Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és társadalmi hatásuk II.

Prof. Tamás János, Dr. Juhász Csaba, Dr. Pregun Csaba, Dr. Nagy Attila, Szőllősi Nikolett, Gerőczi Viktória, Fórián Tünde (2008)

Debreceni Egyetem a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

2. Fogyasztóvédelem kialakulása Magyarországon és a Jogszabályi háttér

2. Fogyasztóvédelem kialakulása Magyarországon és a Jogszabályi háttér

Az Állami Kereskedelmi Felügyeletről szóló 1021/1952. (VII.12.) MT határozat már foglalkozott a fogyasztók érdekeinek védelmével, mely az első önálló szervezet, az Állami Kereskedelmi Felügyeletet is létrehozta. Belkereskedelmi Minisztérium szervezetén belül működő felügyeleti főosztályra és városi és megyei kereskedelmi felügyelőségekre tagozódva működött.

Az 1959. évi IV. törvény a Polgári törvénykönyvről is tartalmazott fogyasztóvédelmi tárgyú rendelkezéseket. A Ptk. 1977-es módosítása volt az első olyan szabályozás, ami már foglalkozott a fogyasztókkal, mégpedig oly módon, hogy tartalmazta azon általános szerződési feltételek megtámadásával kapcsolatos rendelkezéseket, amelyek a jogi személyeknek egyoldalú előnyt tartalmaztak.

A Felügyeletet 1967-ben Állami Kereskedelmi Felügyelőséggé szervezték át, az önállósodás eredményeképp a belkereskedelmi miniszter közvetlen felügyelete alá tartozó, hatósági jogkörrel és önálló költségvetéssel rendelkező szervvé vált. 1970 januárjától Országos Kereskedelmi Főfelügyelőségként folytatta működését az újabb átszervezés következtében. A Minisztertanács 1988-ban (61/1988. (VII.22.) MT rendelet a kereskedelmi és piacfelügyelőségekről) ezt a szervet is megszüntette, és jogutódjaként az Országos Kereskedelmi és Piaci Főfelügyelőséget hozta létre. (Fekete, 2011)

Hazánkban a fogyasztás, valamint a fogyasztóvédelem a politikai okok miatt rendkívül korlátozott volt a rendszerváltásig. Felszámolásra került a magántulajdon, ezzel együtt a magántermelés, a magánkereskedelem is. A termelés mennyiségét, az árakat, a gazdaság működésének minden elemét központilag az állam határozta meg. Ezzel hazánkban megszűntek a piacgazdasági viszonyok, az abban résztvevők szerepe is átalakult. A szocialista gazdaságunk egyik jellemzője volt, hogy a vásárlónak választási lehetősége nem nagyon volt, amennyiben sikerült beszereznie a megvásárolni kívánt terméket, ami tulajdonképpen korlátozta a fogyasztást is.

Idővel az állami fogyasztóvédelem mellett megjelentek a civil fogyasztóvédő szervezetek, többek között létrejött az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület is, mely 1982-ben jött létre, majd az 1991. évi átszervezéssel meg alakult jelenlegi formájában az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület (OFE).

A rendszerváltás után az ENSZ fogyasztóvédelmi előírásainak megfelelően Magyarországon is kezdett a törvénykezésben megjelenni a fogyasztóvédelem témája, azonban hosszú évekig nem kezelték önálló jogi területként.

A fogyasztóvédelem 1990-től kezdve számos alkalommal került más miniszter feladatkörébe. Ipari és Kereskedelmi Minisztérium (1990-1998), Gazdasági Minisztérium (1998-2002), Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (2002-2004), Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium (2004-2006), Szociális és Munkaügyi Minisztérium (2006-2010), Nemzetgazdasági Minisztérium (2010-). (Fekete, 2011)

Az árak megállapításáról szóló 1990 évi LXXXVII tv. szabályozza a piaci és a gazdasági versenyt. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényben foglaltak nem elégségesek a káros versenykorlátozás és a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés megakadályozására.

A Gazdasági Versenyhivatalt az 1990. évi LXXXVI. versenytörvény hozta létre.

A helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről szóló 1991. évi XX. törvény 71. §-ával, az Országgyűlés 1991. július 23-án hozta létre a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget (FVF), mely a jelenlegi Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság elődje volt. A felügyelőség feladataként a fogyasztói érdekvédelem és a minőségvédelem biztosítása érdekében a kereskedelmi tevékenység és a fogyasztási szolgáltatások gyakorlására vonatkozó, a minőségi előírások érvényesítését szolgáló jogszabályok, hatósági előírások megtartásának ellenőrzését, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatást az általa tett megállapításokról és jogaik érvényesítésének elősegítését jelölte meg; utalt továbbá a külön jogszabályokban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazásának lehetőségére.

A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségről szóló 95/1991. (VII.23.) Kormányrendelet lehetővé tette a termék értékesítésének megtiltását vagy feltételhez kötését; a termék forgalmazásának megtiltását; a mérőeszköz használatának megtiltását és használatból való kivonását; a vizsgálat során észlelt hibák, hiányosságok megszüntetésére való kötelezést és a megtett intézkedésről visszajelzés kötelezővé tételét; az üzlet bezárásának elrendelését; áru, termék megsemmisítéséről intézkedést.

A gyártók és a fogyasztók közötti vita esetén 1995-ig a KERMI (Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet) szakvéleményét (5. ábra) (http://www.eredetisimson.hu/kermi2.htm) kellett beszerezni, amelynek tartalma kötelező volt a gazdálkodó szervezetre nézve.

Az egyes tartós használatra rendelt termékek jótállási kötelezettségről szóló 117/1991. (IX. 10.) Kormányrendelet rendelkezett, mely ma már nem hatályos. 2003. november 21-e után a 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet mellékletében meghatározott termékekre vonatkozott kötelező jótállás, melyet a 72/2005. (IV. 21.) Korm. rendelet módosított. A jelenleg hatályos rendelet már nem rendelkezik egyebek mellett a tehergépkocsikhoz, autóbuszokhoz, építőipari gépekhez és bútorokhoz kapcsolódó jótállási kötelezettségről. (http://efke.hu/blog/index.php/2008/09/29/jotallas-amit-kotelezo-vallalni-tartos-fogyasztasi-cikkek/)

A termékfelelősségről szóló 1993 évi X. törvény előírja, hogy a gyártót a hibás terméke által okozott kárért az általánosnál szigorúbb felelősség terhelje.

1995-ben az Európa Tanács által kiadásra került az ún. Fehér Könyv, melynek mellékletének 23. fejezete meghatározta a fogyasztóvédelmi szabályozás területén elvégzendő feladatokat Magyarország számára. Az 1996. évi LVII. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és versenykorlátozás tilalmáról rendelkezett. A gazdasági hatékonyságot és a társadalmi felemelkedést szolgáló piaci verseny fenntartásához fűződő közérdek, továbbá az üzleti tisztesség követelményeit betartó vállalkozások és a fogyasztók érdeke megköveteli, hogy az állam jogi szabályozással biztosítsa a gazdasági verseny tisztaságát és szabadságát. Ehhez olyan versenyjogi rendelkezések elfogadása szükséges, amelyek tiltják a tisztességes verseny követelményeibe ütköző, illetve a gazdasági versenyt korlátozó piaci magatartást, valamint megakadályozzák a vállalkozásoknak a versenyre hátrányos összefonódását, gondoskodva a szükséges szervezeti és eljárási feltételekről is. A törvény megalkotásánál az Országgyűlés figyelembe vette az Európai Közösség jogszabályaihoz való közelítés követelményét.

Az 1997-es Országjelentés megállapította, hogy Magyarországnak a fogyasztóvédelem területén hiányosságai vannak, egy mindent átfogó fogyasztóvédelmi törvény megalkotása szükséges. Az ország 10 évet kapott a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos szabályainak a közösségi jogi szabályokhoz való közelítésére, valamint a közösségi mércével is megfelelő színvonalú fogyasztóvédelem nyújtására.

1997. január 1-től azonban a közigazgatás átalakítása miatt, a fogyasztóvédelem területén kettős irányítás valósult meg (Kozák, 2004). Ennek következtében a megyei fogyasztóvédelmi felügyelőségek így a megyei közigazgatási hivatalok szervezetébe integrálódtak, és azok szakigazgatási szerveiként működtek tovább. Pénzügyileg a Belügyminisztérium alárendeltségébe tartoztak, viszont a szakmai tevékenységét azonban továbbra is az FVF, illetve ezen keresztül az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium irányította.

