Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Prof. Tamás János, Dr. Juhász Csaba, Dr. Pregun Csaba, Dr. Nagy Attila, Szőllősi Nikolett, Gerőczi Viktória, Fórián Tünde (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

6. Szabványosítás – OHSAS 18001 Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer (MEBIR)

6. Szabványosítás – OHSAS 18001 Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer (MEBIR)

Nagyon sok szervezet és egyén hátránynak tartja, hogy a BS 8800: 1996 (a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Rendszerekre vonatkozó brit szabvány ismertető) nem igazi szabvány, hanem csupán iránymutatás. Bevezetése óta folyamatosan igény van arra, hogy felülvizsgálják és újra kiadják, mint valódi szabványt, amely lehetővé tenné azt, hogy egy önmagában is helytálló, értékelhető és tanúsítható rendszerként működhessen, mint az ISO 9000 és ISO 14001 szabványsorozat. Az elmúlt években több kísérlet is irányult a rendszer átalakítására. Korábban számos tanúsító szervezetnek meg kellett elégednie azzal, hogy az értékelésük a BS 8800 irányelveknek való megfelelésre korlátozódott és csupán megjegyzésként jelezhették, hogy a vállalat teljesítménye az ISO 9000 vagy az ISO 14001 szabványoknak is megfelel. A BS 8800 nem volt önmagában helytállóan tanúsítható rendszer. Sokaknak ez csupán technikai, míg másoknak valós problémát jelentett. Egy olyan szervezet számára, amely nem rendelkezik tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel és KIR-rel, ugyanakkor bevezetett egy egészségvédelmi és biztonsági rendszert, amelyet szívesen tanúsíttatna, így bizonyítva teljesítményét, nem áll rendelkezésre olyan fórum, ahol ezt megtehetné. Az OHSAS 18001 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági menedzsment rendszer feltételrendszere erre ad lehetőséget. Az OHSAS 18001 nem brit szabvány. Ez egy tanúsítható feltételrendszer, amely továbblépés a szabvány kialakításának az irányába. Nem szabad összetéveszteni az ISO szabványrendszerrel.

Az MSZ EN ISO:28001:2008 a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszere. Az MSZ 28001 MEBIR rendszer célja, hogy a munkatársakat fenyegető munkavédelmi- és munkaegészségügyi kockázatokat teljes körűen feltárja, értékelje és szisztematikusan csökkentse, hiszen az élet és az egészség biztonsága fontos tényezője a vállalkozások közép- és hosszú távú fejlődésének. Az OHSAS 18001 szabványnak való megfelelés a társasággal szembeni bizalmat erősíti a vevők, a munkavállalók, és a beszállítók körében. Az OHSAS bevezetés révén nemzetközi szinten is elismerést jelent a vállalatnak.

Annak a vállalatnak, amely a BS 8800 alapján alakította ki az egészségvédelmi és biztonsági rendszerét, nem kell attól tartania, hogy nem teljesíti az OHSAS 18001 követelményeit. Van néhány különbség a használt terminológiában és néhány elem megszövegezésében, de a tartalom gyakorlatilag ugyanaz maradt.

6.1 Az OHSAS 18001 összehasonlítása a BS 8800-zal a BS 8800 ISO 14001 modellre alapozva

4. OH and S Management System Elements (Menedzsment Rendszer Elemek): A BS 8800-ban szereplő Kezdeti Állapot felmérési Kötelezettségére való hivatkozás itt már nem szerepel.

4.1 General Requirements (Általános kötelezettségek): szándékában változatlan, kevesebb szöveges rész.

4.2 OH and S Policy (OH and S Politika): A BS8800 4.1 pontjának felel meg. Méretében kisebb. Összességében nem történt jelentős módosítás, csupán annyi, hogy a politika érintettek számára hozzáférhetővé tételét biztosítani kell (mint az ISO 14001).

4.3 Planning (Tervezés): A 4.2 pontnak felel meg a BS 8800 szerint

4.3.1 Planning for Hazard Identification, Risk Assessment and Risk Control (A veszélyesség-vizsgálat, a kockázatellenőrzés és -felmérés tervezése): A BS 8800 4.2.1 és 4.2.2 pontjának felel meg. Több iránymutatást, segítséget tartalmaz, mint a BS 8800.

4.3.2 Legal and Other Requirements (Jogi és egyéb követelmények): A 4.2.3 pontnak felel meg. Kiegészül a jogi és egyéb követelmények azonosítására, beszerzésére, frissítésére és kommunikálására vonatkozó eljárások leírásának kötelezettségével.

4.3.3 Objectives (Célok): A BS 8800 4.2.4 pontjának felel meg

4.3.4 OH and S Management Programme(s) (Menedzsment Program(ok)): A BS 8800 4.2.4 pontjának felel meg. Itt határozzák meg a felelősségeket és a célok elérésére kitűzött határidőket.

4.4 Implementation and Operation (Megvalósítás és Működtetés): A BS 8800 4.3 pontjának felel meg. Nincs változás.

4.4.1 Structure and Responsibility (Szervezet és felelősség): A 4.3.1 pontnak felel meg. Átfogalmazásra került. Célja azonos. Megnevezésre kerül egy "menedzsment megbízott" (a menedzsment képviseletére vonatkozó feladatokkal), aki felelős a rendszer működtetéséért.

4.4.2 Training, Avareness, and Competence (Képzés, tudatosság és hatáskörök): A 4.3.2 pontnak felel meg. Ezt a részt kiegészítették, hogy pontosabban megfeleljen az ISO 14001 követelményeinek. Kiemelten fontos a politika tudatos kialakítása: az eljárások, a munkahelyi tevékenységek egészségi és biztonsági következményei és az eljárásoktól való eltérések következményei. Még egy érdekes újítás, hogy a képzések során figyelembe kell venni az általános műveltséget. A gyakorlatban a munkahelyi instrukciókat ritkán konzultálják meg azokkal, akiknek készülnek. A 4.4.2 pont szerint célszerű a szöveges részeket minimálisra csökkenteni, vagy elhagyni, inkább fényképeket, rajzokat vagy akár az éppen aktuális alkatrészt táblára erősítve kellene használni.

4.4.3 Consultation and Communication (Konzultáció és kommunikáció): a BS 8800 4.3.3 pontjának felel meg. Kibővített pont, amely figyelembe veszi azokat a kötelezettségeket, amelyeket a "Munkahelyi biztonságra és egészségre vonatkozó megállapodás" tartalmaz az alkalmazottak konzultálására és bevonására vonatkozóan. Ide tartozik az érintettekkel kapcsolatos kommunikáció is.

4.4.4 Documentation (Dokumentáció): a 4.3.4 pontnak felel meg. Mérete csökkent. Célja azonos maradt.

4.4.5 Documents and Data Control (Dokumentum- és adatvédelem): A BS 8800 4.3.5 pontjának felel meg. Kibővített rész, amelyben szerepelnek ISO 9001 típusú, a dokumentumok elfogadására, elavulására, tárolására stb. vonatkozó hivatkozások.

4.4.6 Operational Control (A működés ellenőrzése): a 4.3.6 pontnak felel meg. Kibővített pont, amely hasonló az ISO 9001 és ISO 14001 szabványok előírásaihoz. Eljárásokat említ "amelyeknek hiányában eltérések várhatók" a meghirdetett politikától és a céloktól. Alvállalkozókat és beszállítókat említ (ISO 14001), és pozitív újításként megjelenik az a követelmény, hogy a vállalatnak azonosítania kell azokat a gyártási folyamatokkal, felszereléssel, munkahely-kialakítással stb. kapcsolatos eljárásokat, amelyekkel a keletkezés helyén vizsgálhatják az egészséggel és biztonsággal összefüggő kockázatok csökkentésének vagy megszüntetésének lehetőségét.

4.4.7 Emergency Preparadness and Response (Felkészültség veszélyhelyzetekre és azok kezelése): A 4.3.7 pontnak felel meg. Kisebb kiegészítések és tisztább megfogalmazás.

4.5 Checking and Corrective Action (Ellenőrző és helyesbítő tevékenységek): A BS 8800 4.4 pontjának felel meg. Nincs változás.

4.5.1 Performance Measurement and Monitoring (Teljesítménymérés és monitoring): A 4.4.1 pontnak felel meg. Néhány szövegezésbeli módosítás. Célja azonos maradt.

4.5.2 Accidents, Incidents, Nonconformances and Corrective and Preventive Action (Balesetek, véletlen események, nem megfelelőség, helyesbítő és megelőző tevékenységek): A 4.4.2 pontnak felel meg, de a balesetek és a véletlen eseményekre vonatkozó információk tisztább megfogalmazása érdekében részletesebb.

4.5.3 Records and Record Management (Rekordok és rekordmenedzsment): A 4.4.3 pontnak felel meg. AZ ISO 9001/ISO 14001 szellemének megfelelően részletesebb.

4.5.4 Audit: A 4.4.4 pontnak felel meg. Módosított szövegezés. Célja azonos maradt.

4.6 Management Review: Módosított szövegezés. Célja azonos maradt.

Követelmények szabvány (MEBIR)

A szabvány alapját a brit BS OHSAS 18001:2007 képezi. A nemzetközi követelményeket az OHSAS 18001:2007 tartalmazza. Magyarországon az MSZ 28002:2009 foglalja magába az Útmutatót az MSZ 28001:2008 szabvány (OHSAS 18001) bevezetéséhez, aminek nemzetközi megfelelője az OHSAS 18002:2008, illetve az útmutató OHSAS 18001:2007 szabvány.

