Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Prof. Tamás János, Dr. Juhász Csaba, Dr. Pregun Csaba, Dr. Nagy Attila, Szőllősi Nikolett, Gerőczi Viktória, Fórián Tünde (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

4. fejezet - 5. MUNKAVÉDELEM

4. fejezet - 5. MUNKAVÉDELEM

5.1 Bevezetés

A munkavédelemre elsősorban a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) szabályai az irányadók. Kötelező előírás hiányában a technikai színvonal mellett elvárható követelményeket kell betartani. A munkavédelemre vonatkozó szabályok rendszerében a legalsó szinten a munkáltató belső szabályozása áll. A munkáltatói előírás kötelező erejű, megszegése ugyanúgy szankcióval jár, mint a jogszabályok be nem tartása, hiszen a munkavédelem célja a szervezetten munkát végzők egészségének, munkavégző képességének megóvása, és a munkakörülmények humanizálása. Főszabály, hogy az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek megvalósítása a munkáltató kötelessége, és ennek módját a munkáltatónak kell meghatároznia. A munkáltató a felelős azért, hogy minden munkavállaló az általa értett nyelven ismerhesse meg a munkavégzés rá vonatkozó szabályait. Mindenképp ki kell alakítani az egyénivédőeszköz-juttatás belső rendjét, el kell készíteni a mentési tervet, és szabályozni kell a veszélyforrások elleni védekezést.

A törvényi előírások nem rögzítik tételesen, mit is kell szabályoznia a munkáltatónak, azonban a következő fő témakörökben alakította ki a követelményeket:

  • a munkáltató vezetőinek, érdemi ügyintézőinek a munkavédelemmel kapcsolatos feladat- és hatásköre (ügyrend),

  • személyi feltételek (munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálata, előzetes, időszakos, eseti munkavédelmi oktatás és számonkérés),

  • egyéni védőeszközök (a juttatás belső rendje),

  • a munkavégzés általános és különös helyi szabályai,

  • műszaki eljárások (létesítési eljárás, üzembe helyezés, kockázatértékelés, megfelelőségi tanúsítás, időszakos biztonsági felülvizsgálat, soron kívüli vizsgálat),

  • a munkavédelmi ellenőrzés formái, annak felelősei,

  • a munkabalesetek és foglalkozási betegségek vizsgálata, nyilvántartása, a balesetekkel kapcsolatos bejelentési kötelezettség,

  • rendkívüli eljárások (mentési terv, rendkívüli helyzet, elsősegélynyújtás, soron kívüli műszaki feladatok),

  • együttműködés a munkavédelmi képviselettel,

  • speciális mellékletek, függelékek (orvosi vizsgálatok, oktatás, vizsgáztatás ütemezése, egyénivédőeszköz-jegyzék, korlátozás alatti munkakörök jegyzéke, gépjegyzék, jegyzőkönyvminták stb.).

Az érdekképviseletek (szakszervezetek, üzemi tanács, munkavédelmi képviselő és bizottság) véleményezhetik a belső szabályzatokat.

A munkaügyi ellenőrzés intézménye kiterjed a munkavédelmi képviselő munkajogi védelmére, valamint a munkaidő-kedvezményre vonatkozó szabályok megtartására is. A munkaügyi ellenőrzést az illetékes felügyelő szóbeli vagy írásbeli bejelentés alapján folytatja le. A felügyelő kisebb mulasztás esetén figyelemfelhívással, egyébként határozattal zárja le az ügyet, s kötelezi a munkáltatót a hiányosságok megszüntetésére, de akár bírságot is kiszabhat súlyosabb estekben. A munkavédelem szakmai szerveinek felügyeletét az ÁNTSZ

és az OMMF (Országos Munkaügyi- és Munkavédelmi Felügyelőség) látja el.

Amennyiben valamelyik tevékenységet az 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) vagy a biztonsági szabályzat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősít, azt a munkáltató csak külön jogszabályban meghatározott munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személlyel végeztetheti.

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (Mvt.) és a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény mellett számos jogszabály tartalmaz munkavédelemre vonatkozó részletszabályokat (nemdohányzók, fiatalkorúak munkajogi védelme, munkahelyek kémiai biztonsága stb.). Számos kapcsolódó jogszabály is született, amelyek nem kifejezetten munkavédelmi tárgyúak, de egyes munkavédelmi feladatok, eljárások, kötelezettségek tekintetében részletes háttérszabályozást nyújtanak (energiatörvények, egészségügyi törvény, államigazgatási eljárási szabályok, munkajog stb.).

A munkabalesetek alakulását országos szinten a következő ábra szemlélteti (38. ábra)