Az Uniós követelménynek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény megalkotásával, tett eleget a Kormány, mely egy átfogó, az Európai Unióban elismert fogyasztói jogokat egységesen szabályozó törvény. Valamint számos kormányrendeletet alkottak a különféle speciális területekre, ilyen például a time-share szerződések szabályozása. Külön fejezetben rendelkezett a fogyasztóvédelem három pilléréről: az érintett állami szervekről, az önkormányzatokról és az érdekképviseletekről (civil szektor). Ekkortól vált a hatályos a jogi normák szintjén is nyilvánvalóvá, hogy a fogyasztóvédelem nem kizárólag állami feladat, noha a – korábban ismertetett okoknál fogva tapasztalható – állampolgári passzivitás ebbe az irányba hat. (Fekete, 2011)

A fogyasztóvédelmi jog fejlődése – fejlesztése a mai napig tart nemzetközi és hazai vonatkozásban is (Czuppon, 2011). A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvényt a 2005/29/EK Irányelv miatt teljes mértékben át kellett dolgozni, a változások többsége pedig már 2008. szeptember 1. napjával hatályba is lépett.

Az áruk és szolgáltatások biztonságosságáról és ezzel kapcsolatos piacfelügyeleti eljárásáról szóló 79/1998. (IV. 29.) Korm. rendelet szabályozza a biztonsági követelményeket, melynek

hatálya az árukra, valamint a szolgáltatás nyújtása során a fogyasztó számára nyújtott vagy elérhetővé tett árukra terjed ki. A jelenleg hatályos törvény taglalja a CE megfelelőségi jelöléssel kapcsolatos előírásokat (93/465/EGK tanácsi határozat), a veszélyes árukra vonatkozó különös rendelkezéseket, a piacfelügyeletre és ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket, a tájékoztatási és információs kötelezettségeket, RAPEX alkalmazására szolgáló eljárást. A CE jelölés a termékek Unión belüli szabad mozgását elősegítő intézkedések eredményeként létrehozott jelzés. Azt mutatja, hogy az adott termék biztonságos, mivel megfelel a rá vonatkozó uniós irányelvben előírt követelményeknek, és ezt a gyártó dokumentáltan bizonyítani is tudja (a CE rövidítés a francia "conformité européenne" kifejezés kezdőbetűiből áll, amelynek magyar jelentése európai megfelelőség).

89/1998. (V. 8.) Korm. rendelet a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetéről, feladat- és hatásköréről, valamint a fogyasztóvédelmi bírság felhasználásáról rendelkezik.

1999. április 6-án született meg a fogyasztóvédelmi politika koncepciójáról szóló kormányhatározat, amely meghatározta 1999-2001 prioritásait. Az állam által fenntartott erős és hatékony fogyasztóvédelmi intézményrendszer működtetése, a társadalmi fogyasztóvédelmi szerveződések tevékenységének fejlesztése, és a fogyasztók iskolarendszerű fogyasztóvédelmi oktatása szerepelt az elsődleges fontosságú kérdések között.

18/1999. (II. 5.) Korm. Rendelet a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szól.

Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 2001/95/EK rendelete (General Product Safety Directive- GPSD) az általános termékbiztonságról rendelkezik, irányelve szerint szükség van olyan intézkedések elfogadására, amelyek a belső határok nélküli térséget képező, és az áruk, személyek, szolgáltatások és a tőke szabad mozgását biztosító belső piac működésének javítását célozzák. Az Általános Termékbiztonsági Irányelv Bizottság (THE EUROPEAN GENERAL PRODUCT SAFETY NETWORK -GPSD Network), egy olyan testület, amely a Tagállamok képviselőiből áll és a termékbiztonsági irányelv 2001-es elfogadásával állítottak fel. A bizottság célja, hogy segítse az Európai Bizottságot az irányelv végrehajtásában és gyakorlati alkalmazásában.

A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, valamint egyes törvények fogyasztóvédelemmel összefüggő jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2002. évi XXXVI. törvény rendelkezik többek között a kamat, a fogyasztó szerződés és a jótállást érintő kérdésekről. 58/2002. (XII. 29.) GKM rendelet a lakossági fogyasztók részére a közüzemi szolgáltató által szolgáltatott villamos energia árának megállapításáról rendelkezik.