A MEBIR szabályozása az egyéni védőeszköz kiválasztás, juttatás, üzemegészségügy, foglalkozás-egészségügyi szolgálat, egészségügyi alkalmasság, foglalkozási megbetegedés, elsősegély nyújtás, tűzvédelem, a munkavégzés tárgyi feltételei; munkavédelmi üzembe helyezés, munkabaleset, munkabaleset kivizsgálása, nyilvántartása, bejelentése, munkavédelmi képviselet, munkavédelmi bizottság, paritásos testület, munkavédelmi érdekképviselet a munkahelyeken, anyagmozgatás követelményei, munkahelyek kialakítása, veszélyes anyagok, veszélyes készítmények helyezése (figyelembe véve a RACH, a GHS, CLP rendelet követelményeit), munkahelyi zaj-, és rezgés, villamosság biztonságtechnikája, képernyő előtti munkavégzés, munkaeszközök biztonságtechnikája területekre terjed ki.

6.2 Változások a szabvány előző kiadásához képest

  • az egészség fontosságának hatékonyabb hangsúlyozása;

  • a „PDCA” modell” összefoglalása a Bevezetés fejezetben;

  • új szakkifejezések bevezetése, a meglévők felülvizsgálata, egyes szakkifejezések és meghatározások korszerűsítése;

  • a BS OHSAS 18001 összehangolása az ISO 14001:2004-gyel, valamint az ISO 9001:2000-rel;

  • a megfelelőség kiértékelése egy külön fejezetben szerepel;

  • új követelmények a munkavállalói részvételről és a konzultációról, valamint az események kivizsgálásáról.

  • Az „elviselhető kockázat fogalmát az elfogadható kockázat” fogalma váltotta fel.

  • Az elfogadható kockázat olyan szintre csökkentett kockázat, amelyet a szervezet – jogi kötelezettségei és saját MEB politikája alapján – el tud viselni.

  • A „baleset” fogalmát tartalmazza az „esemény” fogalma.

A szervezetnek időszakosan értékelnie kell a jogszabályi – és az általa vállalt egyéb követelményeknek való megfelelést.

A BS 28001:2007 új követelményt vezetett be a kockázat kezelésekor megfontolandó rangsorolásra, melyben a következő hierarchia érvényesül:

  • megszüntetés

  • helyettesítés

  • műszaki megoldás

  • jelzések/ figyelmeztetések és/vagy igazgatási szabályozások

  • egyéni védőeszközök.

A szabvány új követelményeket vezetett be a részvételről és konzultációról. A munkavállalókat, illetve a képviselőiket be kell vonni:

  • a kockázatértékelésbe,

  • az események kivizsgálásába,

  • a MEB célok kialakításába,

  • a tervezett munkahelyi változásokba, a MEB kérdések tárgyalásába.

A szabvány új követelményeket vezetett be az események kivizsgálásába. Az események kivizsgálásánál meg kell állapítani:

  • szükség van-e helyesbítő tevékenységre,

  • melyek a lehetőségei a megelőző

  • tevékenységnek,

  • a folyamatos fejlesztés lehetőségét

  • milyen hatásos módon lehet ismertetni a kivizsgálások eredményeit.

Az új szabvány szerint háromféle esemény különíthető el az alábbiak szerint:

  • Baleset: egy olyan esemény, amely sérülést, egészségkárosodást, vagy halált okozott.

  • Majdnem baleset: egy olyan esemény, amelynek során sérülés, egészségkárosodás, vagy halál nem történik.

  • Vészhelyzet: az esemény egy sajátos formája.

A „veszély” fogalmának meghatározása már nem hivatkozik az „anyagi kár”- ra és a „munkahelyi környezetben bekövetkezett kár”-ra. Ennek oka, hogy kétféle kár nincs közvetlen összefüggésben a munkahelyi egészségvédelemmel. A veszély a munkavédelemben egy helyzet vagy tett, amely emberi sérülést vagy egészségkárosodást okoz.

6.3 AZ MSZ 28001:2008 szabvány tartalma

1. Alkalmazási terület
2 Rendelkező hivatkozások
3 Szakkifejezések és meghatározásuk
3.1 elfogadható kockázat (acceptable risk)
3.2 audit (audit)
3.3 folyamatos fejlesztés (continual improvement)
3.4 helyesbítő tevékenység (corrective action)
3.5 dokumentum (document)
3.6 veszély (hazard)
3.7 veszélyazonosítás (hazard identification)
3.8 egészségkárosodás (ill health)
3.9 esemény (incident)
3.10 érdekelt fel (interested party)
3.11 nemmegfelelőség (nonconformity)
3.12 munkahelyi egészségvédelem és biztonság, MEB (occupational health and safety OH and S)
3.13 MEB irányítási rendszer, MEBIR (OH and S management system)
3.14 MEB-cél (OH and S objective)
3.15 MEB-teljesítmény (OH8S performance)
3.16 MEB-politika (OH8S policy)
3.17 szervezet (organization)
3.18 megelőző tevékenység
3.19 eljárás (procedure)
3.20 feljegyzés (record)
3.21 kockázat (risk)
3.22 kockázatértékelés (risk assessment)
3.23 munkahely (workplace)
4 A MEBIR követelményei (csak cím)
4.1 Általános követelmények
4.2 MEB politika
4.3. Tervezés (csak Cím)
4.3.1. Veszélyazonosítás kockázatértékelés és a kockázat kézben tartásának meghatározása
4.3.2. Jogszabályi és egyéb követelmények
4.3.3. Célok és program(ok)
4.4. Bevezetés és működtetés (csak cím)
4.4.1. Erőforrások, szerepek, felelősségi kör, számon kérhetőség és hatáskör
4.4.2. Felkészültség, képzés és tudatosság
4.4.3. Kommunikáció, részvétel és konzultáció
4.4.4 Dokumentáció
4.4.5. A dokumentumok kezelése
4.4.6. A működés szabályozása
4.4.7. Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre
4.5. Ellenőrzés (csak cím)
4.5.1. Figyelemmel kísérés és mérés
4.5.2. A megfelelőség kiértékelése
4.5.3. Az események kivizsgálása, nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység (csak cím)
4.5.3.1 Az események kivizsgálása
4.5.3.2 Nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység
4.5.4. A feljegyzések kezelése
4.5.5. Belső audit
4.6. Vezetőségi átvizsgálás

7. A MEBIR bevezetése

Minden társadalomban, különösen a modern ipari társadalmakban különleges fontossággal bír a rendelkezésre álló javak, termelési tényezők védelme. A földért és a természeti erőforrásokért (ásványkincs, energiaforrások, termőföld, élővilág stb.) a környezetvédelem felel, míg a dolgozó emberről, egészségéről, munkaképességének megőrzéséről a munkavédelem gondoskodik (Kósa, 2007) (89. ábra).

A munkavédelmet hivatott szolgálni a Munkahelyi Egészségvédelem és Biztonság Irányítási Rendszer, a MEBIR. Az ISO 9001 szabvány szerinti minőségirányítási, minőségbiztosítási rendszert már szinte mindenki ismeri, és elfogadja. Az ISO 14001 szabvány szerinti környezetközpontú irányítási rendszerek (KIR) tanúsításának száma is növekszik. Ezekkel ellentétben viszont szinte alig hallott még valaki az OHSAS 18001, MSZ 28001 szabványról, a MEBIR-ről. A MEBIR más néven OHSAS (Occupational Health and Safety Assessment Series) a munkahelyi egészségvédelem és biztonság irányítási rendszerek követelményét határozza meg többek között annak érdekében, hogy egy adott szervezetnél a munkabiztonsággal és munkaegészségüggyel összefüggő kockázatok kézben tartása a veszélyek azonosításával és a kockázatok értékelésével lehetővé váljon (i1). Az MSZ 28001:2003 műszaki tartalma és szerkezete teljesen megegyezik az OHSAS 18001:1999 szabvánnyal, amely a brit BS 8800 iránymutatásaira épül (90. ábra).

Nagyon sok szervezet és egyén hátránynak tartja, hogy a BS 8800: 1996 (a Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Rendszerekre vonatkozó brit szabvány ismertető) nem igazi szabvány, hanem csupán iránymutatás. Bevezetése óta folyamatosan igény van arra, hogy felülvizsgálják és újra kiadják, mint valódi szabványt, amely lehetővé tenné azt, hogy egy önmagában is helytálló, értékelhető és tanúsítható rendszerként működhessen, mint az ISO 9000 és ISO 14001 szabványsorozat.

Az elmúlt években több kísérlet is irányult a rendszer átalakítására. Korábban számos tanúsító szervezetnek meg kellett elégednie azzal, hogy az értékelésük a BS 8800 irányelveknek való megfelelésre korlátozódott és csupán megjegyzésként jelezhették, hogy a vállalat teljesítménye az ISO 9000 vagy az ISO 14001 szabványoknak is megfelel. A BS 8800 nem volt önmagában helytállóan tanúsítható rendszer.

