Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és néhány társadalmi hatásuk

Dr. Anda Angéla Dr. Burucs Zoltán Dr. Kocsis Tímea (2011)

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

A vizek védelmének hatósági szabályozása

A vizek védelmének hatósági szabályozása

Az állam, mint az ország összes vízkincsének a tulajdonosa a vizek védelmét hatósági eszközökkel igyekszik a törvényekben és rendeletekben rögzített céloknak és irányelveknek megfelelően biztosítani. Erre többféle módszert is kidolgoztak, amelyek a különböző vízhasználatokra alkalmazhatók.

Közvetlen ösztönzők

Hatósági kényszert jelentenek, mint pl. a vízjogi engedély és kötelezés. Kötelező érvényűek, nem lehet előlük kitérni.

Vízjogi engedélyek

A vízjogi engedélyeket a kormány 72/1996. (V. 22.) sz. kormányrendelete szabályozta, amely az 5. §-ban kimondja, hogy: „Vízhasználat gyakorlásához, vízilétesítmény használatbavételéhez (a továbbiakban: üzemeltetéshez) szükséges vízjogi üzemeltetési engedélyt annak kell kérni, aki a vízhasználattal vagy a létesítmény üzemeltetésével járó - a jogszabályokban és a hatósági előírásokban meghatározott - jogokat és kötelezettségeket közvetlenül gyakorolja, illetve teljesíti. A kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott mellékleteket kell csatolni.”

Közvetett ösztönzők

Gazdasági kényszerítők, pl. szennyvíz- és csatornabírság, és a tisztító építéséhez adható pénzügyi támogatás. Nem kötelező érvényűek, de gazdaságilag jobban megéri fejleszteni, mint szennyező technológiával tovább működtetni a rendszert.

Díjak

Bevezetésük takarékos vízhasználatra ösztönöz.

A vízkészlet-használati díjat (vízkészletjárulékot) évi 500 m3 -t meghaladó fogyasztók kötelesek fizetni. A díj összegét a vízjogi engedély szerinti vízmennyiség, az alapjáradék, valamint a vízkészlet-kategóriától, vízminőségi osztálytól, vízhasználat jellegétől függő módosító szorzók határozzák meg.

Pótdíj: A vízjogi engedélyben meghatározott mennyiségen felüli vízhasználatért pótdíjat kell fizetni, ezzel a gondosabb tervezést és takarékosabb gazdálkodást ösztönzik. A díjból befolyt bevétel az országos Vízügyi Alapba kerül.

Az ivóvízdíjat és csatornadíjat a közüzemi vízfogyasztásra alapozva szedik be. Az elfogyasztott ivóvíz mennyiségét a hitelesített vízórák rendszeres leolvasásával határozzák meg. A csatornadíjat a csatornázott településeken alkalmazzák, a fogyasztott víz arányában. Településenként eltérő díjakat állapíthatnak meg, mivel a kitermelés, tisztítás, szétosztás, majd az összegyűjtés és szennyvízkezelés is nagyon eltérő technológiákkal és költségekkel valósulhat meg.

Ivóvíz-használati pótdíj: olyan ipari vízhasználókra vonatkozik, amelyek ivóvíz minőségű technológiai vizeket használnak. Ezzel a díjjal ösztönzik azokat, hogy térjenek át gyengébb minőségű, kevesebb ráfordítással előállítható ipari nyersvizek használatára. A fenti díjakat az érintett vállalatok gyakran termelési költségként tűntetik fel, és beépítik a termékeik árába.

Bírságok

Szennyvíz bírság: a bírság a 203/2001. (X. 26.) korm. rendeletben jelent meg. A 21. § kimondja, hogy azt a kibocsátót, aki a számára engedélyben meghatározott szennyvíz-kibocsátási határértéket túllépi, illetve az engedélyben meghatározottaktól eltérő szennyező vagy tiltott anyagot bocsát be (1. számú melléklet 2. pont) az e rendelet szerinti vízszennyezési bírság megfizetésére kell kötelezni.

Csatornabírság: a csatornabírságot a 204/2001. (X.26.) korm. rendeletben szabályozták. A 11. § szerint a szennyvízelvezető műbe károsító szennyvizet, illetve károsító anyagot bebocsátót - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - e rendelet szerint megállapított mértékű csatornabírság megfizetésére kell kötelezni. A csatornabírságot azok a vállalatok kötelesek megfizetni, amelyek a szennyvizüket a közcsatornákba engedik, és annak mérgező- és szennyező anyag tartalma túllépi az adott határértéket. A bírságok gazdasági kiegyenlítő szerepet is betöltenek, hisz a szennyvizeket nem tisztító üzemek előnyösebb helyzetbe kerülnének a vízvédelmi előírásokat betartó üzemekkel szemben. A bírságok összege progresszíven növekvő, hogy az néhány év alatt érje el, sőt haladja meg a szükséges szennyvíztisztító berendezés létesítésének költségeit. A bírságok ezzel a hatékonyabb szennyvíztisztításra ösztönöznek.