A Kormány II. középtávú, 2003-2006-ig szóló fogyasztóvédelmi politikája is kiemelten kezelte a kérdést a fogyasztók biztonságának biztosítása érdekében.351 A terjedelmi korlátokra tekintettel csak megemlítem, hogy már az csatlakozás előtt is részesei voltunk a veszélyes termékeket az Európai Unión belül nyilvántartó gyorsriasztási rendszernek, a TRAPEX-nek. Az uniós csatlakozást követően a RAPEX nevet viseli a rendszer, magyar részről kapcsolattartási pontot az NFH jelenti (Fekete, 2011).

49/2003. (VII.30.) GKM rendelet a fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szól.

74/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet a fogyasztók védelme céljából a jogsértéstől eltiltó határozatokról szóló 98/27/EK irányelv szerinti minősített szervezetek jegyzékébe való felvételre irányuló eljárásról, melynek értelmében vámmentesen vásárolhat a fogyasztó más EU országban, s az ott vásárolt termékkel kapcsolatos panaszával nem kell feltétlenül visszatérnie abba az országba, ahol vásárolt, hanem panaszát, kifogásait az akkreditált, bejelentett civil szervezetnél is megteheti, akik eljárnak a közvetítésben, vagyis érvényesülni fog a határokon átnyúló jogérvényesítés rendszere.

Az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet taglalja a jótállás időtartamát és szabályait.

Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 2006/2004/EK rendelete a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködést hivatott szabályozni (CPC rendelet), melynek értelmében a tagállamokban a fogyasztói szervezetek lényeges szerepet töltenek be a fogyasztók tájékoztatásában, oktatásában és a fogyasztók érdekeinek védelmében, ideértve a vitarendezést is, és e szervezeteket, ezen rendelet alkalmazásának erősítése érdekében ösztönözni kell a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal való együttműködésre. Az új fogyasztóvédelmi együttműködési (CPC) rendelet alkalmazása nagyarányú változást jelent abban, ahogyan a tagállamok jogalkalmazó hatóságai egymás között és a Bizottsággal együttműködnek. A következő évek legnagyobb kihívása annak biztosítása lesz, hogy a már meghozott jelentős törvényi, intézményi és igazgatási intézkedések hatékonyan megvalósuljanak, és a gyakorlatban hatékony együttműködéshez vezessenek, a fogyasztók és a tisztességes vállalkozások javára (Közösségi fogyasztóügyi politikai stratégia 2007-2013).

345/2004. (XII. 22.) Korm. rendelet az elektronikus hírközlési szolgáltatás minőségének a fogyasztók védelmével összefüggő követelményeiről rendelkezik.

370/2004. (XII. 26.) Korm. rendelet az üzleten kívül fogyasztóval kötött szerződésekről és az üzleten kívüli kereskedés folytatásának egyes feltételeiről rendelkezik, melynek hatálya azokra az áru értékesítésére vagy szolgáltatás nyújtására irányuló szerződésekre terjed ki, amelyek megkötésére eladó és fogyasztó között az eladó kezdeményezésére, az eladó üzletén, telephelyén kívül, illetve annak hiányában kerül sor, így különösen

a) a fogyasztó lakásán, munkahelyén, átmeneti tartózkodási helyén, feltéve, hogy az eladó a fogyasztót nem a fogyasztó kifejezett kívánságára kereste fel, vagy

b) az eladó vagy harmadik személy által szervezett utazás, rendezvény alkalmával.

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a mikro-, kis- és középvállalkozások fennmaradását és fejlődését előtérbe helyezve a tevékenységek folytatásának alapelveit és feltételeit szabályozza, különös tekintettel a gazdasági környezet, a kereskedők és a vásárlók érdekeire. Fontosnak tartja a vállalkozási szabadság elvének fenntartását, ezért a beavatkozások körét minimálisra szűkítve elismeri a szakmai önszabályozás, valamint olyan - a kereskedők csoportjai által létrehozott, magukra nézve kötelezően elismert - magatartási kódex jelentőségét, amely meghatározza a kereskedők magatartását olyan fontos területeken, mint a tisztességes kereskedelmi gyakorlat, a fogyasztókkal szemben folytatott magatartás, vagy a beszerzési ár alatt történő értékesítés gyakorlatának korlátozása. Taglalja a jegyző, mint kereskedelmi hatóság fogyasztóvédelemmel kapcsolatos feladatait és hatáskörét. A kereskedelmi hatóság adja ki az üzletek működési engedélyét, és ellenőrzi, hogy a vállalkozások betartják-e a kereskedelmi tevékenység folytatására előírt feltételeket. Jogszabálysértés esetén jogosult akár az üzlet azonnali bezártatására is. Emellett − mint általános hatáskörrel rendelkező szabálysértési hatóság − bírságolhat fogyasztóvédelmi szabálysértések elkövetése esetén is.

