Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Prof. Tamás János, Dr. Juhász Csaba, Dr. Pregun Csaba, Dr. Nagy Attila, Szőllősi Nikolett, Gerőczi Viktória, Fórián Tünde (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Prof. Tamás, János

Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma. Víz- és Környezetgazdálkodási Intézet

Dr. Juhász, Csaba

Dr. Pregun, Csaba

Dr. Nagy, Attila

Szőllősi, Nikolett

Gerőczi, Viktória

Fórián, Tünde

2011


Tartalom

1. 1. FOGYASZTÓVÉDELEM
1.1. A fogyasztóvédelem kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban és az Európai Unióban
1.1.1. Fogyasztóvédelem kialakulása az Amerikai Egyesült Államokban
1.1.2. Fogyasztóvédelem kialakulása az EU-ban
1.2 Az EU fogyasztóvédelmi politikája, a Közösségi fogyasztóvédelmi program (2007-2013)
1.3 Az EU fogyasztóvédelmi stratégiája
1.4 A fogyasztóvédelem intézményi háttere az EU-ban
1.4.2 A Foglalkoztatási, Szociálpolitikai, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO)
1.4.4 Foglalkoztatási és szociális politika az Európai Unióban
1.4.5 Egészségügyi együttműködés az Európai Unióban
2. Fogyasztóvédelem kialakulása Magyarországon és a Jogszabályi háttér
2.1. A fogyasztóvédelem szervezeti felépítése Magyarországon
2.1.1. A Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH), mint Központi szerv
2.1.2. Területi Felügyelőségek
2.1.3. Fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó egyéb szervek
2.1.4. Fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó civil szervek
2.2. Fogyasztóvédelmi alapfogalmak
2.3. Tipikus fogyasztóvédelmi esetek
2. 3. Minőségbiztosítás
3.1 Bevezetés
3.2 A minőség fogalma, értelmezése
3.3 A "minőség gondolkodás" legismertebb nemzetközi képviselői
3.3.1 Az "amerikai minőségiskola" képviselői
3.3.2 A japán minőségiskola képviselői
3.3.3 Az "új hullám" képviselői
3.4 A minőségmenedzsment fejlődése
3.5 A minőségmenedzsment rendszerek fejlődése
3.6. Az agrárium gyakorlatában alkalmazott minőségirányítási módszerek és rendszerek általános bemutatása
3.6.1 Helyes mezőgazdasági és környezeti állapot biztosítása (GAEC), Helyes gazdálkodási gyakorlat (GFP)
3.6.2 Jó gyártási gyakorlat (GMP)
3.6.3 Veszélyelemzés a Kritikus Szabályozási Pontokon (HACCP)
3.6.4 Jó mezőgazdasági gyakorlat kialakított követelmény rendszere (EUREPGAP)
3.7 Az ISO 9000-es szabványsorozat
3.7.1 Az ISO 9001-es szabvány szerinti minőségirányítási rendszer nyolc alapelve
3.8 Az Európai Minőségfejlesztési Politika
3. 4. JÓ MEZŐGAZDASÁGI GYAKORLAT
4.1 Bevezetés
4.2 A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat helye a termesztési rendszerekben
4.3 A Jó gazdálkodási gyakorlathoz kapcsolódó definíciók
4.4 A helyes gazdálkodási gyakorlat előírásai /követelményrendszere
4.5 Az előírások betartásának ellenőrzése
4.6 A „Jó mezőgazdasági gyakorlat” egyéb szabályainak betartatása
4.7 A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat és a mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek kapcsolata
4.8 Globális élelmiszerbiztonság
4.9 Nyilvántartás, adatszolgáltatás
4.10 A gazdálkodási napló
4.11 Információkérés
4.12 Jelenlegi állapot
4. 5. MUNKAVÉDELEM
5.1 Bevezetés
5.2 A munkavédelemhez kapcsolódó fogalmak
5.3 Munkáltatók kötelezettségei a munkavédelem keretében
5.4 Munkavállalók kötelezettségei a munkavédelem keretében
5.5 Az egyéni védőeszköz használata
5.6 Biztonsági és egészségvédelmi jelzések
5.7 A sérülékeny csoportokra vonatkozó előírások
5.8 Veszélyes munkahelyen dolgozók
5.9 Munkavédelmi képviselő
5.10 Munkavédelmi szakember
5.11 Munkavédelmi megbízotti feladatok
5.12 Munkavédelmi program
6. Szabványosítás – OHSAS 18001 Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer (MEBIR)
6.1 Az OHSAS 18001 összehasonlítása a BS 8800-zal a BS 8800 ISO 14001 modellre alapozva
6.2 Változások a szabvány előző kiadásához képest
6.3 AZ MSZ 28001:2008 szabvány tartalma
7. A MEBIR bevezetése
7.1. Auditálás
7.1.1. Munkavédelmi jogszabályi audit
7.2 MSZ 28001:2008, BS OHSAS 18001:2007 MEBIR belső audit
8. Integrált irányítási rendszer bevezetése
Felhasznált irodalom