Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

17. fejezet - 17.A hulladékgazdálkodás fogalma, hulladékok fajtái, jellemzői.

17. fejezet - 17.A hulladékgazdálkodás fogalma, hulladékok fajtái, jellemzői.

Hulladékgazdálkodásnak nevezzük azt a tudatos, tervszerű tevékenységet, amely a hulladék kiküszöbölése, keletkezésének megszüntetése, illetve mérséklése, az elkerülhetetlenül keletkező hulladék megfelelő gyűjtése és lehetőség szerinti hasznosítása, végső esetben pedig ártalmatlanítása és korlátozás nélküli elhelyezése érdekében történik.

Magyarországon az éves szinten keletkező nem veszélyes termelési hulladék és melléktermék mintegy fele, a begyűjtött szilárd települési hulladéknak közel 90%-a nem kerül feldolgozásra. A hasznosított termelési hulladék értéke csak mintegy 3-4%-a az éves termelői anyagfelhasználásnak, ami közel fele a fejlettebb országok hasonló mutatóinak. A keletkező nem hasznosított hulladék kezelése indokolat¬lanul növeli az előállítók, a „hulladéktermelők" és végső fokon a nemzetgazdaság kiadásait.

A hulladék káros hatása elleni védelem az egész világon egyre inkább a legfontosabb gazdasági és környezetgazdálkodási tényezővé válik. A fejlett országokban a hulladék minimális mennyiségének keletkezését tűzték ki célul. Ennek legfőbb eredménye, hogy alapvetően megváltozott a hulladékkal kapcsolatos felfogás; a hulladék már nem az a szükséges rossz, amely az ember mindennapi életének, munkájának, gazdasági tevékenységének velejárója, amelynek káros hatásait legfeljebb mérsékelhetjük, hanem egyre inkább a termelés, a szolgáltatás és a fogyasztás fejlesztési irányainak meghatározójává válik. A termelés környezeti terheinek felismerésével megváltozott a termékek korszerűsítésének kritériuma: a termelékenység és hatékony gyárthatóság, illetve a tartósság, az alkalmazhatóság és az ergonómia követelményei mellett ma már döntő tényező az is, hogy a termék sem gyártása, sem felhasználása (alkalmazása) során, sem pedig hulladékká válása után ne terhelje károsan a környezetet, beleértve a természeti erőforrásokat feleslegesen nem apasztó, takarékos, a másodlagos vagy újratermelhető nyersanyagokra, illetve energiahordozókra alapuló anyagfelhasználást is.

Mindezek elősegítése érdekében új technológiákat dolgoznak ki és alkalmaznak, amelyek kevesebb, a környezetre kevésbé káros, könnyebben kezelhető, illetve hasznosítható hulladékot eredményeznek. Kialakulóban van egy hulladékgazdálkodási értékrend, amelyben első helyen állnak a hulladékszegény technológiák, a környezetbarát termékek, majd a keletkező hulladékok anyag- és energiatakarékossági, valamint környezetvédelmi érdekekből történő hasznosítása, és csak ezek után következik a hulladékok ártalmatlanítása.

A hulladékgazdálkodás alapelve, hogy az elkerülhetetlenül képződő hulladék mennyiségét hasznosítással minimálisra csökkentsék. Ennek az elvnek lényeges alkotói:

  • az összes, anyagában hasznosítható hulladék elkülönített begyűjtése és a termelésbe való visszajuttatása;

  • a szerves frakció és a maradék szemét elkülönített gyűjtése-két- vagy többkamrás tartályokba;

  • az ipari hulladék elkülönített gyűjtése és osztályozása;

  • az építkezési hulladék osztályozása és előkészítése;

  • a szerves frakció komposztálása;

  • a maradék szemét hőhasznosítása;

  • a nem értékesíthető rész deponálása.