Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Prof. Tamás János, Dr. Juhász Csaba, Dr. Pregun Csaba, Dr. Nagy Attila, Szőllősi Nikolett, Gerőczi Viktória, Fórián Tünde (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

4.4 A helyes gazdálkodási gyakorlat előírásai /követelményrendszere

4.4 A helyes gazdálkodási gyakorlat előírásai /követelményrendszere

A Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot, ill. a Helyes Gazdálkodási Gyakorlat feltételrendszerének meghatározásáról szóló 4/2004. (I.13.) FVM rendelet együttesen előírják, hogy az egyes vidékfejlesztési támogatások – pl. agrár-környezetgazdálkodási támogatás, Kedvezőtlen Adottságú Területek támogatása – kötelezettségeit felvállaló gazdálkodóknak gazdaságuk teljes területén követniük kell a Helyes Gazdálkodási Gyakorlatot.

I. A szántóföldi növénytermesztés előírásai:

  1. Monokultúrás termesztés alkalmazása nem lehetséges, kivéve az évelő takarmánynövényeknél, a méhlegelőnél és a zöldtrágyázás céljából vetett növények esetében.

  2. A vetésforgó kialakításában a következő irányelveket kell figyelembe venni:

    • cukorrépa, cékla, takarmányrépa, burgonya, lóbab, szója és csillagfürt négyévente csak egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;

    • napraforgó ötévente egyszer kerülhet ugyanarra a táblára;

    • legalább ötévente egyszer pillangós vagy zöldtakarmány növényt kell termeszteni a vetésváltásban, beleértve a másodvetést is;

    • szárazborsó hétévente csak egyszer termeszthető;

    • kukoricát csak alacsony nitrogénigényű növény követhet;

    • két nem évelő pillangós növény termesztése között minimum két év szünetet kell tartani;

    • lucerna után nem következhet egyéb pillangós növény, illetve lucerna után az utóveteménynek jelentős nitrogénigényűnek kell lenni;

    • szója, napraforgó és olajrepce nem követhetik egymást;

    • a vetésforgóban a kalászosok és a kukorica együttes részaránya nem haladhatja meg a hetvenöt százalékot.

  3. A mechanikus gyomirtást a gyomok virágzása előtt el kell végezni.

  4. Évente eltérő mélységű talajművelés alkalmazása

  5. A szalmabálákat egy hónapon belül le kell hordani a területről a betakarítást követően.

II. A gyepgazdálkodás előírásai:

  1. Szarvasmarha, juh, kecske, dám- és gímszarvas, szamár, ló és bivaly (egyéb állat nem legeltethető) esetében az állatsűrűség mértéke nem haladhatja meg:

    • az 1,8 állategység/hektár értéket a nem nitrátérzékeny területeken;

    • az 1,4 állategység/hektár értéket a nitrátérzékeny területeken.

  2. A bálázást és a széna lehordását legfeljebb egy hónapon belül el kell végezni.

  3. Gyepek égetése tilos.

  4. A legeltetési időszak végén tisztító kaszálást kell végezni minden évben.

  5. A téli legeltetés tilos.

  6. Minden gépi munkát a gyepterület károsítása nélkül kell végezni.

III. A tápanyag-gazdálkodás előírásai:

  1. Ötévente szűkített talajvizsgálat (pH, humusztartalom, KA, vízoldható összes só, CaCO3, NO2+NO3, P2O5, K20).

  2. Tisztított szennyvíz, szennyvíziszap, hígtrágya kijuttatás és talajjavítás a talajvédelmi hatóság engedélye alapján végezhető, betartva a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásokat.

  3. A gazdálkodó a nitrogéntrágyázás során nem lépheti túl a kedvezőtlen és nem kedvezőtlen adottságú, továbbá a nitrátérzékeny és nem nitrátérzékeny területekre megadott határértékeket (lásd a kiegészítő táblázatot).

  4. A nitrátérzékeny területeken az akcióprogram előírásait kötelező betartani [a 49/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet 8. § (1)-(3) bekezdései, illetve 9. § (1)-(2) és (4) bekezdésében foglaltak mellett].

  5. A nem nitrátérzékeny területeken az alábbi előírásokat kell betartani:

    • Meredekebb lejtésű területeken trágyát kijuttatni csak azonnali bedolgozás mellett lehet.

    • Trágya nem juttatható ki felszíni víztől, forrástól, emberi fogyasztásra, illetve állatok itatására szolgáló kúttól tízméteres sávban, valamint hullámtereken, parti sávokban és vízjárta területeken.

