Ugrás a tartalomhoz

Kutatói pályára felkészítő akadémiai ismeretkörön alapuló tananyagfejlesztés – Környezet- és természetvédelem ismeretkörben

Dr. Huzsvai László (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

4. fejezet - 3. Hő-, víz-, és tápanyagforgalmi modellek

4. fejezet - 3. Hő-, víz-, és tápanyagforgalmi modellek

A talaj szerepe az anyag- és energiaforgalomban

A talaj a földkéreg legkülső határrétege, amely a földfelszíni kőzet málladékán alakul ki éghajlati és biogén hatások eredményeként. A növényi élő szervezetek élőhelye, víz és tápanyagforrása a talaj. Az elhalt növényi szervesanyagok a talajra és a talajba kerülve bomlanak le. Eredményeként a talajok humuszanyagokban és az ásványi tápelemként hasznosított elemekben gazdagodnak, és ennek következtében termékenységgel is rendelkeznek. A termékenység azonban több talajjellemző összhatásaként (hasznosítható víz-, levegő, tápanyag készlet, megfelelő mechanikai jellemzők a növényi gyökérfejlődéshez, stb.) alakul ki.

A talaj összetett rendszerének itt csupán a növényfejlődés modellezéséhez feltétlenül szükséges főbb jellemzőit foglaljuk össze.

A talajtani tanulmányokból ismert, hogy a mállási- és a biogén talajfolyamatok eredményeként keletkező anyagok a talajszelvényben a vízáram révén oszlanak szét. A megoszlás hosszú időtávú folyamatának eredményeként alakul ki a talajok vertikális és horizontális rétegzettsége, pl. az agyag-kilúgzás eredményeként létrejövő agyagfelhalmozódási szint ideje 10 000 év, míg a podzolosodásé legkevesebb 500 év.

A víz bármely formája - csapadék, lefolyás, jégképződés és olvadás, kis-, vagy nagy hozamú felszíni vízfolyás, tenger, talajvíz és talajnedvesség - talajban történő áramlása mind a talajképződés, mind a növényi víz- és tápanyagellátás alapvető tényezője, a folyamatok időléptéke azonban eltérő. A következőkben csupán a növényi víz- és tápanyagellátás időléptékébe eső anyagszállítási – transzport – folyamatokkal foglalkozunk.