Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Prof. Tamás János, Dr. Juhász Csaba, Dr. Pregun Csaba, Dr. Nagy Attila, Szőllősi Nikolett, Gerőczi Viktória, Fórián Tünde (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

4.7 A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat és a mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek kapcsolata

4.7 A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat és a mezőgazdasági minőségbiztosítási rendszerek kapcsolata

Az élelmiszer, valamint az előállításához szükséges folyamatok (termesztés, feldolgozás, elkészítés, szállítás, tárolás) számos fizikai, biológiai, kémiai veszélynek forrása. Az élelmiszerek okozta megbetegedések, fertőzések jelentős közegészségügyi és gazdasági problémákat okozhatnak. Ezek alátámasztására számos példa hozható fel, legyen az a dioxin kérdés, BSE, mikotoxin szennyezés vagy a szennyezett élelmiszer, illetve víz okozta betegségek. A szennyezett élelmiszer és mezőgazdasági nyersanyag okozta gazdasági károk milliárdos nagyságokban számolhatók. Mindezek a példák azt támasztják alá, hogy az élelmiszerbiztonságban szemléletváltozásra van szükség, amely elsősorban rendszerszemléletű és megelőzés alapú kell legyen. Ez azt is jelenti, hogy az élelmiszerbiztonsági rendszereket hasonlóan a többi élelmiszer minőséget szavatoló rendszerekhez a kormányzati szerveknek kell ellenőriznie. A biztonság szavatolása állami feladat.

A globalizáció során megváltoznak azok a tényezők, amelyek az élelmiszerek vagy a mezőgazdasági termékek előállításához járulnak hozza. Jó példa erre a gabonafélék kereskedése, amely piacnak a koncentrálódása néhány multinacionális cég kezében koncentrálódik. Ezeknek a cégeknek rendelkezésükre állnak azok a pénzügyi és technológiai eszközök, amelyek biztosítják a termékek biztonságát, és hogy bármilyen szennyeződés is álljon be, a nyomonkövetési rendszerekkel ezek gyorsan kiszűrhetők. Ugyanakkor fennáll az a kockázat is, épp a globális kereskedésnek köszönhetően, ha egy hiba következtében szennyezett termék kerül be az élelmiszerláncba (pl. mikotoxin), sokkal gyorsabban, hamarabb kerül szétosztásra és ezért több fogyasztót tesz ki a kockázatnak.

A globalizálódó folyamatoknak számos jellemzője van, mint a láthatatlan piaci szereplők (pl. gabonatőzsde), határok fölötti, transznacionális kapcsolatok hálózata, tőke és információkoncentrálódás, nemzetközi alapon szervezett stratégiák és termelési tényezők kihasználása stb.

A globalizálódó mezőgazdasági termékek, élelmiszerek árukereskedelme egyre inkább szükségessé tette az élelmiszerek biztonságának és minőségének biztosítását. Mivel a mezőgazdasági növénytermesztés és állattenyésztés az alapja és első láncszeme az élelmiszerláncnak, a mezőgazdasági termelőknek is egyre inkább törekedniük kell a vevők elvárásainak maximális kielégítésére. Erre azért is szükség van, mivel az üzemeknél kidolgozott élelmiszerbiztonsági és minőségirányítási rendszerek alkalmazásának tapasztalatai azt mutatják, hogy a növénytermesztés, betakarítás és beszállítás során szennyeződött termékek bekerülhetnek az élelmiszerláncba és így veszélyt jelenthetnek a fogyasztóra. A feldolgozó üzemek technológiai lehetőségei a veszélyek elhárítására eléggé korlátozott.

Az elmúlt évek során az is kiderült, hogy növénytermesztésben, feldolgozásban, kereskedésben dolgozók nem minden esetben ismerik tevékenységük kihatását a megtermelt árú minőségére és biztonságos felhasználására. Szükség volt tehát egy olyan dokumentált rendszer bevezetésére, mint a Jó Mezőgazdasági Gyakorlaton (Good Agricultural Practice, GAP) alapuló GLOBALGAP (korábban EUREPGAP) minőségbiztosítási rendszer. A rendszer alkalmazása bizonyítékul szolgál arra vonatkozóan, hogy a termesztés során a legjobb termesztési gyakorlatokat tartották be, és a nyilvántartások vezetése által a termesztési folyamatok nyomon követhetők.

A szántóföldi növények GLOBALGAP rendszerének tartópillérei az élelmiszerbiztonsági követelményeknek való megfelelés, vagyis az általános HACCP elvek alkalmazása, a környezetvédő gazdálkodás, vagyis: a Jó Mezőgazdasági Gyakorlat alkalmazása valamint a dolgozók egészségének, biztonságának és jólétének biztosítása. A rendszer magába foglalja a teljes mezőgazdasági termelés folyamatát, még mielőtt a növény földbe kerülne (vetőmag beszerzés) a fel nem dolgozott végtermékig (betakarítás, tárolás, szállítás).

A szántóföldi növények minőségbiztosítási rendszere az integrált farmbiztosítási (Integrated Farm Assurance) rendszer keretében jelent meg, amely a növénytermesztés és állattenyésztés moduláris rendszereiből tevődik össze, ahol a következő fejezeteket találjuk:

  • a termelő gazdaságok alap modulja tartalmazza: a nyilvántartások vezetését és belső ellenőrzést, a terület előtörténetét, gépek és felszerelések karbantartását, a dolgozók egészségének, biztonságának és jólétének feltételeit, szennyező és hulladék anyagok kezelését.

  • a növénytermesztési alap modul tartalmazza: a nyomonkövetést, fajtakiválasztást, vetőmag és szaporítóanyag beszerzést, talaj ás táptalaj gazdálkodást, trágyázást, öntözést, tápoldatozást, növényvédelmet, betakarítás és termékkezelést, a dolgozó egészségét, biztonságát és jólétét,

  • a szántóföldi növények modulja tartalmazza a fajtakiválasztás vetőmag és szaporítóanyag beszerzést, trágyázást, növényvédelmet, betakarítást, betakarítás utáni kezeléseket.

Lényeges megjegyezni, hogy az egyes fejezetek eltérő súllyal kerülnek be a minősítés folyamatába, például nagy hangsúlyt kap a nyomonkövetés, a belső ellenőrzések elvégzése, a nyilvántartások vezetése, a növényvédelem (ezen belül is a növényvédő szer raktár), a betakarítás és a termékkezelés (pl. osztályozás) higiéniai feltételeinek biztosítása.

A követelményeknek való megfelelés szintjei eltérőek, mivel nem minden szabványpont kerül egyenlő súllyal latba, ugyanis vannak nagyon fontos- kevésbé fontos követelmények, illetve megfogalmazott ajánlások.

A rendszer kiépítését és működtetését támogató dokumentumok az általános szabályzat, a megfelelőségi kritériumok és ellenőrző lista valamint mindazok a szerződéses feltételek, amelyek az GLOBALGAP, tanúsító szervezet és a termelő vagy termelői csoport között jön létre. A rendszer ISO 9001: 2000 a minőségirányítási rendszerhez hasonlóan tanúsítható.