    • Gyors hatású, könnyen oldódó nitrogéntrágya, trágyalé, hígtrágya betakarítás után csak akkor juttatható ki a szántóterületre még az adott évben, ha a trágyázás és a megfelelő talajfedettséget biztosító növény vetése közötti idő nem több mint tizennégy nap.

    • Tilos a trágya kijuttatása december 1. és február 15. között. Nem juttatható ki trágya fagyott (a talaj öt centiméter vagy annál nagyobb mélységig tartósan fagyott), vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra.

    • A gazdálkodó istállótrágyát csak szigetelt alapú, a csurgalékvíz összegyűjtésére szolgáló gyűjtőcsatornával és aknával ellátott, legalább nyolc havi trágyamennyiség tárolására alkalmas trágyatelepen, hígtrágyát legalább négyhavi trágyamennyiség tárolására alkalmas szigetelt tartályban, medencében tárolhat.( a nem nitrátérzékeny területen az állattartó gazdálkodónak a hígtrágya és istállótrágya tárolókra vonatkozó előírásokat az alábbi határidők szerint kell teljesíteni a Nitrát Akció Terv előírásainak megfelelően.

      • hígtrágya tároló 50 nagyállategység / gazdaság felett 2006. január 1-től;

      • hígtrágya tároló 50 nagyállategység / gazdaság alatt 2010. január 1-től.

      • istállótrágya tároló 50 nagyállategység / gazdaság felett 2010.január 1-től;

      • istállótrágya tároló 50 nagyállategység / gazdaság alatt 2014. január 1-től.)

IV. A növényvédelem előírásai:

  1. A mezőgazdasági tevékenység során kizárólag hatóságilag engedélyezett növényvédő szert és termésnövelő anyagot lehet felhasználni a technológiai és a felhasználásra való jogosultsági előírások maradéktalan betartása mellett. Növényvédő szert emberi és állati tartózkodásra, valamint élelmiszer és takarmány tárolására szolgáló helyiségtől elkülönített és biztonságosan zárható raktárban vagy szekrényben, tűz- és robbanásveszélyt kizáró, egészséget és környezetet nem veszélyeztető módon szabad tárolni [a növényvédő szerek forgalomba hozatalának és felhasználásának engedélyezéséről, valamint a növényvédő szerek csomagolásáról, jelöléséről, tárolásáról és szállításáról szóló 89/2004. (V. 15.) FVM rendelet előírásai szerint].

  2. Tilos növényvédő szert tárolni 1 kilométeres távolságon belül

    • a Balaton, a Velencei-tó, a Tisza-tó és a fürdőzésre kijelölt vizek partvonalának teljes hosszában,

    • a vízművek, víznyerőhelyek védőterületén belül.

  3. Gondoskodni kell a növényvédelmi tevékenység során kiürült csomagoló burkolatok, göngyölegek szakszerű összegyűjtéséről, kezeléséről, ártalmatlanításáról (vonatkozó jogszabálynak megfelelően).

  4. A növényvédelmi tevékenység során csak megfelelő műszaki állapotú növényvédelmi gépek és növényvédő szer kijuttatására szolgáló berendezések használhatók.

V. A természet- és tájvédelem előírásai:

  1. A gazdálkodónak kerülni kell a természetes vagy természet közeli élőhelyek károsítását a mezőgazdasági tevékenység (kiszántás, trágyázás vagy vegyszerezés, tájelemek elmozdítása stb.) során is.

  2. A gazdálkodónak kerülni kell a gazdaság területén elhelyezkedő történelmi és építészeti szempontból értékes műemlékek és területek károsítását, rongálását a mezőgazdasági tevékenység során.

  3. A gazdálkodó nem változtathatja meg a kialakított parcellaméretet.

  4. Melioratív meszezés, drénezés és öntözés nem engedélyezett.

  5. Csak természetvédelmi szempontból kedvező kaszálási módszerek és technológiák alkalmazhatók (kaszálás a tábla közepétől kifelé haladva, a táblaszegélyeket utoljára kell lekaszálni).

  6. Ideiglenes vagy állandó épületek létesítését csak az illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának jóváhagyásával lehetséges.

  7. Az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereinek bevonásával egyedileg kell meghatározni a kaszálás időpontját az ex lege védett lápokon.

  8. A meglévő fasorokat, erdősávokat, idős fákat meg kell őrizni.

  9. A termesztéssel kapcsolatos technológiai munkálatok során bármilyen depónia (trágyaszarvas, bálakazal, szalmakazal stb.) csak a művelt területen hozható létre.