Sokaknak ez csupán technikai, míg másoknak valós problémát jelentett. Egy olyan szervezet számára, amely nem rendelkezik tanúsított minőségbiztosítási rendszerrel és KIR-rel, ugyanakkor bevezetett egy egészségvédelmi és biztonsági rendszert, amelyet szívesen tanúsíttatna, így bizonyítva teljesítményét, nem állt rendelkezésre olyan fórum, ahol ezt megtehetné. Az OHSAS 18001 Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági menedzsment rendszer feltételrendszere erre ad lehetőséget. Az OHSAS 18001 kifejezetten úgy lett kifejlesztve, hogy az ISO 9001 és ISO 14001 szabványokkal is kompatibilis legyen, így biztosítva bekapcsolódását az integrált rendszerekbe (91. ábra). (Kapás, 2006)

Ennek tükrében a MEBIR-hez az MSZ 28001:2008 (OHSAS 18001:2007) szabványt érdemes választani mert;

  • tanúsítható MEBIR szabvány,

  • integrálható a már meglévő irányítási rendszerekhez (ISO 9001, ISO 14001 stb.), és mert

  • az OHSAS 18000 szabványsorozat készítésében a legnevesebb tanúsító testületek vettek részt, akik természetesen vállalkoznak a rendszer tanúsítására is.

Az OHSAS 18000 szabványsorozat a korábbi szabványok bevezetési tapasztalataira épülő legújabb kiadvány.

Azonban a legtöbb esetben az első reakció, mikor egy vállalati vezető hall erről a szabványról a merev elzárkózás, vagy éppen a felháborodás azért, mert így is sok költséggel járó munkavédelmi, tűzvédelmi előírás van érvényben, szinte minden cégnek külsős szakértőt kell megbízni, miközben ezt a költséget az árban nem lehet érvényesíteni.

Azonban egyre gyakrabban hallhatunk arról, hogy egy balesetet szenvedett munkavállaló bíróságra megy kártérítést követelni. A legtöbb ilyen esetben a bíróság megítéli a kért, monumentálisnak látszó kártérítést, vagy peren kívüli egyezség születik és majdnem ugyanannyit kell a munkavállalónak kifizetni. Ez a költség sokszor szinte alapjaiban rengeti meg a vállalatokat. Ha ehhez hozzáadjuk a balesetből származó további költségeket (kiesett munkaidő, új munkatárs betanítása, tönkrement eszközök pótlása, javítása), akkor még ijesztőbb számot kaphatunk Balesetek költségfáján keresztül (Kapás, 2006) (92. ábra).

Szinte nem találkozik az ember olyan vállalattal, ahol munkavédelmi, tűzvédelmi ellenőrzés kapcsán nem róttak ki kisebb-nagyobb bírságot. Hazánkban ennek a ténynek talán még nincs a cég imázsát romboló jelentősége, de terheli a cég költségvetését. Sokak szerint ezek a bírságok nem kerülhetők el, mert annak ellenére jelentkeznek, hogy a vállalat rendelkezik munkavédelmi, tűzvédelmi alvállalkozóval. De ha jobban megnézzük, akkor a legtöbb esetben ezek az alvállalkozók a céggel a békés egymás mellett élés jegyében töltik idejüket. Azaz elkészítik a kötelező szabályozásokat, amit a cégvezetők vagy felületesen, vagy egyáltalán nem néznek át. Így ezek egy valahonnan megszerzett munkavédelmi, tűzvédelmi előírások sokszor túl általánosak, nem cégre szabott konkrét előírásokat foglalnak magukba, sőt a cégre egyáltalán nem vonatkozó részeket is tartalmazhatnak. Az évente megtartott munka- és tűzvédelmi oktatások sok esetben pusztán a napló aláíratását jelentik, vagy néhány mondat idézését jelenti a jogszabályokból. Kétségtelenül, ilyen „szolgáltatást” kevés pénzért is lehet kapni, de ebben az esetben ablakon dobjuk ki ezt az összeget. Kicsit több figyelemmel, és nem sokkal nagyobb összegért valódi szolgáltatást is kaphatunk, aminek eredményeként többek között elkerülhetjük a bírságokat is (i3).

Ha valahol véletlenül tűz üt ki, az a vizsgálatok eredménye alapján szinte minden esetben emberi mulasztás következménye. Ezért a biztosító vagy nem is fizet, vagy csak akkora összeget, mely a teljes kárt nem fedezi. Pedig ezek az esetek elkerülhetőek lennének! A baleseteket okozó mulasztások mögött pedig nem a butaság, hanem a tájékozatlanság szokott állni. Ezt pedig orvosolni lehet egy jól működő, megfelelő tájékoztatási rendszerrel

Jó néhány olyan vállalat van, ahol nem lehet a munkatársakat egyszerűen pótolni. Ha a cég dolgozói egyszerűen betanulható munkát végeznek, akkor általában sok emberre van szükség, és ha gyakran kell új dolgozókat találni, akkor egyre nehezebb helyi embereket felvenni, a létszámhiány termeléskiesést okozhat. Ha, mint a legtöbb kis- és közepes vállalatnál fennáll, speciális tudást, technológia ismeretet is várunk a dolgozóktól, akkor egy-egy új ember betanítása idő és pénzigényes. Ha egy vállalatnál nem érzik biztonságosnak a munkakörülményeket az emberek, akkor idővel új munkahelyet fognak keresni. A vállalatot elhagyók pedig másoknak is elmondják negatív tapasztalatukat, ez a jelentkezéseket fogja gátolni.

A fent felsorolt szempontok csak kiragadott példák, melyek bevételkiesést okoznak, vagy okozhatnak a vállalatnak. Mindez megakadályozható egy jól működő munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági rendszerrel, melynek főbb folyamatait a 93. ábra szemlélteti (Kapás, 2006).

Egy ilyen rendszer meglétét ritkán kérik a vevők. Kialakítása költséget jelent. De néhány év alatt ugyanennyit ad ki egy cég olyan munkabiztonsági alvállalkozóknak, akitől nem vár, és nem kap tényleges szolgáltatást. És akkor még nem is számoltunk egy baleset, tűzeset költségével. Az egészség védelme iránti igény szintén folyamatosan nő. A szervezetek tevékenységének az egészségre gyakorolt hatásai egyre nagyobb jelentőségűvé válik az érdekelt felek szemében.

A fentiek tükrében minden szervezetnek szüksége van:

  • egészségvédelem és a munkabiztonság iránti elkötelezettségére, rendszerszemléletére,

  • irányításához kapcsolható, az egészség védelmét a forgalommal azonos fontosságúnak tekintő Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszerre.

A Munkahelyi Egészségvédelmi és Biztonsági Irányítási Rendszer garanciát nyújt az érdekelt felek számára, hogy a Szervezet a vállalásait teljesíti. A MEBIR fontosságát alátámasztják a hivatalos baleseti jelentések és a szigorodó jogszabályalkotás (i4).

A jó MEBIR azt jelenti, hogy nincsenek balesetek. Ehhez szükséges:

  • a vészhelyzetek módszeres felismerése,

  • a munkahelyi kockázatok kiértékelése,

  • a munkahelyi kockázatok kézben tartása.

Az OHSAS 18001:2007 szabvány igyekszik megjavítani a szervezetek munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági intézkedéseit azáltal, hogy útmutatást ad a MEBIR beépítésére a vállalati irányításba, annak érdekében, hogy:

  • minimumra csökkentse a munkavállalók és mások veszélyeit, segít megelőzni a baleseteket, és a foglalkozási betegségek kialakulását,

  • javítsa a vállalati teljesítőképességet,

  • segítse a vállalatokat abban, hogy a piacon a róluk kialakuló imázs tükrözze felelősségtudatukat.

  • növelje a munka hatékonyságát, eredményességét;

  • javítsa a cég külső és belső megítélését;

  • segítse a vállalati vagyon részét képező gépek, berendezések, munkaeszközök megóvásában

  • bátran vállalhassa a hatósági ellenőrzéseket és elkerülhesse azok szankciót.

A MEBIR minden olyan szervezetnél alkalmazható, amely arra törekszik, hogy

  • irányítási rendszert hozzon létre a munkavállalók és egyéb olyan érdekelt felek kockázatának megszüntetésére, vagy lehető legkisebb mértékűre való csökkentésére, akik ki vannak téve a szervezet tevékenységével kapcsolatos munkahelyi egészség-védelmi és biztonsági (MEB) kockázatnak,

  • egy önértékelést végezzen, és egyezőségi nyilatkozatot készítsen a munkahelyi egészségvédelmi és biztonság irányítási rendszerével kapcsolatban

  • integrált irányítási rendszert vezessen be, tartson fenn és folyamatosan fejlesszen,

  • megbizonyosodjon róla, hogy megfelel a kinyilvánított MEB-politikájának,

  • mások előtt is bizonyítani tudja megfelelőségét,

  • kérhesse irányítási rendszerének külső szervezet általi tanúsítását/regisztrálását,

  • vállalati kiválóságra törekedve rendszerszemlélettel kívánják a munkahelyi problémákat kezelni,

  • a munkahelyi problémák megelőzésére, a meglévő gondok megszüntetésére, mérséklésére és ezen keresztül a munkavédelmi teljesítmény javítására törekszenek (i5).

