Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Prof. Tamás János, Dr. Juhász Csaba, Dr. Pregun Csaba, Dr. Nagy Attila, Szőllősi Nikolett, Gerőczi Viktória, Fórián Tünde (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

4.2 A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat helye a termesztési rendszerekben

4.2 A Jó Mezőgazdasági Gyakorlat helye a termesztési rendszerekben

A mezőgazdasági termelésben három termelési mód (rendszer) különböztethető meg:

  1. hagyományos: versenyképes termékeket előállító intenzív termesztés, melyet a magas fokú szakosodás és magas input anyagfelhasználás (pl. műtrágyák, növényvédő szerek, energia) jellemez. A rendszernek számos negatív környezeti hatása van.

  2. öko-termesztés (bio-termesztés): környezetbarát technológia, amelyben nem, vagy csak kis mértékben alkalmaznak műtrágyákat és növényvédő szereket. Piacra kerülés szempontjából az előállított termékeket harmadikféllel tanúsíttatni kell. Az előállított termékek köre szűk, bizonyos fogyasztói szegmensek ellátására szolgál és nem minden élelmiszerpiacon lehet megtalálni. Nagy tömegek ellátására nem alkalmas.

  3. fenntartható: versenyképes termékeket előállító környezetkímélő technológiákat alkalmazó növénytermesztési és állattenyésztési rendszer. Mivel rendszerszemléletű, ezért gyakran az integrált rendszer elnevezést is alkalmazzák (integrált termesztés, integrált növényvédelem). A növényvédelmi kezeléseknél például előtérbe kerül a megelőző és a biológiai védekezés. Ezek a gazdaságok általában több ágazati tevékenységet folytatnak, kevésbé szakosodtak.

További két kisebb mértékben elterjedt termelési mód:

  1. extenzív gazdálkodás: a gazdálkodást az alacsony jövedelmezőségi szint jellemzi, más néven külterjes gazdálkodásnak nevezhető, amely a megtermelt áru minőségét bizonyos mértékben negatívan érintheti. Kis mennyiségű növényvédőszer és műtrágya felhasználás jellemzi. A termesztésből hiányoznak például az intenzív termesztésben használt fajták. Leginkább az egyéni gazdákra jellemző termelési mód.

  2. precíziós gazdálkodás: a fejlett mezőgazdasággal rendelkező gazdaságokra jellemző rendszer, amelyet egyelőre kisebb területen viszont fejlett technológiai eljárásokkal (pl. műholdvezérlés) valósítanak meg. Nagy hangsúlyt fektetnek a vetés – trágyázás – növényvédelem – betakarítás és a termékkezelések pontosságára, a termékek minőségének megőrzésére, a környezetet terhelő tényezők minimális szintre való csökkentésére.

A JMGy alkalmazásának alapja az integrált növénytermesztés, ezen belül is az integrált növényvédelem.

A JMGy megközelítésben négy elvet minimálisan be kell tartani mindenesetben:

  • hatékony és gazdaságos, elegendő és biztonságos élelmiszer előállítás biztosítása,

  • a természeti erőforrások megőrzése és fenntartása,

  • az életképes gazdálkodás megőrzése és a fenntartható megélhetés biztosítása,

  • a társadalmi, kulturális szükségleteknek a teljesítése.

A JMGy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar esetében azokra a lényeges legjobb termesztési gyakorlatokra vonatkozik, amelyek biztosítják, hogy az élelmiszert az élelmiszerbiztonsági követelményeknek és a vásárlónak megfelelő minőségben állítják elő.