Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

1998. XXVIII. Állatvédelmi törvény

1998. XXVIII. Állatvédelmi törvény

Az állatvédelmet szabályozó jogszabályok célja, hogy elősegítsék az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozzák az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározzák az állatok védelmének alapvető szabályait. Az állatvédelem egyik legfontosabb kérdése annak szabályozása, hogy mit nem szabad tennie az embernek az állattal, mely emberi magatartások, cselekvések tiltottak.

Tilos:

  • állatot kínozni, károsítani;

  • emberre vagy állatra uszítani, illetőleg állatviadalra idomítani;

  • kényszertakarmányozásra fogni (kivéve az egészségügyi okból való kényszertáplálást);

  • kíméletét nem biztosító módon elhelyezni, mozgatni és szállítani;

  • teljesítőképességét felismerhetően meghaladó teljesítményre kényszeríteni;

  • természetellenes és önpusztító tevékenységre szoktatni.

Az állat kíméletéhez és az állatkínzáshoz tartozik a szintén tiltott állatviadal (tartása, szervezése, fogadás szervezése erre, az ezen való részvétel, közreműködés, fogadáskötés, állat e célra tenyésztése, kiképzése, átadása, forgalmazása, építmény, földterület, anyagi eszköz más személy rendelkezésére bocsátása).

A kínzási tilalom nem terjed ki. az érett libatoll házilagos, vagy engedélyezett technológia szerint végzett tépésére, a kényszertakarmányozási tilalom alól pedig a májtermelési célzatú liba- és kacsatömés kivétel. Kivételt képeznek továbbá a mutatványos, vagy bemutatási célra szolgáló állatok a teljesítőképességet meghaladó teljesítményre kényszerítés tilalma alól.

A törvény szerint az állaton fájdalommal, vagy károsodással járó beavatkozást - a szokásos, vagy az állat érdekében szükséges azonnali cselekedetek kivételével - kizárólag szakirányú végzettséggel, vagy gyakorlattal rendelkező személy végezhet. Érzéstelenítés nélküli beavatkozás csak akkor lehetséges, ha az legalább a beavatkozással azonos fajdalommal járna. A haszonállatokon érzéstelenítés nélkül végezhető beavatkozásokat jogszabály sorolja fel. A törvény általában tilt minden, nem az állat egészsége vagy későbbi egészségkárosodásának megelőzése (pl. küllemének megváltoztatása) céljából történő sebészeti beavatkozást. Megengedett az ivartalanítást és fajtajelleg fenntartását szolgáló műtét. Az állat jogszabály alapján kötelező megjelölésénél a jogszabályban meghatározott, az állat számára legkisebb fájdalommal járó megoldást kell alkalmazni.

Az állat életébe való legsúlyosabb beavatkozás az élet kioltása, amely csak a törvényben meghatározott elfogadható okból lehetséges, jellemzően kábítás után, kivételesen enélkül, de a legkisebb szenvedéssel járó szakszerű gyorsasággal. A törvényben meghatározott esetekben pedig kötelező az állat életének kioltása (gyógyíthatatlan, csillapíthatatlan szenvedéssel járó betegség). A vágóállatok vágóhidakon, illetve azon kívül történő levágását és leölését külön jogszabály szabályozza. Az állat életének kioltását tulajdonosán kívül a jegyző is kezdeményezheti, aki, ha az állatvédelmi szabályok megsértését észleli, vagy ilyen bejelentést kap, köteles haladéktalanul eljárni, illetve más hatóságnál eljárást kezdeményezni. Ezen kívül a szabályok megsértése esetén az állatok védelme érdekében meghatározott cselekmény végzésére, tűrésére, vagy abbahagyására kötelezheti az állattartót.

Az állatvédelem körébe tartozik a tartási szabályok között előírt, jó gazda gondosságával történő állattartói eljárás, valamint az állat tulajdonjogával felhagyásnak, az állat elűzésének, elhagyásának, vagy kitételének tilalma. A külön szabályozott állatkísérlet is része az állatvédelem jogi rendjének.