A szabványt készítői már eleve úgy dolgozták ki, hogy az alkalmazók saját MEBIR-jüket már egy működő KIR-re tudják alapozni. Éppen ezért a MEBIR kiépítését azoknak ajánljuk elsősorban akik, már kiépítették saját környezetirányítási rendszerüket, vagy pedig integrált rendszert szándékoznak építeni. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy míg a minőségirányítási rendszer (MIR) piacorientált, addig a környezetközpontú irányítási rendszer (KIR) és a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági irányítási rendszer (MEBIR) jogilag szabályozott területhez tartoznak.

Ennek megfelelően a rendszer felépítése és a kiépítés hasonló a környezetközpontú irányítási rendszerhez. A MEBIR meg kell, hogy feleljen az OHSAS 18001:2007 valamennyi követelményének. Az irányítási rendszernek segítenie kell a szervezetet a vonatkozó jogszabályok és egyéb MEB előírásokkal szembeni megfelelőség elérésében. A MEB irányítási rendszer komplexitása, részletessége, a dokumentáció széles körűsége és a ráfordított erőforrások függenek az adott szervezet nagyságától és tevékenységének természetétől. A szervezetnek megvan a lehetősége, hogy rugalmasan határozza meg határait és megválaszthassa, hogy az OHSAS 18001 bevezetését az egész szervezetre, vagy a szervezeten belül meghatározott egységekre vagy tevékenységekre terjeszti ki (Kapás 2007).

A MEBIR elemei (94. ábra) (Kapás, 2006).

A modell itt is a folyamatos javítás (PDCA) elvét követi. Az OHSAS 18001:2007 úgy készült, hogy összhangban legyen az ISO 9001 (minőség) és az ISO 14001 (környezetközpontú) irányítási rendszerek szabványaival.

Az OHSAS 18001 menedzsment rendszer bevezetésének sikerét elemzések és MEBIR auditok segítségével lehet értékelni. Eltérések esetén helyesbítő és megelőző intézkedések kidolgozása szükséges. A folyamatos fejlesztés a PDCA elv előírásainak megvalósításával történik.

A MEBIR rendszer bevezetése során szabályozandó legfontosabb folyamatok:

  • Veszélyazonosítás, kockázatértékelés és a kockázat kézben tartásának meghatározása

    • A veszélyek azonosítása

    • A veszélyeztetettek azonosítása

    • A kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése

    • A teendők meghatározása és a szükséges intézkedések megtétele

    • Az eredményesség ellenőrzése és az értékelés rendszeres felülvizsgálata

    • A kockázatértékelés és a teendők, valamint a felülvizsgálat írásba foglalása.

  • Jogszabályi és egyéb követelmények

  • Erőforrások, feladatok, felelősségi kor, számonkérhetőség és hatáskör

  • Felkészültség, képzés és tudatosság

  • Kommunikáció, részvétel és konzultáció

  • A dokumentumok kezelése a MEBIR előírásai alapján

  • A MEBIR működésének szabályozása

  • Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

  • Ellenőrzés

  • A teljesítmény mérése es figyelemmel kísérése

  • A megfelelőség kiértékelése

Az események kivizsgálása, nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység és megelőző tevékenység.

0. Állapotfelmérés: Első feladat már még a tervezés és a bevezetés előtt az objektív helyzetfelmérés. Minden vállalatnak megvan a maga munkakultúrája, Hagyományosan koncentrál egyes biztonságtechnikai feladatokra, míg másokra kevesebb hangsúlyt fektet. Így kerülnek feltérképezésre a gyenge pontok, illetve vizsgálat a alá kerül a vállalat jogszabályi megfelelősége is. Ez után lehet kitűzni a célokat és lehet meghatározni a vállalat munkabiztonsági és foglalkozás-egészségügyi politikáját is. Ezzel egyidejűleg fontos feladat a rendszerről való tájékoztatás is. A rendszert alkalmazók elkötelezettségének érdekében. Elsősorban természetesen a felső vezetésről van szó.

Minden vállalat kell, hogy rendelkezzen 2000. január elseje óta a munkavédelmi törvény szerint is kockázatelemzéssel. Ennek felülvizsgálata, átdolgozása, valamint az ebből származó intézkedési terv kidolgozása az egyik kulcs fontosságú feladat a rendszerépítés szempontjából (95. ábra).

A kockázatértékelés során a munkáltató köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét, és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és készítményekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására (96. ábra).

Az értékelés alapján olyan megelőző intézkedéseket szükséges hozni, amelyek biztosítják a munkakörülmények javulását, beépülnek a munkáltató valamennyi irányítási szintjén végzett tevékenységbe. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelést a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglaltak szerint kell elvégezni.

A kockázati tényezők lehetnek állapothibák (munkahelyek, munkaeszközök), folyamathibák (munka- és technológiai folyamatok, munkaműveletek), rendszerhibák (irányítás szervezet). A kockázatok másik lehetséges csoportosítása (97. ábra):

  • Munkaeszközök használata

  • Munkavégzés és munkakörnyezet

  • Fizikai és biológiai tényezők

  • Veszélyes anyagok, környezet és klíma

  • Emberi, szociális, pszichés és szervezési tényezők

    • Nagy koncentráció

    • Feladatok, munkafolyamatok összehangolatlansága, tisztázatlansága, áttekinthetetlensége, túl sok vagy túl kevés információ

    • Emberi kapcsolatok, tényezők (kiszolgáltatottság, rosszindulat, passzív dohányzás, pszicho terror, stb.)

    • Kockázatot jelentő csoportok, mint veszélyforrások (ügyfelek, alvállalkozók, stb.)

1. MEB-politika: a szervezet felső vezetése által jóváhagyott, a munkavállalók részére közzé tett és általuk elfogadott, dokumentált, bevezetett, minden érdekelt fél részére rendelkezésre álló politika, ami világosan meghatározza az általános egészségvédelmi és biztonsági célokat, tartalmazza a biztonsági eredményesség fejlesztésére irányuló elkötelezettséget (Kapás 2007).

Az OHSAS 18001 (MSZ 28001) követelményei a politikával kapcsolatban az, hogy legyen egy, a szervezet felső vezetése által jóváhagyott munkahelyi egészségvédelmi politika, amely egyértelműen meghatározza a z általános egészségvédelmi és biztonsági célokat, és elkötelezettséget az egészségvédelmi és biztonsági teljesítmény fejlesztésére. A politika:

  • legyen megfelelő a szervezet MEB kockázatainak jellegét és nagyságát figyelembe véve;

    • A veszélyazonosítás, a kockázatértékelés és a kockázatkezelés a lelke a sikeres MEB irányítás rendszerének, és ezt a szervezet MEB politikája fejezze ki;

    • A MEB politika legyen tartalmas, és tartsa szem előtt a szervezet jövőbeni fejlődését. Legyen reális, de nem szabad sem eltúlozni a szervezetnél előforduló kockázatok nagyságát, sem elbagatellizálni azokat.

  • tartalmazza az eljárásos fejlesztés iránti elkötelezettséget;

    • A társadalmi elvárások növelik a szervezetre nehezedő nyomást, hogy csökkentse a megbetegedések, balesetek és események kockázatát a munkahelyeken. A jogszabályi kötelezettségek teljesítése mellett, a szervezetnek meg kell céloznia a MEB teljesítményének és a MEB irányítási rendszerének hatékony és gazdaságos fejlesztését, hogy megfeleljen a változó üzleti és szabályozási követelményeknek.

  • tartalmazzon elkötelezettséget, hogy legalább a vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek és a szervezet által vállalat követelményeknek megfeleljen;

    • A szervezet betartja a rá vonatkozó, MEB jogi és egyéb MEB követelményeket. A MEB politika vállaljon kötelezettséget, hogy a szervezet a jogi követelményeken túlmenően meghaladja a jogszabályi előírásokban foglaltakat és egyéb kötelezettségeket, valamint azt, hogy erre törekszik.

  • dokumentált, bevezetett és fenntartott legyen;

    • A tervezés és előkészítés a sikeres bevezetés kulcspontjai. Gyakran előfordul, hogy a MEB politika kinyilvánításai vagy céljai nem reálisak, mivel a kivitelezésükre szánt források nem megfelelőek, vagy nem elegendőek. Mielőtt bármilyen nyilvános bejelentést kíván tenni a szervezet, biztosítania kell a szükséges anyagi forrásokat, szakértelmet és egyéb rendelkezésre álló forrásokat, valamint azt, hogy minden kitűzött MEB cél reálisan elérhető a munka keretein belül.

    • Annak érdekében, hogy a MEB politika hatékony lehessen, dokumentálni kell, és rendszerese felül kell vizsgálni a folyamatos megfelelőség érdekében, illetve amennyiben szükséges módosítani, vagy újra kell értékelni.

  • ismert legyen minden munkavállaló részéről azzal a céllal, hogy a munkavállalók tudatában legyenek a MEB-el kapcsolatos kötelezettségeiknek;

    • A munkavállalók részvétele és elkötelezettsége elengedhetetlen a sikeres MEB tevékenységhez. A munkavállalóknak tudatában kell lenniük a MEB irányítás saját munkahelyük minőségére gyakorolt hatásainak, és bátorítani kell őket a MEB irányításban történő aktív részvételben.

    • A munkavállalók (beleértve minden szintet, még a vezetés különböző szintjeit is) nem valószínű, hogy képesek hatékonyan hozzájárulni a MEB irányítás sikeréhez, ha nem értik meg saját felelősségüket és nem alkalmasak a megkövetelt feladatok végrehajtására.

