Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Az integrált növénytermesztés jellemzői

Az integrált növénytermesztés jellemzői

Az integrált növénytermesztés önmérsékleten alapul. Alapvető jellemzője, hogy nem a mennyiséget, hanem a minőséget állítja előtérbe, vagyis nem a maximalizálható termés elérése a cél, hanem kíváló beltartalmi értékekkel rendelkező termék kinyerése. A növénytermesztési technológia minden elemét ökológiai és növény-egészségügyi szempontból is mérlegeli. Törekszik a minimális természetidegen anyagok felhasználására, illetve a károsítók kártételi küszöbérték alatti tartására. Agrotechnikai, mechanikai, termesztéstechnológiai, fizikai, biológiai, biotechnológiai eljárásokat együttesen vesz igénybe, ezek kombinációit alkalmazza. Ha a kártételi küszöbérték elérése miatt elengedhetetlen a vegyszeres védekezés, akkor is szem előtt tartja a természetes korlátozó tényezőket.

A megelőzést előtérbe helyezve csökkenthető a környezetre és egészségre káros anyagok használata. A megelőzés (preventivitás) a biológiai, ökológiai, agrotechnikai eszközök növény-egészségügyi szempontú összehangolódása, amely módszereit két csoportra oszthatjuk:

  • indirekt módszer, amely pótlólagos energia bevitelt nem igényel és elsősorban a megelőzést szolgálja,

  • direkt módszerek, amelyek pótlólagos energia bevitelt igényelnek és elsősorban a kialakult betegség leküzdését szolgálja

Indirekt módszerek

Termesztés agrotechnikai eszközöket használ. Alapját képezi a termőhely helyes megválasztása, a kedvező növényszerkezet kialakítása, vetésváltás vetésforgó alkalmazás. Magába foglalja a talajművelés, trágyázás és humuszgazdálkodás, szerves anyagpótlás, tápanyagellátás technológiai elemeit, a különböző növényápolás eljárásokat.

Kihasználja a biológia alapok nyújtotta lehetőségeket. Ellenálló növényfajták nemesítése és alkalmazása. Például búzánál vannak olyan fajták, amelyek a vetésfehérítő bogár ellen nagy ellenállóságot mutatnak, peronoszpóra rezisztens fajták alkalmazása napraforgó esetében. Kihasználja az egyes gazdasági növények gyomelnyomó képességét. A napraforgó például olyan anyagokat termel, amely a gyommagvak csírázását gátolja.

Hasznos állatok védelme is az indirekt módszerek közé tartozik. Például a rágcsálókat, rovarokat gyérítő, pusztító madárfajok védelme, valamint a hasznos rovarok, rabló atkák megóvása (vegyszeres védelem háttérbe szorul).

Direkt módszerek

Biológiai eszközök alkalmazása, hasznos rovarok nemesítése és kihelyezése, baktérium és vírus preparátumok készítése.

Fizikai, mechnikai eszközök a mechanikai gyomirtást (tarlóápolás, sekély művelés, sorközi kultivátorozás stb), a termikus gyomirtást, és a sex, fény-, illat-, szín-, és talajcsapdák (rágcsálók, káros madarak, rovarok stb.) használata jellemzi.

A kémiai eszközök, a növényvédelem „leghatékonyabb" de egyben legveszélyesebb eszközei, amelyeket csak valóban súlyos kártételek elhárítására szabad használni. Fel kell hagyni a megelőző, rendszeresen ismétlődő receptszerű permetezésekkel. Ehelyett célzottan, a kártétel gazdasági küszöbértékének elérése esetén lehet - ha egyáltalán szükséges - ezeket bevetni a figyelőszolgálat előrejelzései alapján.

Az integrált növényvédelemben felhasználható készítményeket hatóanyagaik alapján 3 nagy csoportba osztották be:

  1. A zöld listára kerültek azok a hatóanyagok, illetve készítmények, amelyek az előírásoknak megfelelő használat esetén környezetkímélők, az integrált növényvédelemben felhasználhatók

  2. A sárga listára került hatóanyagok, készítmények felhasználása korlátozott, behatárolt az évenkénti permetezések száma, a felhasználandó adag, esetleg mindkettő, illetve növénykultúra vagy felhasználás időpontja.

  3. A piros listára azok, a szokványos eljárásokban védekezésre engedélyezett hatóanyagok, készítmények kerültek, amelyeket tilos az integrált növényvédelemben felhasználni.

Integrált növényvédelem elvének megfelelő növényvédő szerek:

  • csekély hatással vannak a nem célszervekre

  • hatásuk rövid

  • legspecifikusabban hatnak a leküzdendő károsítókra

  • legkisebb kockázatot jelentik a környezet és az egészség számára