Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Lágyszárú növények

Lágyszárú növények

Jellemzőjük a hektáronkénti igen nagy növény(hajtás)-szám, a viszonylag kis növénymagasság, a mezőgazdálkodásban kialakult technológiák, és a kialakult műszaki megoldások alkalmazhatósága. Ezen növények és technológiák alkalmazásának nagy előnye az, hogy a mezőgazdálkodásban alapvető műszaki-technológiai megváltoztatására nincs vagy alig van szükség, de a megtermelt biomassza évenkénti betakarítása, illetve a növények életciklusa miatt a betakarítások száma nagy, és nem halasztható.

Hazai kísérleti eredményekkel rendelkezünk a következő növényekkel:

  • Egynyári növények: repce, triticale, rostkender.

  • Évelő növények: zöldpántlikafű, rozsnok, Miscanthus.

A rostkender (Cannabis sativa L.)

Egynyári növény. Termesztéséhez minden évben talaj-előkészítés, vetés, növényvédelem, betakarítás és cikluszáró talajmegmunkálás tartozik. A növénnyel közepes humuszos rétegű, réti csernozjom talajon végeztek kísérleteket Szarvason. Négy kísérleti év átlagában a legnagyobb szárazanyagtermést (13,57 t/ha) érték el a többi egyéves növényhez képest. Az eredmény eléréséhez N- és K-műtrágyázás is szükséges volt, a növényvédelmi eljárásokat gyakorlatilag elhagyták. Energetikai célra a nádfelékhez hasonló módon (aprítás, vagy bálázást követően direkt tüzelés, biobrikett és tűzipellet előállítása) használható fel. A számított energiahozam: 230 GJ/ha/év. A növény termesztését jogszabály korlátozza, melynek kivonata a mellékletben található.

A rostkender

A tritikalé (Triticale)

Keresztezéssel előállított gabonaféle, melyet elsősorban takarmánynövényként termesztenek. Termesztéstechnológiája megegyezik a búzáéval. Termőhellyel kapcsolatos igényei szerényebbek, ezért kevésbé jó termőhelyen, illetve kisebb mértékű tápanyag-utánpótlás mellett termeszthető. Kedvező esetben 8-10 t/ha/év szárazanyag-hozam is elérhető, melynek 35-40%-a a mag tömege.

Energianövényként korábban etanol-előállításban tervezték a felhasználását. Az etanol a magból előállítható cefre (2,5-3 t/ha) erjesztésével nyerhető, amiből 1,4-1,6 t/ha tiszta etanol és 1,2-1,4 t/ha szeszmoslék (szárazanyag) nyerhető. A bioetanol előállításakor az energetikai hányados 1,8-2,1, melléktermék-hasznosítással együtt 2,3-2,5.

Hazai kísérletek a teljes növény bálázást követő eltüzelésével folytak. A betakarítás a természetes száradás céljából rendrearatással történt, majd rendfelszedéssel kapcsolt bálázással készült a magot és a száranyagot is tartalmazó kisbála. Az így nyert biomassza nedvességtartalma 17% volt, a fűtőérték 14,5 GJ/t. A hamutartalom 3-4%. A kisbálák eltüzelése szalmabála-tüzelő kiskazánban történt, ahol az anyag viszonylag nehezen gázosodónak, lassú égésűnek bizonyult, de a kigázosodást követően a bálamaradvány sötétvörös izzással a búzaszalmához viszonyítva hosszabb ideig, egyenletes hőleadással égett. Tüzeléstechnikai szempontból a búzaszalmához viszonyítva jobb tüzelőanyagnak bizonyult, ezért a növénnyel további kísérletek indokoltak.

A tritikálé

Magyar (árva) rozsnok (Bromus inermis Leyss)

A növény évelő, gyöktörzses, hosszú tarackos, zsombékosan növő szálfű. Vetés után lassan fejlődik, és csak a második évben alakítja ki állományát. 10-12 évig hasznosítható. Szárazságtűrő eurázsiai faj, 30-150 cm magas szárral nő. A száraz, laza agyagos-vályogos humuszos talajt kedveli. Mészkedvelő. Jól fejlődik a nyirkos, középkötött talajokon, ártereken is. Kaszálás esetén jól sarjad. Félintenzív öntözetlen körülmények között 14-16 t/ha, intenzív körülmények között 50-60 t/ha zöldtömeget terem.

A magyar rozsnok

Pántlikafű (Baldingera arundinacea L.)

Évelő, hosszú tarackos, ritka bokrú szálfű. A vetés után lassan fejlődik. Általában 4-5 évig hasznosítható. Nagy vízigényű, kozmopolita elterjedésű faj. Szára magas, 0,5-2 (3) m, a nádra emlékeztető, néha elágazó. Vízzel bőségesen ellátott, semleges, humuszos agyag-, vályog-, hordalék-, vagy humuszos homoktalajokat szereti. A nitrogén-műtrágyázás a hozamot jelentősen növeli.

A zöld pántlikafű

Miscanthus (Kínai nád) (Miscanthus Synensis sp.)

Távol-keleti eredetű, de Európában már több mint 70 éve szelektált növény. Humuszos, laza talajt kedvel. Előnyös a tarackokhoz közeli (0,5 m) talajvízszint, de az elárasztást alig tűri. A nádhoz hasonló növény. Európában magot nem terem, ezért rizómákról, vagy szövettenyésztéssel szaporítható. Az egyéves növény fagy érzékeny, ezért a telepíteni (konténerezett ültetési anyag) csak a tavaszi fagyok után célszerű. A föld feletti szárrész minden évben elszárad, a következő évi szárak a rizómarügyekből hajtanak ki. Az elszáradt szárak február végére nedvességtartalmuk nagy részét elveszítik, és visszanedvesedés nélkül 20% nedvességtartalmúak.

A növény első évben elsősorban rizómáit fejleszti, a szármagasság 1-1,5 m, és a ha-onkénti hozam 2-5 tonna zöldanyag. A második évben a hajtásszám jelentősen megnő, a szármagasság 1,5-2 m, a ha-onkénti hozam 7-16 t. A harmadik évtől az állomány záródik. A tövek átmérője 60-70 cm-ben állandósul, és a hozam 20-40 t/ha zöldanyag. Betakarítása a kukoricaszár betakarítására alkalmas gépekkel történhet, de célszerűbb sorfüggetlen vágószerkezettel szerelt járvaszecskázókat használni. A miscanthus anyaga energianyeréshez aprítást, bálázást, esetleg tömörítést (brikettálás, pellettálást) követően hasznosítható.

A kínai nád