  • álljon rendelkezésre minden érdekelt fél részére;

    • Bármely egyén vagy csoport (akár belső, akár külső) aki érdekelt vagy érintett a szervezet, MEB teljesítményében különös figyelmet érdemelnek a MEB kinyilvánításában. Ezért léteznie kell egy eljárásnak a MEB feléjük történő kommunikálására. Az eljárás biztosítsa, hogy az érintett felek amennyiben igénylik megkapják a MEB politikát, de ez nem szükségszerűen jelent átadott másolatokat.

  • felülvizsgálatát időközönként el kell végezni, hogy biztosítható legyen napra készsége, és az megfelelő maradhasson a szervezet számára.

    • A változás elkerülhetetlen, a jogi előírások változásai, és a társadalmi elvárások erősödése miatt. Ennek következtében a MEB politikát és az irányítási rendszert időről időre felül kell vizsgálni, biztosítva az eljárásos alkalmazhatóságát és hatékonyságát.

    • Amennyiben változásokat hajtanak végre ezeket azonnal közölni kell az érintettekkel, amikor ez időszerűvé válik.

2. Tervezés: a szervezetnek folyamatokat kell kialakítania és módszereket kell alkalmaznia a veszélyek folyamatos felismerésére, a kockázatok értékelésére és kézben tartására, a tevékenységi körébe tartozó, illetve az ahhoz kapcsolódó személyekre, berendezésekre, felszerelésekre vonatkozóan, beleértve az alvállalkozókat, látogatókat, illetve a más szervezetek által rendelkezésre bocsátott tárgyi erőforrásokat is (Kapás 2007). Ezeknek magukban kell foglalniuk:

  • a rutin és nem rutin tevékenységeket;

  • a munkahelyre belépő minden személy tevékenységére (beleértve az alvállalkozókat, és a látogatókat is);

  • a munkahelyen található berendezéseket, felszereléseket, függetlenül attól, hogy a szervezet vagy valaki más bocsátotta-e rendelkezésre.

A szervezetnek biztosítania kell, hogy az értékelések eredményét és a szabályozás hatásait figyelembe veszik a MEB célok meghatározásánál. A szervezetnek dokumentálnia és folyamatosan frissítenie kell ezeket az információkat. A szervezet veszélyazonosítás és kockázatértékelési módszere

  • határozza meg, területével összefüggésben, annak jellegét, és időzítését, hogy inkább megelőzze az eseményeket, és ne csak reagáljon azokra;

  • biztosítsa a kockázatok azonosítását és osztályozását, és azok megszüntetését vagy megfelelő intézkedésekkel a felügyeletét;

  • legyen összhangban a működési tapasztalatokkal és az alkalmazott kockázatkezelésre vonatkozó intézkedésekkel;

  • biztosítson információt a berendezésekkel kapcsolatos követelményeinek, és a képzési igények meghatározásához illetve a működési szabályok fejlesztéséhez;

  • biztosítsa a szükséges intézkedések felügyeletét, a határidőre történő hatékony bevezetés érdekében.

Feladatként tekintendők továbbá:

A, a szervezetre vonatkozó jogszabályi és egyéb követelmények megállapítása, folyamatos figyelése és naprakész állapotban tartása:

  • A szervezetnek ki kell alakítania, és fenn kell tartania egy eljárást, a rá vonatkozó jogszabályi és egyéb MEB követelmények figyelemmel kísérésére, és azokhoz való hozzáférésre. A szervezetnek ezeket az információkat eljárásosan frissítenie kell. Tájékoztatnia kell a jogszabályi és egyéb előírások lényeges információiról a munkavállalókat és egyéb érdekelt feleket.

  • Alapvetően tehát arról van szó, hogy a szervezetnek tisztában kell lennie azzal, hogy tevékenységét milyen jogszabályi és egyéb követelmények keretei között végezheti.

B, A szervezetnek ki kell alakítania, és fenn kell tartania dokumentált munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági célokat a szervezeten belül minden lényeges tevékenységre és szintre. A célok meghatározása és felülvizsgálata során a szervezetnek figyelembe kel vennie a jogszabályi és egyéb előírásokat, a munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kockázatokat, a technológiai lehetőségeket, a pénzügyi, működési, és üzleti követelményeket, és az érdekelt felek véleményét. A céloknak összhangban kell lenni a szervezet MEB politikájával, beleértve az eljárásos fejlesztés iránti elkötelezettséget. Ennek magába kell foglalnia az alábbiak dokumentálását:

  • a meghatározott felelősségeket és hatásköröket a célok eléréséhez az érintett funkciókban és szinteken

  • a célok elérésének módját és határidejét

  • A MEB irányítási programo(ka)t rendszeresen és tervezett időpontokban felül kell vizsgálni. Ahol, és amikor szükséges, ki kell egészíteni, hogy követni lehessen a szervezet tevékenységében, termékeiben, szolgáltatásaiban, vagy működési körülményeiben bekövetkezett változásokat.

3. Bevezetés és működés: a szervezetnek dokumentáltan meg kell határozni és közzé kell tenni azon személyek felelősségi- és hatáskörét, akiknek tevékenysége – irányítás, jóváhagyás, ellenőrzés révén – jelentős hatással bír az irányítási rendszer folyamatainak MEB-kockázataira, a MEB-irányítás hatékony működésére (Kapás 2007).

Ezért:

  • meg kell határozni a szervezeti felépítést/organogramot, ki kell jelölni a vezetőség megbízottját,

  • biztosítani kell, a személyi erőforrásoldal alkalmasságát képzés, tudatosság, felkészültség által a MEBIR követelményeiből adódó feladatok megoldására, beleértve a vészhelyzeti felkészültséget és a reagálásra vonatkozó követelményeket is,

  • gondoskodni kell arról, hogy kialakítsák a tanácskozás és a kommunikáció megfelelő szintjét, biztosítva ezáltal azt, hogy a MEB-információ eljusson a munkavállalókhoz, illetve az információk beérkezzenek a munkavállalóktól,

  • a MEBIR működését rögzítő dokumentumok legyenek érthetőek, az érvényes változatok elérhetőek, visszakereshetőek, azonosíthatóak,

  • a szervezet működésének szabályozása legyen olyan szintű, ami biztosítja a MEB-politika és –célok minél eredményesebb, kockázatmentesebb teljesítését, beleértve az emberi képességekhez történő hozzáigazítást is,

  • a vészhelyzetre való felkészülést és reagálást is figyelembe kell venni a tervezésnél.

  • Meg kell határozni, dokumentálni, és közzé kell tenni azoknak a személyeknek a feladatát, felelősségét és hatáskörét, akik irányítják, ellenőrzik és jóváhagyják azokat a tevékenységeket, amelyek a szervezet tevékenységei, berendezései, és eljárásai során hatással vannak a MEB kockázatokra, annak érdekében, hogy előmozdítsák a MEB irányítási rendszer bevezetését és működtetését.

  • A munkahelyi egészségvédelmi és a biztonság teljes felelőssége kizárólag a felső vezetést terheli. A szervezetnek ki kell jelölnie a felső vezetés egy tagját, aki különösen felelős azért, hogy a szervezet teljes működési helyén és hatókörében a MEB irányítási rendszer bevezetésre kerüljön, és megfelelően működjön.

  • A vezetésnek biztosítania kell a szükséges forrásokat a MEB irányítási rendszer bevezetéséhez, ellenőrzéséhez és fejlesztéséhez. (Források magukban foglalják az emberi erőforrásokat, a szaktudást, technológiát, és a pénzügyi forrásokat.)

A szervezet vezetésének megbízottja rendelkezzen meghatározott szereppel, felelősséggel, és hatáskörrel, hogy:

  • biztosíthassa a MEB irányítási rendszer követelményeinek meghatározását, bevezetését, és fenntartását az OHSAS követelmény rendszerrel összhangban

  • biztosíthassa a MEB irányítási rendszer végrehajtásáról készített jelentések, eljuttatását a felső vezetéshez felülvizsgálatra, hogy azok alapját képezzék a MEB irányítási rendszer további fejlesztésének.

Minden személy, aki az irányításban tevékenykedik, elkötelezett legyen a MEB irányítási rendszer eljárásos fejlesztése iránt.

A, Képzés, tudatosság, felkészültség

Az OHSAS rendszer működése akkor elfogadott és hatékony, ha az érintett munkatársak megszerzik a megfelelő képzettséget, tudatosságot, kompetenciát, ismeretekkel rendelkeznek tevékenységük kockázatairól, az előírásoknak nem megfelelő munkavégzés következményeiről, a MEB politikáról, az OHSAS 18001 szabványról.

  • A személyzetnek felkészültnek kell lennie azoknak a feladatoknak a végrehajtására, amelyek saját munkahelyükön befolyásolhatják a MEB-et. A felkészültséget a megfelelő végzettség, képzés, és/vagy tapasztalat alapján kell meghatározni.

