Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

A környezeti hatásvizsgálat kivitelezése

A környezeti hatásvizsgálat kivitelezése

A környezeti hatásvizsgálat kivitelezése négy fő szakaszban, így

  • az előkészítő vizsgálat,

  • a részletes vizsgálat,

  • az áttekintő-értékelő fázis, illetve

az utóellenőrzés

szakaszában valósul meg. Ezen négy fő szakasz az időbeli sorrendre is utal, elválasztásuk azonban nem abszolutizálható, mert minden egyes fázis szorosan összefügg a többivel.

Az előkészítő szakasz célja az, hogy megállapítsa vagy kizárja a részletes hatásvizsgálat elvégzésének szükségességét, illetve az előbbi esetben meghatározza annak részletes feladatait. A megállapítás történhet a környezeti hatásvizsgálatra kötelezett tevékenységek jogszabályban közzétett listájával való összevetéssel, vagy a ténylegesen elvégzett vizsgálatok eredménye alapján. Az előkészítő szakaszban a vizsgálat a tervezett tevékenység, illetve az annak-térbeli elhelyezésére megadott telepítési változatok jellemzőinek feltárására, majd az egyes alternatívák környezeti hatásainak előzetes minősítésére irányul. E vizsgálat kiszűri azokat a változatokat, amelyek vagy nem gyakorolnak érdemleges hatást a környezetre, vagy éppen ellenkezőleg, környezeti hatásuk miatt semmiképpen sem valósíthatók meg. A fennmaradó - legalábbis előzetesen elfogadható alternatívákra vonatkozóan el kell készíteni a további, részletes vizsgálat tartalmi követelményeit. Az előkészítő szakasz eredményeiről előzetes hatástanulmány készül, amely kitér a hatótényezők, hatásfolyamatok ismertetésére, a hatásterületek, illetve hatásviselők bemutatására, a minősítés eredményeire és a további (vizsgálati) feladatok meghatározására.

A környezeti hatásvizsgálat második szakasza a részletes vizsgálat. E fázisban az előzőekben már szűkített körű - alternatívák megvalósítással, működéssel, felhagyással és az esetleges üzemzavarokkal kapcsolatos hatásainak részletes vizsgálata, illetve értékelése készül el. Ennek során pontosításra kerülnek a hatások és hatásterületeik, megtörténik a várható változások és a kontroll-(eredeti) állapot leírása. Az értékelési munkarész egyrészt minősíti a hatótényezőket (például határértékekkel való összevetéssel), illetve a környezet állapotában beálló változá¬sokat (például kedvező, károsító), másrészt elvégzi a közgazdasági értékelést. Ez utóbbi különösen a hatások következtében másutt jelentkező többletköltségek vágy elmaradt hasznok, valamint a környezeti elemek mint erőforrások vagyonértékének változását hivatott kimutatni. E részletes vizsgálat alapján készül el a környezeti hatástanulmány (KHT), amely a vizsgálat minden lényeges elemére (alkalmazott módszerek, feltárt hatásfolyamatok, bizonytalanságok a megítélésben stb.) ki kell hogy térjen. A környezeti hatástanulmány felülvizsgálata, a szükséges átdolgozás, valamint ezt követően a környezeti hatásjelentés (KHJ) elkészítése jelenti a hatásvizsgálat harmadik, áttekintő-értékelő szakaszát. Ezen szakaszban egyrészt megtörténik annak elbírálása, hogy az elkészült környezeti hatástanulmány megfelelő alapot ad-e a döntés meghozatalához, másrészt kivitelezésre kerülnek az ezen felülvizsgálat alapján szükségessé váló további vizsgálatok. A szakértői munkával elvégzett vizsgálat, illetve kidolgozott hatástanulmány megfelelősége hármas szempontból kerül értékelésre. A szakmai megfelelőséget erre hivatott szakmai szervezetek (például mérnöki kamarák, független szakértői testületek), valamint a szakhatóságok ítélik meg. Az érintett lakosság, az érdekelt szervezetek (például vállalatok) érdekeik figyelembevételét ellenőrzik, különösen a hatások teljeskörűségére, illetve az értékelés szempontjaira vonatkozóan. A döntésre jogosult - az előbbiek véleményét is figyelembe véve az információk elégséges voltát ellenőrzi. Az áttekintés-értékelés eredményétől függő átdolgozások, kiegészítő vizsgálatok alapján készül el a környezeti hatásjelentés, amely a döntéshozó számára áttekinthető módon ismerteti a tervezett tevékenység környezeti hatásait. Ezen dokumentum végső értékelést adva állást is foglal a megvalósítás lehetőségéről, a kivitelezhető alternatívákra megadja a részletes (műszaki) tervezés környezeti követelményeit, és meghatározza az utóellenőrzés feladatait. A környezeti hatásvizsgálat negyedik szakasza az utóellenőrzés.

Ezen fázis célja a terv megvalósítási folyamatának környezeti szempontú ellenőrzése, a prognosztizált és a ténylegesen bekövetkező környezeti hatások összevetése, valamint a szükséges beavatkozások megtervezése. Az utóellenőrzés eszköze a monitorozás, amely a döntés ténylegesen jelentkező következményeinek észlelésére, felmérésére, megfigyelésére szolgál. A monitorozás lényegében szisztematikus adatgyűjtés, melynek ismételt elvégzésével összehasonlítások tehetők a változások irányára és mértékére vonatkozóan. Az utóellenőrzés, illetve a monitorozás szerves része a környezeti hatásvizsgálatnak. Megtervezése, kivitelezése, illetve az eredmények megjelenítése a KHV előző szakaszaiban felhasznált technikák alkalmazásával történik, mivel csak ez biztosíthat összehasonlításra, értékelésre alkalmas információkat.