A hazai fogyasztóvédelem teljes megújulását eredményező, III. középtávú fogyasztóvédelmi politika megvalósítására irányuló, 2007-2010 közötti időszakra szóló cselekvési program végrehajtásához szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1033/2007. (V.23.) Kormányhatározat tartalmazza a változások legfontosabb sarokköveit. A hivatkozott kormányhatározat előírta a kettős irányítás megszüntetését és a területi felügyelőségeknek a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség szervezetébe való (vissza) integrálását. (Fekete, 2011)

A Kormány a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságról szóló 225/2007. (VIII.31.) rendeletével hozta létre a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságot (NHF) a korábbi Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséget (FVF) utódjaként. Ellenőrzi a kereskedelemről szóló törvény rendelkezéseinek betartását - a termék méretének, súlyának használhatóságának ellenőrzése, vásárlók könyvére vonatkozó szabályok betartatása, az üzlet nyitvatartási idejéről szóló tájékoztatás elhelyezésének ellenőrzése. A 8/2010 (XII. 10.) NGM utasítása és annak melléklete tartalmazza a NHF szervezeti és felépítésére vonatkozó előírásokat és a működési szabályzatát.

Megalkotásra és elfogadásra került a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. Törvény, valamint pontosították a reklámtevékenység szabályait a 2008. évi XLVIII. törvénnyel.

A vásárokról, piacokról és a bevásárlóközpontokról szóló 55/2009. (III.13.) Korm. Rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén rendezett, illetve tartott vásárokra, piacokra és üzemeltetett bevásárlóközpontokra, valamint a vásárokon, a piacokon és a bevásárlóközpontokban folytatott kereskedelmi tevékenységre terjed ki. Nem tartozik e rendelet hatálya alá a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerint közterületen a húsvéti, karácsonyi és szilveszteri, valamint évente egy alkalommal, az adott ünnepen és az azt megelőző 20 napban folytatott kereskedelmi tevékenység.

Az EURÓPAI PARLAMENT és a TANÁCS 2009/48/EK irányelve a játékok biztonsági előírásairól rendelkezik. A játékok piacán végbement technológiai fejlődés új kérdéseket vetett fel a játékok biztonságával kapcsolatban, és megnövekedett fogyasztói aggodalomra adott okot. Annak érdekében, hogy figyelembe lehessen venni ezeket a fejleményeket, és tisztázni lehessen azt a keretet, amelyen belül a játékok forgalmazhatók, a 88/378/EGK irányelv bizonyos részeit felül kell vizsgálni, tovább kell fejleszteni, és az egyértelműség érdekében ezen irányelvvel kell felváltani.

Az Unió 2008-ban új irányelv kidolgozását kezdte meg. A Fogyasztói Jogok Irányelve, a fogyasztók számára megkönnyítené az internetes vásárlást. EU szerte harmonizálná az árképzési információkra és a szállítási követelményekre vonatkozó szabályokat. Xavier R. Durieu, az európai kiskereskedőket képviselő Eurocommerce főtitkára kiemelte, hogy az irányelv a vásárlók és az eladók számára is nagyobb jogbiztonságot jelentene. „A régi ’minimum követelmény’ megközelítésből fakadó jogi eltéréseket meg lehetne szüntetni. Az átláthatóbb és kiszámíthatóbb jogszabályozásból a fogyasztók és a vállalatok is profitálnak.” (http://www.euractiv.hu/belugyek/hirek/eu-uj-fogyasztovedelmi-iranyelv) Az internet elterjedése a vállalkozások kereskedelmi gyakorlatát és a fogyasztók vásárlási szokásait is jelentősen megváltoztatta. Az elmúlt években egyre népszerűbbé váltak a virtuális üzletek (webáruházak) a fogyasztók körében, és egyre többször tájékozódunk vásárlás előtt a világhálón fellelhető ajánlatok között. Egyre inkább előtérbe kerül az interneten történő vásárlás is (5. ábra). (http://www.szabadfold.hu/csalad/vasarlas_a_nappalibol_es_az_irodabol).