  • A szervezetnek olyan eljárásokat kell kialakítania, és fenntartania, amelyekkel elérheti, hogy munkavállalói a megfelelő szinteken, és a beosztásokban tudatában legyenek:

    • a MEB politikának és –eljárásoknak, valamint a MEBIR követelményeinek való megfeleléség fontosságának

    • tevékenységüknek a MEB-re gyakorolt tényleges és lehetséges hatásaival, valamint a javuló egyéni teljesítésnek a MEB-re gyakorolt kedvező hatásával

    • szerepüknek és felelősségüknek a MEB-politikának és eljárásoknak, valamint a MEBIR – követelményeinek való megfelelőség elérésében, beleértve a vészhelyzeti felkészültséget, és a reagálásra vonatkozó követelményeket

    • az előírt működési folyamatoktól való eltérés potenciális következményeivel

  • A képzési eljárásoknak figyelembe kell venniük a különböző szintű és mértékű:

    • felelősséget, képességet és műveltséget

    • kockázatot

A folyamat foglalja magába a következőket:

  • a szervezeti hierarchia minden szintjén meg kell határozni a munkahelyi egészségvédelemmel és biztonsággal kapcsolatosan megkövetelt tudatosság, és felkészültség elemeit,

  • intézkedni kell a jelenlegi MEB tudatossági és felkészültségi állapot és a jövőben megkövetelt állapot közötti különbség áthidalására, a követelmények teljesítése érdekében,

  • gondoskodni kell a szükséges képzések tervszerű, és hatékony végrehajtásáról,

  • egyéni értékelési módszereket kell kidolgozni és bevezetni annak érdekében, hogy a munkavállalók MEB tudatossági és felkészültségi szintjét a megkövetelt szintre lehessen hozni, és ezt a szintet folyamatosan fenn lehessen tartani,

  • a munkavállalók, munkatársak képzéséről és felkészültségéről megfelelő feljegyzéseket kell rendszeresíteni és kell vezetni.

B, MEB oktatási és képzési program

A szervezetnek MEB oktatási és képzési programot kell megterveznie és folyamatosan működtetnie a következő célok érdekében:

  • a szervezet MEB-bel kapcsolatos intézkedéseit, az egyének kompetenciáit minden munkavállaló a szükséges mértékben ismerje

  • az új munkaterületre érkező munkatársak (új felvételes, áthelyezésre került dolgozó, új feladatok lépnek be a munkavállaló tevékenységi körébe, stb.) a bevezető és az ismétlődő továbbképző oktatásainak legyenek kidolgozott tematikái, az oktatások a megfelelő módszertannal kerüljenek megtartásra,

  • a munkavégzés megkezdése előtt legyen hatékony képzés a helyi MEB intézkedésekről, a fennálló veszélyekről, kockázatokról, azok mértékéről, a szükséges óvintézkedésekről és az intézkedések megvalósulását követő eljárásokról,

  • legyen hatékony képzés a veszélyazonosítással, a kockázatértékeléssel, és a kockázat kézben tartásával kapcsolatosan,

  • valósuljon meg hatékony képzés, azok számára, akiknek meghatározott feladatuk, hatáskörük van a MEB irányítási rendszerben, beleértve a munkavállalók MEB képviselőit is

  • legyen hatékony MEB képzés a munkairányítók számára, függetlenül attól, hogy az általuk irányított munkavállalók a szervezet alkalmazásában, avagy alvállalkozók alkalmazásában állnak-e,

  • legyen képzési program a felső vezetőség szerepére és felelősségi körére vonatkozóan, annak biztosítására, hogy a MEBIR a kockázatok kézben tartásával és a megbetegedéseknek, a sérüléseknek, és a szervezet egyéb veszteségeinek a lehető legalacsonyabb szinten való tartásával működjön.

  • Valósuljon meg képzési program az alvállalkozók, az időszakos munkavállalók, és a látogatók munkahelyi egészségvédelmi és biztonsági kérdésekkel kapcsolatos tudatosságának fejlesztésére, a szükséges képzettségi mérték elérésére, annak figyelembe vételével, hogy ezek a személyek milyen mértékű kockázatnak lehetnek kitéve

C, Eredményesség

A képzések eredményességét mérni kell. Erre a leghatékonyabb eszköz a MEB felkészültségi szint folyamatos figyelemmel kísérése, annak időszakos részletes elemzése.

  • Ez magában foglalhatja a képzés részeként végzett értékelést és/vagy a megfelelő helyszíni ellenőrzéseket tartani, hiszen fontos megállapítani, hogy a gyakorlatban a felkészültségi szint elegendő-e az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés állapotának fenntartásához

D, Tanácskozás és kommunikáció

  • A szervezetnek legyenek olyan eljárásai, amelyek biztosítják, hogy a megfelelő MEB információ eljusson a munkavállalókhoz és egyéb érdekelt felekhez, valamint beérkezzen a munkavállalóktól és az érdekelt felektől.

  • A munkavállalók bevonását és a tanácskozások szervezését dokumentálni kell, és az érdekelt feleket ezekről tájékoztatni kell.

A munkavállalók:

  • bevonásával kell a kockázat irányításának politikáját és eljárásait kialakítani és átvizsgálni;

  • véleményét ki kell kérni, ha olyan változás történik a munkahelyen, amely befolyásolhatja a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot;

  • képviselőinek részvételét biztosítani kell az egészségvédelmi és biztonsági kérdések tárgyalásában;

  • tájékoztatása történjen meg arról, hogy a szervezet melyik alkalmazottja az ő MEB képviselőjük, és ki a vezetőség kijelölt MEB megbízottja.

Fontos az előreirányuló rendszerépítési párbeszéd folyamata (98. ábra), amely tartalmazza:

  • a kölcsönös megértés fejlesztését (Megpróbálják megérteni a másik szempontjait, helyzetét. Meg tudják, hogy van a partnerük, pillanatnyilag milyen gondok gyötörik a szervezetét. Fontos alapértékként tartják tiszteletben: a saját álláspont nem az egyetlen elfogadható álláspont.)

  • A lehetőségekre való összpontosítást (A kölcsönös megértésen alapján kialakult jólét lehetővé teszi a lehetőségekre való fókuszálást.)

  • Az elkötelezettséget (A lehetőségekről közös, egyeztetett elképzelés kialakítása. A konkrét közös cselekvéssel kapcsolatos elkötelezettség kialakítása. Az elkötelezettség az előző két fázis hatásos teljesítésén alapul.)

  • Képesség és kapacitás (Ez a működési szint. Megfogalmazza, milyen képességek állnak vannak jelen a partner szervezeteknél, milyen megoldás szolgálja a leghatékonyabban a partnerek érdekeit.)

  • Felelősség (Megegyezés születik a képességekben, kapacitásokban, amelyekkel megvalósításra kerülnek a közös szándékok. Ekkor kerül megválaszolásra a felelősségekkel kapcsolatos kérdés: kinek milyen felelőssége jelentkezik az egyes részek kivitelezésénél.)

  • Elismerés (Ennek a lépésnek a lényege, hogy a folytatáshoz szükséges információk, tapasztalatok, visszajelzések meghatározásra kerülnek és a partnerek együttesen értékelik. A párbeszéd folyamatának új ciklusa kezdődik.)

A fentiek ellentétét ami a rendszer romboló „párbeszéd” folyamata (99. ábra) mindenképpen kerülni kell!

E, Dokumentáció

A szervezetnek megfelelő adathordozón olyan információt kell kialakítania és fenntartania, amely leírja az irányítási rendszer lényeges elemeit és ezek kölcsönhatásait, valamint tájékoztat a rá vonatkozó dokumentációról.

A dokumentációs rendszer kialakításánál fontos szempontokként célszerű figyelembe venni:

  • kik milyen dokumentációhoz, információhoz juthatnak hozzá, a MEB felelősségi és hatáskörük figyelembe vételével, mivel ez szükségessé teszi a biztonság és hozzáférhetőség megkövetelendő mértékének meghatározását,

  • milyen környezetben és milyen módon használják a dokumentációt, mivel ettől függ a dokumentum fizikai megjelenítési formája, a biztonságos tárolás feltételrendszerének kialakítása.

A szervezetnek továbbá eljárásokat kell kialakítania és fenntartania e szabványban megkövetelt dokumentumok és adatok kezelésére annak biztosításához, hogy

  • az adatok kikereshetők legyenek

  • azokat rendszeres időközönként átvizsgálják, szükség szerint felülvizsgálják, és megfelelőségüket az arra felhatalmazott személyzet igazolja

  • a tárgyra vonatkozó dokumentumok, és adatok érvényes változatai elérhetőek legyenek minden olyan helyszínen, ahol a MEB rendszer eredményes működéséhez szükséges, lényeges műveleteket végeznek

  • az elavult dokumentumokat és adatokat azonnal eltávolítsák minden kibocsátó és használati helyről, vagy egyéb módon kizárják azok véletlen használatát

  • a jogi vagy kutatási, vagy mindkét célra megőrzött irattári dokumentumok és adatok megfelelően legyenek azonosítva

F, A működés szabályozása

A szervezetnek meg kell határoznia azokat a műveleteket és tevékenységeket, amelyek összefüggésbe hozhatóak az azonosított veszélyekkel, és amelyekre kézben tartási intézkedésekre van szükség. A szervezetnek meg kell terveznie ezeket a tevékenységeket, beleértve a karbantartást, annak biztosítására, hogy ezeket meghatározott feltételek között hajtsák végre, a következők szerint:

  • olyan dokumentált folyamatok bevezetésével és fenntartásával, amelyek lefedik azokat a helyzeteket, ahol a hiányuk a MEB politikától és céloktól való eltéréshez vezethet,

  • működési kritériumok meghatározásával az egyes eljárásokra nézve,

  • dokumentált eljárások bevezetésével és fenntartásával, a szervezet által beszerzett és/vagy alkalmazott javakból, berendezésekből és szolgáltatásokból eredő, azonosított MEB kockázatokra, továbbá a beszállítók és az alvállalkozók tájékoztatásával ezekről az eljárásokról és következményekről,

  • dokumentált eljárások bevezetésével és fenntartásával a munkahelyek, a folyamatok, a berendezések, a gépek, a működtetési eljárások és a munkaszervezés tervezésére, beleértve ezek hozzáigazítását az emberi képességekhez, annak érdekében, hogy kiküszöböljék vagy csökkentsék a MEB kockázatokat ezek forrásainál.

