Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

7. fejezet - 7. A génmegőrzés lehetőségei az állattenyésztésben, extenzív állattartás

7. fejezet - 7. A génmegőrzés lehetőségei az állattenyésztésben, extenzív állattartás

A génmegőrzés lehetőségei

Az ENSZ Rio de Janiero-i Környezet és Fejlődés konferenciája 1992-ben a háziállatokat is a védendő biológiai alapok közé sorolta. Ez azért fontos, mert háziállatokban és a termesztett szántóföldi növényekben megtestesülő genetikai sokféleség védelme eddig elmaradt az emberiség tudatában a vadon élő állatok, illetve a természeti értékeink védelmétől.

A kipusztulástól fenyegetett háziállatfajták megőrzésére a műemlékvédelem és természetvédelem kezdete után csak nagy késéssel, mintegy húsz év óta gondol az emberiség.

Ma azonban már a régi és napjainkban nem gazdaságos háziállatfajták fenntartása minden országnak, kormánynak feladata, amely törődik hagyományainak megőrzésével. Hazánk ezen a területen, a világon a legelsők közé tartozik, mivel már a hatvanas évek közepétől kezdve szervezetten folyik ez a tevékenység, míg a lobbi országban - beleértve a hagyományőrző Nagy-Britanniát is - csak mintegy 10 évvel később vette kezdetét, Magyarországon azok a fajták, amelyek a második világháború után ránk maradtak, többé-kevésbé megvannak ma is, és kisebb-nagyobb állami támogatással és állami felügyelet mellett, törvényben szabályozva folyik a védelmük.

A következő fajtákról van szó:

  • Magyar szürke (szarvasmarha)

    Magyar szürke

  • Magyar tarka (szarvasmarha)

    Magyar tarka

  • Nóniusz (ló)

    Nóniusz

  • Gidrán (ló)

    Gidrán

  • Furioso North-Star (ló)

    Furioso North Star

  • Shagya arab (ló)

    Shagya arab

  • Hucul (ló)

    Hucul

  • Muraközi (ló)

    Muraközi

  • Kisbéri félvér (ló)

    Kisbéri félvér

  • Sárga (tyúk)

    Sárga tyúk

  • Kendermagos (tyúk)

    Kendermagos tyúk

  • Fehér (tyúk)

    Fehér tyúk

  • Erdélyi kopasznyakú (tyúk)

    Erdélyi kopasznyakú tyúk

  • Szőke, fecskehasú és vörös mangalica (sertés)

    Szőke mangalica

  • Fehér és fekete hortobágyi racka (juh)

    Hortobágyi racka

  • Gyimesi racka (juh)

    Gyimesi racka

  • Cikta (juh)

    Cikta

  • Cigája (juh)

    Cigája

  • Fodrostollú lúd

    Fodrostollú lúd

  • Bronz és a rézpulyka

    Bronzpulyka

  • Magyar óriásnyúl

    Magyar óriás nyúl

  • Magyar ponty

    Magyar ponty

  • Kilenc kutyafajta

Sok hazai kitenyésztésű galambfajtánk is van, ezek veszélyeztetettsége különböző, és úgy tűnik, hogy a szamár- és kecskefajták besorolása várat még magara.

A védendő állatpopulációk kiválasztásának szempontjai

Mérlegelni kell, hogy melyik fajta érdemes a védelmi intézkedésekre. A megvédendő fajtákat, populációkat három fő szempont alapján lehet rangsorolni:

  1. A veszélyeztetettség foka. Csak akkor kell pénzzel támogatni egy-egy populációt, ha kis létszáma miatt veszélyeztetve van, azaz a genetikai beszűkülés, majd a kipusztulás fenyegeti. Ezt a kérdést sok vita övezi, ma elsősorban a FAO szabályozását vesszük alapul.

  2. A fajtához fűződő kultúrtörténeti, ökológiai érték. Elsősorban azokat a fajtákat kell megőrizni, amelyek az illető országban alakultak ki. Értékesebbek a régen kialakult fajták, populációk. Idegenben kitenyésztett fajták akkor jelentenek különleges értéket, ha odahaza már kihaltak, vagy közel állnak ehhez.

  3. A fajta biológiai, genetikai értéke. Ide- tartozik a teljesítmény, az alkalmazkodóképesség, az ellenálló-képesség, különleges morfológiai tulajdonságok, a többi fajtától való elkülönültség, a más fajtákkal való kombinálódás, és a fajtában adott genetikai variancia.