További fogyasztóvédelmet érintő Európai Uniós rendeletek és irányelvek: (Forrás: http://www.nfh.hu/hasznos/jogi_kalauz/jogszabalyok/eu_jogszabaly/ek_rendeletek)

  • 1160/2010/EU Bizottsági rendelet a meghatározott textiltermékek harmadik országokból történő behozatalának közös szabályairól szóló 3030/93/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról (L326)

  • 1103/2010/EU Bizottsági rendelet a hordozható másodlagos (újratölthető) elemek és akkumulátorok, valamint a gépjárműelemek és -akkumulátorok töltéskapacitását jelző címkézés szabályainak a 2006/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti megállapításáról. (L313)

  • 1059/2010/EU Bizottsági rendelet, a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási mosogatógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

  • 1060/2010/EU Bizottsági rendelet, a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási hűtőkészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

  • 1061/2010/EU Bizottsági rendelet, a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási mosógépek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

  • 1062/2010/EU Bizottsági rendelete, a 2010/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a televíziókészülékek energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről

  • 1016/2010/EU Bizottsági rendelet a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási mosogatógépekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról. (L293).

  • 1015/2010/EU Bizottsági rendelet, a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a háztartási mosógépekre vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról. (L293)

  • 53/2010/EU Bizottsági rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH) szóló 1907/2006/EK rendelet módosításáról. (L133)

  • 1025/2009/EK rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, nem a betegségek kockázatának csökkentésére, illetve a gyermekek fejlődésére és egészségére vonatkozó állítások engedélyezésének elutasításáról (hatályos: 2009.11.18-tól)

  • 1005/2009/EK rendelete az ózonréteget lebontó anyagokról (hatályos: 2009.10.06, alkalmazni kell: 2010.01.01)

  • 1223/2009/EK rendelet a kozmetikai termékekről (alkalmazni kell: 2013. július 11-től)

  • 1222/2009/EK rendelet a gumiabroncsok üzemanyag-hatékonyság és más lényeges paraméterek tekintetében történő címkézéséről (piacfelügyeleti hatóságként, címkézés 4-6.§ + mellékletek, hatályos: 2012.november 1-től)

  • 244/2009/EK rendelet ( 2009. március 18. ) a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a nem irányított fényű háztartási lámpákra vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról EGT-vonatkozású szöveg,

  • 41/2009/EK rendelet a lisztérzékenységben szenvedőknek szánt élelmiszerek összetételéről és címkézéséről (hatályos: 2009.02.09-től, alkalmazandó: 2012.jan.1-től, 1-4. cikk)

  • 1008/2008 EK rendelet a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályokról (23. cikk, hatályos: 2008.11.01-től, L293/3) ld. még 25/1999. (II.12.) Korm. rendelet 27.§ (3) bek

  • 764/2008/EK rendelet Az Európai Parlament és a Tanács ( 2008. július 9. ) az egyes nemzeti műszaki szabályoknak a valamely másik tagállamban jogszerűen forgalmazott termékekre történő alkalmazására vonatkozó eljárások megállapításáról és a 3052/95/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (Hivatalos Lap L 218 , 13/08/2008 o. 0021 – 0029)

  • 765/2008/EK rendelet az Európai Parlament és a Tanács (2008. július 9. ) mely a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szól (Hivatalos Lap L 218 , 13/08/2008 o. 0030 – 0047),

  • 353/2008/EK rendelete az 1924/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 15. cikkében előírt, az egészségre vonatkozó állítások engedélyezése iránti kérelmekre vonatkozó végrehajtási szabályok megállapításáról (2008L109)

  • 345/2008/EK rendelete a mezőgazdasági termékek ökológiai termeléséről, valamint a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre utaló jelölésekről szóló 2092/91/EGK tanácsi rendeletben a harmadik országokból származó behozatalra előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról (2008L108)