G, Felkészültség és reagálás vészhelyzetekre

A szervezetnek terveket, vészhelyzeti terveket és eljárásokat kell készítenie és fenntartania az események és a vészhelyzetek lehetőségeinek azonosítására, és az ezekre való reagálásra, valamint az ezekből származó lehetséges egészségkárosodás és sérülés megelőzésére és enyhítésére. Időszakonként át kell vizsgálnia vészhelyzeti felkészültségét, valamint reagálási terveit és eljárásait, különösen egy esemény vagy vészhelyzet előfordulása után. A szervezetnek továbbá időszakonként ki kell próbálnia az eljárásokat, ahol ez lehetséges.

A vészhelyzeti tervek jelöljék meg azokat a tevékenységeket, amelyekre meghatározott vészhelyzetek kialakulásakor van szükség, és tartalmazza a következőket:

  • a lehetséges balesetek és vészhelyzetek meghatározását,

  • a vészhelyzetben irányító szerepet végző személy kijelölését,

  • a személyzet által vészhelyzetben végrehajtandó tevékenységek részleteit, beleértve azokat a tevékenységeket is, amelyeket a vészhelyzet területén lévő külső személyeknek, például alvállalkozóknak vagy látogatóknak kell végrehajtaniuk,

  • a vészhelyzet esetére meghatározott feladatokkal megbízott személyzet (tűzfigyelők, elsősegélynyújtók, nukleáris szivárgás vagy mérgező anyag kiömlése kezelésének szakemberei) felelősségi körét, határkörét és kötelezettségeit,

  • az evakuálási eljárást,

  • a veszélyes anyagok és a szükséges vészhelyzeti tevékenységek meghatározását és helyét,

  • a kapcsolódási pontokat külső vészhelyzeti szolgálatokkal,

  • a kapcsolatfelvételt a hivatalos szervekkel,

  • a kapcsolatfelvételt a szomszédokkal és a nyilvánossággal,

  • a legfontosabb adatok és berendezések védelmét,

  • a szükséges információt, pl. az üzem elrendezési rajzai, a veszélyes anyagok adatai, eljárások, munkautasítások és a kapcsolattartó személyek telefonszámainak elérhetőségét a vészhelyzet bekövetkezése esetén.

A külső szervek közreműködése a vészhelyzeti tevékenységek, és a reagálás tervezésében legyen világosan dokumentálva. Ezeket a szerveket fel kell világosítani részvételük lehetséges körülményeiről, és biztosítani kell számukra az általik igényelt információt, hogy lehetővé váljon közreműködésük a reagálás tevékenységeiben.

Követelmény továbbá, hogy legyen meghatározva a vészhelyzeti berendezések szükséglete, és történjen gondoskodás ezek megfelelő mennyiségű meglétéről. E berendezések folyamatos működőképességét rendszeres időközönként ellenőrizzék. A berendezések például a következők lehetnek:

  • riasztórendszerek,

  • vészvilágítás és áramellátás,

  • vészkijáratok,

  • óvóhelyek,

  • kritikus leválasztó szelepek, kapcsolók, és kismegszakítók,

  • tűzoltó berendezések,

  • elsősegélynyújtó berendezések (beleértve a vészzuhanyokat, szemmosókat, stb.),

  • kommunikációs eszközök.

4. Ellenőrző és helyesbítő tevékenység: ennek érdekében a szervezet végezze el

  • a működés eredményességének rendszeres figyelemmel kísérését és mérését (MEB-politika, -célok teljesülése, a kockázatértékelés módszereinek bevezetése, hatékonysága, a jogszabályi megfelelés mértéke, a balesetek, egészség-károsodások, majdnem balesetek konzekvenciái összefüggésben a MEB működési hatékonyságával, a munkáltatói, munkavállalói együttműködés színvonala),

  • balesetek, események, nem megfelelőségek kivizsgálását, helyesbítő és megelőző intézkedések megtételét (a felelősségek és hatáskörök gyakorlati alkalmazási színvonala a balesetek, események, nem megfelelőségek kezeléséről, ki-vizsgálásáról, különös tekintettel az intézkedések hatékonyságára – intézkedés bevezetése előtti kockázatértékeléssel),

  • a feljegyzések kezelését (olvashatóak, azonosíthatóak, visszakereshetőek, az adatvesztéstől védettek legyenek, szabályozott megőrzési idővel),

  • irányítási rendszere működési színvonalának ellenőrzését audit által (bizonyos időközönként, a szervezet tevékenységére vonatkozóan) (Kapás 2007).

A, A működés eredményességének rendszeres figyelemmel kísérése és mérése

A szervezet határozza meg a MEB működése eredményességének fő jellemzőit a szervezet egészére. Ez különösen azokat a jellemzőket foglalja magában, amelyek meghatározzák, hogy:

  • ütemezetten megvalósul-e a MEB politika, és mennyiben teljesülnek a MEB célok;

  • megtervezték, és bevezették-e a kockázatkezelés módszereit, és ezek mennyire működnek eredményesen;

  • levonták-e a következtetéseket a MEBIR hibáiból, beleértve a veszélyes eseményeket (baleseteket, majdnem baleseteket és megbetegedéseket);

  • eredményesek-e a munkavállalók és az érdekelt felek számára szervezett tudatosítási, képzési, kapcsolattartási és tanácskozási programok;

  • kidolgoztak-e a MEBIR átvizsgálására és/vagy fejlesztésére alkalmas eljárást, és használják-e azt.

Az eljárási utasításokat el kell készíteni és fenntartani a MEB működése eredményességének rendszeres figyelemmel kísérésére és mérésére. Ezeknek az eljárásoknak biztosítaniuk kell:

  • a szervezet szükségleteinek megfelelő mennyiségű, minőségű mérési módszereket;

  • annak figyelemmel kísérését, hogy a szervezet milyen mértékben valósítja meg a MEB céljait;

  • az eredményességre vonatkozó, megelőző célú méréseket annak figyelemmel kísérésére, hogy a szervezet eredményessége mennyiben felel meg a MEB irányítási programjának, a működési kritériumoknak és a vonatkozó jogszabályi és hatósági követelményeknek;

  • az eredményességre vonatkozó méréseket annak érdekében, hogy figyelemmel kísérjék a legsúlyosabb eltéréseket, azaz a baleseteket, az egészségkárosodásokat, az eseményeket (beleértve a majdnem baleseteket) és egyéb tényszerű adatokat a MEB nem az elvárásoknak megfelelő működéséről

  • a figyelemmel kísérés és mérések adatainak és eredményeinek olyan részletességű feljegyzését, amely elegendő ahhoz, hogy elősegítse a későbbi helyesbítő és megelőző tevékenységek elemzését.

A célok kitűzése során célszerű megfontolni, hogy a szervezet milyen mérőszámokat vezessen be a célok teljesítésének mérésére. Hiszen majdan ezek a jelzőszámok szolgálnak majd alapul a MEB teljesítés értékelés rendszerében, és ezek szolgáltatnak információt mind a MEBIR-ről, mind a működésben lévő rendszerről. A teljesítést megfelelően bemutató jelzőrendszer kialakítása és folyamatos működtetése a szervezet alapvető feladata. Az ilyen jelzők legyenek objektívek, ellenőrizhetőek, reprodukálhatóak, jellemzőek a szervezet tevékenységeire, feleljenek meg a szervezet MEB politikájának, gyakorlatiak, a mérésük költsége álljon arányban MEB hatékonyságukkal, alkalmazhatóak legyenek az adott technológiára.

B, Balesetek, események, nemmegfelelőségek, továbbá helyesbítő és megelőző intézkedések

A szervezetnek eljárásokat kell kialakítania és fenntartania a felelősségi körök és a hatáskörök meghatározására, a következő feladatok elvégzéséről:

  • balesetek, események és nemmegfelelőségek kezeléséről és kivizsgálásáról,

  • megfelelő intézkedések meghozataláról a balesetek, események és nemmegfelelőségek következményeinek enyhítésére,

  • helyesbítő és megelőző intézkedések kezdeményezéséről és végrehajtásáról,

  • a végrehajtott helyesbítő és megelőző intézkedések eredményességének igazolásáról.

