Ugrás a tartalomhoz

"B" Tételű modul - Fenntartható mezőgazdasági rendszerek és környezettechnológia

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. (2008)

Szaktudás Kiadó Ház ZRt. a TÁMOP 4.1.2 pályázat keretein belül

Vetésforgó, keretvetésforgó, vetésváltás

Vetésforgó, keretvetésforgó, vetésváltás

A klasszikus vetésforgó a növénytermesztés olyan tervszerű rendszere, amelyben a növények összetétele és aránya hosszabb időre állandó, a növényeket térben és időben előre kidolgozott sorrend szerint termesztik, illetve a növények meghatározott idő elteltével kerülnek vissza eredeti helyükre.

A rendszernek négy alapeleme van:

  1. A növényi összetétel:

    • az adott vetésforgóban termesztett növényfajokat jelenti,

    • az adott gazdaságban vagy annak bizonyos területén termesztett növények összessége.

    • a termesztett növények számában jelentős különbségek lehetnek,

    • szélsőséges esetben 3-ra is csökkenhet, évtizedekkel ezelőtt 10-20 növény termesztése volt gyakori.

  2. A növények aránya: megmutatja, hogy az egyes növények milyen %-ban foglalnak helyet a vetésforgóban.

  3. A növényi sorrend: megszabja, hogy az egyes növények hogyan követik egymást.

  4. Körforgás (Rotáció): azt az években kifejezett időtartamot jelenti, amely alatt a körforgás befejeztével az adott növény ugyan arra a szakaszra kerülnek vissza. Azt az időtartamot értjük, amely alatt a vetésforgó össze növénye valamennyi területszakaszon termesztésre került.

A keretvetésforgó a klasszikus vetésforgóból fejlődött ki Alkalmazása esetén a vetésfogó abban az esetben is működőképes, ha valamilyen körülmény nem teszi lehetővé az egyik növény termesztését. A keretvetésforgó nem növényeket különít el, hanem agrotechnikai szempontból (vetésidő stb.) hasonló növénycsoportokat.

A vetésváltás olyan tervszerű rendszer, amelyben adott területen az agrotechnikai szempontból hasonló vagy különböző csoportba tartozó növényeket időközönként váltakozva termesztik. A vetésforgóval párhuzamosan kialakult talajhasználati rendszer. Jellemzője, hogy a gyakorlatban nem lehetséges olyan vetésforgót alkalmazni, amely 5-10 vagy annál több növényt tartalmaz, valamint a növényi sorrend összeállításának alapelvei ebben a rendszerben is megmaradnak.

A vetésváltás révén elkerülhető a talajuntság és a monokultúra.

Előnye a folytonosabb növényborítottság, erózió kártétele mérsékelhető a talaj fizikai állapota kedvezőbb lehet, időszakonként mélyen gyökerező pillangósok termeszthetők, mérsékelhető a gyomosodás, kártevők és kórokozók kártétele mérsékelhető, a munkaigény széthúzható, és a növénytermesztés bevétele különböző időpontban jelentkezik.