  • 110/2008/EK rendelete a szeszesitalok meghatározásáról, megnevezéséről, kiszereléséről, címkézéséről és földrajzi árujelzőinek oltalmáról, valamint az 1576/89/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (2008L39)

  • 109/2008/EK rendelete az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendelet módosításáról (2008L39)

  • 108/2008/EK rendelete EP és T. rendelet a vitaminok, ásványi anyagok és bizonyos egyéb anyagok élelmiszerekhez történő hozzáadásáról szóló 1925/2006/EK rendelet módosításáról (2008L39)

  • 107/2008/EK rendelete EP és T. rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról szóló 1924/2006/EK rendeletnek a bizottságra ruházott végrehajtási hatáskörök tekintetében történő módosításáról (2008L39)

  • 106/2008/EK EP és T. rendelet az irodai berendezésekre vonatkozó közösségi energiahatékonysági címkézési programról (2008L39)

  • 123/2008/EK Bizottsági rendelet a mezőgazdasági termékeken és élelmiszereken erre (ökológiai) utaló jelölés 2092/91/EGK tan. rend. mód. (2008 L38)

  • 1371/2007 EK rendelet a vasúti személyszállítást igénybe vevő utasok jogairól és kötelezettségeiről

  • 1216/2007/EK bizottsági rendelet a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről … (ld: 15/2008. (II.15.) FVM rendelet)

  • 509/2006/EK tanácsi rendelet a hagyományos különleges terméknek minősülő mezőgazdasági termékekről és élelmiszerekről (ld:15/2008. (II.15.) FVM 8.§ (1) bekezdését)

  • 510/2006/EK Tanácsi Rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredet megjelöléseinek oltalmáról (ld: 124/2007 . (V.31.) Korm.rend 9.§ (1) bekezdése)

  • 842/2006/EK rendelet:az egyes fluortartalmú üvegházhatású gázokról (ld. 107/2007. (V.9) Korm. rend. 2.§ (1) bek. g) pontja, és a 310/2008. (XII. 20.) Korm. rendelet 3.§ (3) bekezdése – közvetlen kijelölő)

  • 1924/2006/EK rendelet az élelmiszerekkel kapcsolatos, tápanyag-összetételre és egészségre vonatkozó állításokról

  • 261/2004/EK rendelet: a visszautasított beszállás és légijáratok törlése vagy hosszú késése esetén az utasoknak nyújtandó kártalanítás és segítség közös szabályainak megállapításáról és a 295/91/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (ld. még 25/1999. (II.12.) Korm. rendelet 27.§ (3) bek.)

  • 2006/2004/EK rendelet: a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről (ld. 2000/31/EK rendelet 5,6, 10-11. cikke kapcsán a 2001. évi CVIII. tv. 16./F. (1) bek. a) és c) pontját)

  • 1907/2006/EK rendelet a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról szóló (REACH).

  • 648/2004/EK rendelet : A mosó- és tisztítószerekről (ld: 270/2005. (XII.15.) Korm. rendelet 2.§ (2) bek.)

  • 882/2004/EK rendelet: A takarmány- és élelmiszerjog, valamint az állat-egészségügyi és az állatok kíméletére vonatkozó szabályok követelményeinek történő megfelelés ellenőrzésének biztosítása céljából végrehajtott hatósági ellenőrzésekről

  • 608/2004/EK rendelet: a hozzáadott fitoszterolokat, fitoszterol-észtereket, fitosztanolokat és/vagy fitosztanol-észtereket tartalmazó élelmiszerek és élelmiszer-összetevők címkézéséről

  • 1830/2003/EK rendelet: a géntechnológiával módosított szervezetek nyomon követhetőségéről és címkézéséről, és a géntechnológiával módosított szervezetekből előállított élelmiszer- és takarmánytermékek nyomon követhetőségéről, valamint a 2001/18/EK irányelv módosításáról

  • 178/2002/EK rendelet: Az európai élelmiszerjog általános elveinek és követelményeinek megállapításáról, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság létrehozásáról és élelmiszerbiztonsági ügyekben alkalmazandó eljárások megállapításáról

  • 339/93/EGK Rendelet: A harmadik országokból behozott termékek termékbiztonsági szabályoknak való megfelelősége ellenőrzéséről