztuló folyamatok során. (tiszta levegő, tiszta víz: amely a különböző anyagokat olyan koncentrációban tartalmaz, amelyek nem károsak a növény és állatvilágra; termékeny talaj: képes egyidejűleg vizet, tápanyagot, levegőt raktározni és kielégíteni a növény ökológiai igényeit; növények, állatok)

    • Meg nem újítható (meg nem újuló): a természetes folyamatok nem töltik fel újra a kitermelt mennyiséget, vagy csak nagyon lassan (fosszilis tüzelőanyagok: kőszén, különböző szénformák. Égetése során CO2 keletkezik → üvegházhatás. Kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmaz S-t → S02 keletkezik → savas ülepedés.fémes ásványok: Ércek —> bányászatuk kedvezőtlen hatással van a környezetre. Nem fémes ásványok: kavicsok, homok, agyag — kitermelésük felszíni mélyítéssel történik → bányagödrök keletkeznek (helyére szemétgödrök)

  3. Térbeli megjelenés szerint:

    • az ásványi nyersanyagok lokálisan, a felszínhez viszonyítva néha pontszerűen (szénhidrogén-kutak)

    • a termőföldek és az erdők összefüggő nagy területeken

    • a felszíni vizek vonalasan (folyók), vagy a környezet természetes vagy mesterségesen elgátolt mélyedéseiben (tavak), a talaj-és mélységi vizek a víztározó kőzetekben nagy kiterjedésben vagy karsztos üregekben

    • a légköri erőforrások pedig az egész térséget takarva fordulnak elő

    • rétegesen jelennek meg az ásványok

A környezet szennyezésének okai

Szennyező forrás: a szennyezőanyag származási helye, maga a folyamat a szennyezés, eredménye a környezet szempontjából a szennyeződés.

Szennyező anyagforrások:

  • elsődlegesen a természetből (levegőben lévő C-hidrogének, CO, CO2, szilárd részecske)

  • elsődlegesen emberi tevékenységből (radioaktív hulladék, szennyvíz, olaj)

  • csaknem kizárólag emberi tevékenységből (szilárd hulladék, klórozott-szénhidrogén)

Szennyezés oka: Az emberiség megpróbálja fennmaradását biztosítani és rövid távon jelentős haszonra akar szert tenni. Két társadalmi folyamattal függ össze: termelés és fogyasztás.

Szennyezés függ:

  • a lakosok számától,

  • népsűrűségtől,

  • egy főre eső erőforrás használatától,

  • az egységnyi erőforrás által okozott szennyezés mértékétől,

  • szintetikus termékek használatától.

Szennyezők csoportosítása

Anyagok

  1. Kémiai összetétel szerint:

    • Szervetlen: CO, CO2, S02

    • Szerves: CFC, észterek, ketonok

  2. A környezeti elemekben kiváltott hatásai:

    • Azonnali (akut) vagy késleltetett (krónikus), illetve rövid idejű vagy elhúzódó

    • Fizikai behatásoknál mennyiségük meghatározó: (mechanikus vagy elektromágneses)

    • Kémiai hatások: oxidáló vagy redukáló, illetve savas vagy lúgos pH értékű

    • Biológiai hatások: irritatív, allergén, fertőző, toxikus, rákkeltő, mutagén, stb.

  3. Halmazállapot szerint:

    • Folyékony: nedves savas üledéke

    • Szilárd: porszennyezés, szilárd savas üledék

    • Légnemű: SOx, NOx

  4. Szennyezőforrás szerint:

    • Primer

    • Szekunder

  5. Anyagi tulajdonság szerint:

    • Oldhatóság vízben, olajban

    • Diszperzió ás hígítás mértéke

    • Ellenálló-képesség

    • Reakcióképesség

  6. Szennyezők eredete szerint:

    • Fosszilis tüzelőanyagok égetése

    • Ipari szennyezők

    • Háztartási települési szennyezők

    • Mezőgazdasági szennyezők

    • Katonai tevékenység

    • Közlekedés

  7. Hatás időtartama szerint/Biodegradáció szerint:

    • Rövid (nap-hó)/gyorsan lebomló: hőszennyezők, szennyvíz

    • Közepes (hónap-év): olaj

    • Hosszú/lassan lebomló (év-évtized): DDT, CFC, peszticidek

    • Állandó/nem lebomló (évszázad- évezred): mérgező fémek, radioaktív anyagok

  8. Szennyezett közeg szerint:

    • Légszennyezők

    • Vízszennyezők

    • Talajszennyezők

    • Kőzetszennyezők

    • Bioszféra-szennyezők

Energiák

  • Elektromágneses: γ-sugárzás, infravörös, ultraibolya, látható, radio-, mikro-, radarhullám

  • Radioaktivitás: α-, β-sugárzás

  • Hosszú/lassan lebomló (év-évtized): DDT, CFC, peszticidek

  • Hőenergia: hőszennyezés P1: hűtővíz (10-12°C-kal melegebb víz kerül vissza a befogadóba → nő a hőmérséklet → csökken az oldott O2 tartalom → kedvezőtlen az öntisztulás a halak számára.