Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Szelíd növényvédelem

Szelíd növényvédelem

Az úgynevezett integrált termesztés előnyös tulajdonságai ellenére is a környezetét is kímélő biogazda számára csak félmegoldást jelent. Kompromisszumos megoldás olyan értelemben, hogy amennyiben szükséges, a vegyszeres védekezést is támogatja. Ezáltal rengeteg félreértést is szül, hiszen vitatható, nehezen meghatározható, mi az a „szükséges" vegyszer mennyiség, amely feltétlenül kívánatos? A biotermesztés kénytelen elzárkózni az ilyen középutas megoldástól, már csak azért is, mert a középút, úgy tapasztaljuk, hogy hajlik a kémiai védekezés felé.

A biogazdálkodás legnehezebb területe, főleg átállás idején, a növényvédelem. Amíg az iparszerű termesztés a nagyhatású speciális készítményekkel dolgozik, más módszereket elhanyagolva, addig a biotermesztésben a fő hangsúly a megelőzésre, a biológiai és a fizikai védekezésre kerül. Kívánatosak a szelíd növényvédelem anyagai és eljárásai, de egyes gyári készítmények használata is engedélyezett. Az IFOAM irányelvek, az EU biorendelet szerint a károsítok visszaszorítására az összes szintetikus biocid használata tilos, hasonlóan kizárt a szintetikus gyomirtó szerek használata. A szintetikus növekedésszabályozó és élénkítőszerek ugyancsak nem használhatók.

A termőhelyet úgy válasszuk meg, hogy a növény környezeti igényeit maradéktalanul ki tudjuk elégíteni. A talajművelés során a megfelelő időpontban és eszközzel elvégzett munka közvetlenül gyéríti a károsítókat (talajlakók), vagy részükre kedvezőtlen feltételeket teremt (bagolypille, gabonafutrinka stb.). Közvetett hatásként a talajok hasznos mikroflóráját serkenti, ami egyes károsítok fellépését gátolja és a növényeknek kedvez, ezzel ellenálló képességüket növeli.

Fontos a harmonikus tápanyagellátás, például N-túlsúly nem lehet. Vetésforgó, növénytársítás. A termesztett növény után ne kerüljön olyan növény, amely az előző kártevőinek, kórokozóinak gazdája. Beállítható olyan növényi sorrend, amellyel a talajban lévő kártevő elpusztítható. (Pl. a fehérmustár eredményesen gyéríti a drótférget.).

Vetési, ültetési idő, mint a megelőzés eszköze. A megfelelő vetési idő segíti a növény megerősödését, ezzel az ellenállóságot fokozza, így a palántadőlést, tőfekélyt, csírafertőző üszőgombák, földibolhák, káposztalegyek stb. károsítását a növények könnyebben átvészelik. Esetenként a kultúrnövény és a károsító találkozása akadályozható meg vele. (Például az őszi mákot a máktokbatartó alig károsítja.)

Állományszabályozás a megelőzés érdekében. A megelőzés egyik eszköze a növényvédelmi célnak jól fejlett, megfelelő sűrűségű növényállomány-kialakítás. A palántázás előnyösebb a helybe vetésnél, s így a gyomirtás, talajlakók irtása jobban megoldható. A túl sűrű állomány veszélyes lehet a gombabetegségek fertőzésekor. Károsítónak is kedvező mikroklímát jelent a gyengébb, zsengébb növényzet.

Fertőző növények, növényi részek megsemmisítése. A betakarított növény fertőzött növényi maradványait időben megsemmisítjük (pl. talajmunkával). A növényi maradványok, termények szakszerű kezelése is a megelőzést szolgálja. (Például kukoricamoly, borsózsizsik irtható így.)

Károsítókat terjesztő szervezetek kiiktatása. Számos károsítót más élő szervezetek - vektorok - terjesztenek. így terjed a növénypatogén vírusok zöme, a baktériumok egy része és néhány gomba. A vektorok kiiktatásával megakadályozható a betegségek terjedése.

Fertőzésmentes szaporítóanyag. Növényi károsítókat, vírusokat és baktériumokat, számtalan gombát és néhány állati kártevőt is terjeszthet a fertőzött szaporítóanyag. Ezért csak egészséges, ellenőrzött növényállományból fogjunk szaporítóanyagot és szakszerűen tároljuk, kezeljük.

Jól kezelt, ezért biológiailag érett, fertőzésmentes talajba vessünk. Az öntözővíz is lehet károsítok forrása, ellenük az ellenőrzött, fertőzésmentes, kifogástalan minőségű öntözővízzel védekezhetünk.