Ugrás a tartalomhoz

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretkörön alapuló tananyagfejlesztés – Környezet- és természetvédelem ismeretkörben

Dr. Huzsvai László (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretkörön alapuló tananyagfejlesztés – Környezet- és természetvédelem ismeretkörben

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretkörön alapuló tananyagfejlesztés – Környezet- és természetvédelem ismeretkörben

Dr. Huzsvai, László

Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

2011


Tartalom

1. Interaktív tananyag
2. 1. Számítógépes szimulációs modellek elmélete
A modellezés fogalma
Sztochasztikus és determinisztikus modellek, modellek és felosztásuk
Modellezés és léptékváltás
Differenciálegyenletek közelítő numerikus megoldása
Kompartment modellek
Osztott-modellek
Modellek és modell eredmények minősítése
Modellek érzékenységvizsgálata
A talaj-növény rendszer dinamikus állandósága
Entrópia csökkentő és növelő folyamatok a talaj-növény rendszerben
Indukált áramlás és entrópiatermelés
Entrópia a mezőgazdaságban
3. 2. Számítógépes növényi modellek
A növény szerepe az anyag- és energiaforgalomban
A növényi produkció és fejlődés meghatározói
Fotoszintetikusan aktív fény
fitometria alapjai, növényfenológia
A búza fázisos fejlődésének modellezése (CERES modell alapján)
Fenometria
Levélzet
Sztómák és funkciójuk
A gyökérzet funkciói és geometriája
A „zöldgömb” modell
A nagy levél (big leaf) modell
Árnyékolás modellezése többszintű lombozatban
A LAI és a nettó asszimiláció közötti összefüggés
4. 3. Hő-, víz-, és tápanyagforgalmi modellek
A talaj szerepe az anyag- és energiaforgalomban
A talaj hőforgalma
A hőgazdálkodás modellezése
Hőáramlási modell
A talaj vízforgalma
A víztartó képesség modellezése
Vízvezető képesség becslése
Talajvízmérleg számítások, potenciális produkció
Vízmérleg számítása a talajvíz hatása nélkül
Talajtulajdonságok változatossága és modellezése
Modellparaméterek és modellezési eredmények területi változatossága
Tápanyagmozgás modellezése, Claassen-Barber modell
Szén- és nitrogénforgalom modellezése
5. 4. Termésszimulációs modellek, modellépítés
A termésszimulációs modellek felépítése
Időjárás
Az evapotranszspiráció számítása
Előkészítő számítások a Penman modellben
A globálsugárzás becslésének módszerei
A Penman képlet értelmezése
Transzspiráció
Nappalhosszúság és napmagasság számítása
Növény
Áttekintés a növényi növekedés modelljeiről
Fenológiai fázisok
Kelés
Fejlődési fázisok
Virágindukció
A kukorica növekedése
A napi asszimiláció
A növényi zöldtömeg pillanatnyi bruttó CO2asszimiláció sebessége
Mólkvantumenergia
Növényi növekedés
Növekedés és levélöregedés
Növényi változók
DAISY talaj-növény rendszer szimulációs modell
A SOILN nitrogénforgalmi és termésszimulációs modell
DSSAT mezőgazdasági döntéstámogató rendszer
A DSSAT felépítése, képernyői
A modell futtatásához nélkülözhetetlen fájlok
Modellezés
A gazdálkodás paramétereinek elemzése (Scenario-analízis)
Szezonális-analízis
Ökonómiai számítások
A 4M Szimulációs Növénytermesztési Modell
A modell működése
A 4M kezelése
Bemenő adatok megadása
Talajparaméterek becslése
Agrotechnikai adatok
Projektek
A modell futtatása
Az szimulált eredmények elemzése/vizsgálata
6. Melléklet
Jelölések és mértékegységek
ÁRAMOK (FLUXUSOK) A NÖVÉNYÁLLOMÁNYBAN
LEVÉL LÉPTÉKŰ ÁRAMOK
DIFFÚZIÓS ELLENÁLLÁS ÉS VEZETŐKÉPESSÉG
PÁRATARTALOM ÉS VÍZGŐZ
VÍZPOTENCIÁL
VEGYES JELÖLÉSEK
7. Ajánlott irodalom