Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

2. fejezet - 2. A tápanyag-gazdálkodás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolata

2. fejezet - 2. A tápanyag-gazdálkodás, a mezőgazdasági vízgazdálkodás és a környezetvédelem kapcsolata

Tápanyag-gazdálkodás értékelése, környezetvédelmi összefüggései

A tápanyag-gazdálkodás magába foglalja a műtrágyázást, szervestrágyázást, a zöldtrágyázást, szervesanyag-gazdálkodás, valamint talajjavító anyagok használatát.

A tápanyag-visszapótlás szemléletének változása

A tápanyag-visszapótlás, a műtrágyahasználat alapelvei az elmúlt 3 évtizedben jelentősen megváltoztak. A 70-es és 80-as évek intenzív gazdálkodási viszonyai közt a magas termések eléréséhez nagy műtrágya-adagokat javasoltak, az állami támogatással alacsonyan tartott műtrágya-árak miatt ezt könnyen meg lehetett valósítani. Az intenzív műtrágyahasználat kedvezőtlen hatásairól a 80-as évekre egyre több bizonyítékot szolgáltattak a kísérleti eredmények, ennek hatására az intenzíven gazdálkodó Nyugat-Európa számos országában is szigorodó környezetvédelmi rendelkezéseket hoztak (határ-értékek, szennyezettségi normatívák, nitrát-adó stb.).

A 80-as évek második felében fokozatosan megszűnő állami támogatások a műtrágya-árak növekedését és a felhasználás lassú csökkenését eredményezte.

A rendszerváltást követően a megváltozott tulajdonviszonyok és a robbanás-szerűén megnőtt műtrágya-árak egyaránt drasztikus csökkenést idéztek elő a műtrágya felhasználásban. A csökkenés okai közt ekkor elsősorban még nem a környezetvédelmi szemléletmód volt a meghatározó.

Az azóta eltelt időszakban megkezdődött egy lassú növekedés, de a táp elem-mérleg országos átlagban még mindig jelentősen negatív.

A jelenleg érvényben levő rendeletek és az AGRÁRTÁMOGATÁSOK rendszere a tápanyag-visszapótlás európai normáihoz igazodik, a környezetbarát műtrágyahasználat korszerű elvárásai alapján. A támogatások nyújtásához feltétel a legtöbb esetben a talaj vizsga lati eredmények alapján a tápanyag-gazdálkodási terv elkészítése.

A jelenlegi viszonyok között (pl. műtrágyák ára, szigorodó környezetvédelmi előírások, minőség szerinti értékesítési lehetőségek) még fontosabb, hogy a tápanyag-visszapótlás hatékonyan, veszteségek és környezetszennyezés nélkül történjen. Ezért a talaj termékenységét növelő természetes eredetű tápanyag-források felhasználása növekvő jelentőségű.