  10. Fokozottan védett madárfajok fészkének megtalálása esetén a gazdálkodónak haladéktalanul értesíteni kell az illetékes Nemzeti Park Igazgatóság szakembereit.

  11. Az állatok éjjeli szálláshelyének kialakításánál csak természetes anyagokat lehet (fa, nád) felhasználni.

  12. A pásztorok szálláshelyének kialakítását tájba illően, a hagyományos építészeti anyagok és módszerek felhasználásával kell elvégezni.

  13. A tókák, belvizes foltok megőrzése kötelező.

VI. Az állattartás előírásai:

  1. A gazdálkodónak az állattartás során gondoskodnia kell az állat számára olyan életkörülmények biztosításáról, amelyek megfelelnek az állat fajának, fajtájának, nemének, korának jellemző fizikai, élettani, tenyésztési, viselkedési és szociális sajátosságainak, valamint egészségi állapotának.

  2. Az állat etetése és itatása során csak olyan takarmányt és ivóvizet, illetve egyéb itatásra alkalmas folyadékot szabad felhasználni, amely az állat, illetve közvetve az ember egészségét nem veszélyezteti.

  3. Az állattartó köteles állatának rendszeres állatorvosi ellátásáról gondoskodni.

  4. Az állattartónak az állatok tartása, szállítása és forgalmazása során gondoskodnia kell az állat-egészségügyi, állatvédelmi és környezetvédelmi előírások betartásáról.

VII. A talajerózió előírásai:

  1. Eróziónak kitett területeken, tavaszi vetésű növények vetéséig talajfedettség biztosítása.

  2. Erózióval veszélyeztetett területeken szintvonalas talajművelés alkalmazása.

  3. Erózió ellen kialakított teraszok megőrzése.

  4. Tizenkét százaléknál nagyobb lejtésű területen kapás kultúrák termesztése tilos.

  5. Természetes talajvédelmet szolgáló meglévő zöld sávok (sövények, táblaszegélyek stb.) megőrzése.

  6. Talaj megnyitását eredményező művelést követően talajlezáró művelet alkalmazása.

VIII. A talaj szervesanyag-tartalmának előírásai:

  1. Betakarítást követő tarlóhántás, illetve tarlóápolás alkalmazása.

  2. A tarló égetése tilos.

IX. A talajszerkezet előírásai:

  1. Termőföld hasznosításának megfelelő gépek, eszközök alkalmazása.

  2. A termőföld művelése a nedvességtartalomnak megfelelő művelet- és menetszám mellett úgy történjen, hogy a talajszerkezet romlása, tömörödése elkerülhető legyen.

  3. Periodikus (ötévente egyszer) mélyművelés alkalmazása.

X. A művelés minimális szintjének előírásai:

  1. Szántóterületek művelésben tartása, gyommentes állapot biztosítása mellett.

  2. A tájképet alkotó természetes elemek megőrzése.

  3. Biztosítani kell a természetes gyepterületek megőrzését.

  4. A mezőgazdasági területeken a hasznosítás szempontjából nem kívánatos lágy- és fás szárú növények megtelepedését és terjedését meg kell akadályozni.

  5. A gyepterületen a megfelelő állatsűrűséggel kell biztosítani az alul-, illetve túllegeltetés elkerülését, vagy legalább évente egyszeri tisztító kaszálást kell végezni.

XI. A gazdaság területének rendben tartása:

  1. A gazdálkodónak a gazdaságot és annak környezetét rendben, hulladékmentesen kell tartani a vonatkozó jogszabályban foglalt előírásoknak megfelelően.

  2. A gazdálkodónak gondoskodni kell a használatában lévő gazdasági utak jó állapotának fenntartásáról, valamint a csapadékos idő okozta úthibák kijavításáról.

XII. A kötelező nyilvántartások:

  1. A gazdálkodónak a mezőgazdasági parcellán végzett tevékenységeiről naprakész nyilvántartást kell vezetni az FVM által rendszeresített formanyomtatványon, a gazdálkodási naplóban, amely tartalmazza a tápanyag-gazdálkodásra vonatkozó részleteket is.

  2. A gazdálkodónak a gazdálkodása során felhasznált növényvédő szerekről, valamint azokkal kapcsolatos tevékenységéről permetezési naplót kell vezetnie.

  3. A gazdálkodónak az állattartás során vezetnie kell az állat-egészségügyi, illetve állatjóléti jogszabályokban részletezett nyilvántartásokat.

  4. A gazdálkodónak a nyilvántartásokat és azok dokumentációit legalább a vállalt agrár-környezetgazdálkodási célprogramnak megfelelő időtartamig meg kell őrizni.