Ezeknek az eljárásoknak meg kell követelniük, hogy minden javasolt helyesbítő és megelőző intézkedést bevezetésük előtt kockázatértékelési folyamattal átvizsgáljanak. A tényleges vagy lehetséges nem megfelelőségek okainak kiküszöbölésére tett minden helyesbítő vagy megelőző intézkedésnek összhangban kell lennie a probléma nagyságával, és összemérhetőnek kell lennie a felmerült MEB kockázattal. A szervezetnek be kell vezetnie és fel kell jegyeznie minden olyan változást, amely a helyesbítő és a megelőző intézkedések miatt kihat a dokumentált eljárásokra. Tehát eljárásokat kell megtervezni, bevezetni és fenntartani a felelősségi és hatáskörök megállapítására az alábbi területeken:

  • a balesetek, események, és nem megfelelőségek okainak feltárása, kivizsgálása, rögzítése,

  • megfelelő intézkedések meghozatala a balesetek, események, és nem megfelelőségek lehetséges következményeinek csökkentése érdekében;

  • a szükséges helyesbítő és megelőző tevékenység megtervezése, megjelölése, kezdeményezése, bevezetése, a végrehajtása;

  • a végrehajtott helyesbítő és megelőző intézkedések eredményességének igazolása;

  • a nem megfelelőség megismétlődésének elkerülése érdekében a szabályozás fejlesztése, a fejlesztés bevezetése, vagy a szabályozás módosítása.

A nem kívánt események bekövetkezése hátterében állhat:

  • az üzem vagy az egyes berendezések elégtelen, nem megfelelő működéséből;

  • az üzem vagy az egyes berendezések meghibásodásából;

  • emberi mulasztásból;

  • menedzsment rendszer hiányosságaiból.

C, Feljegyzések és a feljegyzések kezelése

A szervezetnek eljárásokat kell létrehoznia és fenntartania a MEB feljegyzések, valamint az auditok és az átvizsgálások eredményeinek azonosítására, kezelésére és selejtezésére. A MEB feljegyzéseknek olvashatóaknak, azonosíthatóknak és visszakereshetőknek kell lenniük az érintett tevékenység vonatkozásában. A MEB feljegyzéseket olyan módon kell tárolni és kezelni, hogy azonnal hozzáférhetőek legyenek és ugyanakkor védettek legyenek az adatvesztéstől, a károsodástól és a megsemmisüléstől. A feljegyzések megőrzési idejét meg kell határozni, és dokumentálni kell. A feljegyzéseket a szervezet és a rendszer igényeinek megfelelően kell megőrizni, hogy bizonyítható legyen e szabványnak való megfelelőség.

D, Audit

A szervezetnek auditprogramot és eljárásokat kell létrehoznia és fenntartania a MEBIR időközönként elvégzendő auditjára, annak meghatározásához, hogy a MEBIR

  • megfelel-e a tervezett MEB irányítás intézkedéseinek, beleértve a szabvány követelményeit,

  • megfelelően lett-e bevezetve és fenntartva,

  • eredményesen valósítja-e meg a szervezet politikáját és céljait,

  • az előző auditok eredményeinek átvizsgálásához,

  • tájékoztatás nyújtásához az auditok eredményeiről a vezetés számára.

A folyamat célja, hogy az audit során átfogó és hivatalos értékelés szülessen a szervezet megfelel-e a MEB eljárásoknak és az elvárt gyakorlatnak. Az auditokat megtervezett program alapján kell elvégezni. Fontos, hogy az auditokat csak a MEB követelmények területén felkészült, független szakemberek végezzék. Az audit eredményei:

  • MEB eljárások eredményességének vizsgálata,

  • az eljárások megfelelőségének, a gyakorlatban való érvényesülésének részletes értékelése,

  • szükség szerint kerüljenek megjelölésre helyesbítő tevékenységeket,

  • feljegyzés, amely rögzíti az audit eredményeit, és amelyekről kellő időben kapjon jelentést a vezetőség.

Az eredményeket a vezetőségnek át kell vizsgálnia, elemeznie kell, és szükség szerint hatékony helyesbítő intézkedéseket kell tennie. Az audit során a szükséges személyekkel történt megbeszélés mellett szükséges a tárgyra vonatkozó dokumentumok átvizsgálása is:

  • a MEBIR dokumentációt,

  • a MEB politikai nyilatkozatát,

  • a MEB célokat,

  • a MEB és vészhelyzeti eljárásleírásokat,

  • a munkaengedélyezési rendszereket és eljárásleírásokat,

  • a MEB értekezletek időpontjait, feljegyzéseit,

  • a balesetekről és eseményekről készült jelentéseket és feljegyzéseket,

  • bármilyen jelentést vagy közlést a MEB vagy egyéb hatóságok kényszerintézkedéseiről,

  • a jogszabály által előírt nyilvántartásokat és tanúsítványokat,

  • a képzésekről szóló feljegyzéseket,

  • a korábbi MEBIR audit jelentéseket,

  • felszólításokat helyesbítő tevékenységekre,

  • a nemmegfelelőségekről készült jelentéseket.

5. Vezetőségi átvizsgálás

A szervezet felső vezetőségének az általa meghatározott időközönként át kell vizsgálnia a MEBIR-t, hogy biztosítsa annak folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét, eredményességét. A vezetőségi átvizsgálás folyamatának biztosítania kell a szükséges információ összegyűjtését ahhoz, hogy a vezetőség végrehajthassa a kiértékelést. Az átvizsgálást dokumentálni kell. Az átvizsgálásra beszámoló készül, inputja pedig a Felső vezetés jelentése.

A vezetőségi átvizsgálásnak ki kell térnie a politikának, a céloknak, és a MEBIR más elemeinek esetleg szükséges változtatásaira, tekintetbe véve a MEBIR auditok eredményeit, a változó körülményeket és a folyamatos fejlesztés iránti elkötelezettséget (Kapás 2006).

A fejezet alapvetően Deming Plan-Do-Check-Act ciklusának „ACTION” (akció, avagy a beavatkozás) fázisáról szól.

A szervezet értékelje ki a MEB rendszerének teljesítményét. A hatékony működés fenntartása érdekében szükséges az ellenőrzést követő „avatkozz be (Action)” visszacsatolási kör, hogy el lehessen végezni a tökéletesebb teljesítés érdekében szükséges fejlesztések bevezetését. Az OHSAS 18001:1999 szabvány szerinti visszacsatolásba beletartozik a vezetőségi átvizsgálás.

A vezetőségi átvizsgálás a szervezet üzleti és stratégiai tervező tevékenységének része, és az üzleti élet eredményének átvizsgálásával, a beszámoltatással, a költségvetési-, nyereség- és veszteség-előrejelzésekkel van összefüggésben. Az átvizsgálás a következő témákat vitassa meg:

  • a jelenlegi MEB politika megfelelőségét;

  • a MEB célok, programok meghatározását vagy korszerűsítését az elkövetkezendő időszakra, a folyamatos fejlődés érdekében;

  • a veszélyazonosításra, a kockázatértékelésre és a kockázat kézben tartására jelenleg alkalmazott eljárások megfelelőségét; hatásosságát,

  • a kockázat jelenlegi szintjét és az érvényes kézben tartási intézkedések eredményességét;

  • az erőforrások kielégítő voltát;

  • a MEB ellenőrzési folyamat eredményességét;

  • a veszélyekkel kapcsolatos jelentési folyamat eredményességét;

  • a megtörtént balesetekre és eseményekre vonatkozó adatokat;

  • a feljegyzett eseteket, amelyekben az eljárások nem voltak eredményesek;

  • az előző vezetőségi felülvizsgálatokat követő belső és külső auditok eredményeit;

  • a vészhelyzetekre való felkészültség állapotát;

  • a MEBIR fejlesztéseire tett intézkedéseket;

  • mindennemű baleset és esemény kivizsgálásának eredményeit;

  • jogszabályokban vagy a technikában várható változások hatásainak értékelését

Ez a követelményrendszer még új és nem végleges, azonban a gyakorlatban már használják értékelésre. AZ OHSAS 18001-et nem a hagyományos szabványkidolgozási módszerekkel hozták létre. Ehelyett, a kialakítási folyamatban részt vehettek olyan szereplők (sponsors) is, akik a BSI-vel együttműködve hasonló dokumentumokat akarnak létrehozni, betartva a BSI feltételeit.

A bevezetett és működtetett rendszer előnyei:

  • növeli a munka hatékonyságát, eredményességét;

  • javítja a cég külső és belső megítélését;

  • segít megelőzni a baleseteket, és a foglalkozási betegségek kialakulását;

  • segít a vállalati vagyon részét képező gépek, berendezések, munkaeszközök megóvásában

  • a cég bátran vállalhatja a hatósági ellenőrzéseket és elkerülheti azok szankcióit.

  • Az OHSAS 18001 nemzetközi szabvány, illetve a MEBIR szabvány alkalmazásával növekszik a beszállítói, a vevői és a munkatársi bizalom

  • munkahelyi balesetek számának, a kiesett időnek, a táppénzen töltött napok számának a csökkenése, költségcsökkenés

  • A munkavédelemmel kapcsolatos szabályozások és előírások betartásának biztosítása, jogbiztonság, a jogszabályi kockázatok, munkavédelmi bírság kiszabásának a kockázata csökken

  • A meglévő veszélyek azonosítása, a kockázatok értékelése, a munkahelyi kockázatcsökkentése (preventitás, megelőzés)

  • Ésszerűsítési lehetőségek felismerése és kihasználása

  • Termelés, tervezés és fogyasztás biztonságának megléte

  • Általános vállalati együttműködés a biztonság és a munkahelyi egészségvédelem területén; azaz: több saját felelősség és kevesebb ellenőrzés

  • a munkatársak elégedettségének (motiváció) növekedése.