Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és néhány társadalmi hatásuk

Dr. Anda Angéla Dr. Burucs Zoltán Dr. Kocsis Tímea (2011)

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

6. fejezet - A KLÍMAVÁLTOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSAI (KOCSIS TÍMEA)

6. fejezet - A KLÍMAVÁLTOZÁS EGÉSZSÉGÜGYI VONATKOZÁSAI (KOCSIS TÍMEA)

A klímaváltozás egészségügyi hatásait két nagy csoportba sorolhatjuk: a direkt hatásokat (pl. a hőhullámok, az extrém időjárási jelenségek egészségügyi hatásai) az időjárási helyzetek közvetlenül idézik elő, az indirekt hatások közé tartoznak a vektorok által, az ivóvíz és az élelmiszerek által terjesztett betegségek kialakulása, az aeroallergének okozta betegségek kialakulása, melyek alakulását az éghajlati elemek befolyásolhatják.

Az emberi egészség szempontjából az éghajlat előre jelzett változásának fontos következményei lehetnek. Világszerte egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy a klímaváltozás befolyásolja az emberi egészséget. Az éghajlatváltozás valószínűleg emberek millióinak egészségi állapotát fogja befolyásolni, különösen a rossz alkalmazkodóképességűekét. A fő problémák az alábbiakban összegezhetők:

  • az alultápláltság és az azzal összefüggő vagy abból következő betegségek bekövetkezésének gyakoribbá válása,

  • hőhullámok, árvizek, viharok, tűzesetek és aszályok miatti megnövekedett halandóság, megbetegedések, sérülések,

  • a hasmenéses megbetegedések jelenségének erősödése, számának növekedése,

  • a malária kórokozójának és vektorának elterjedését befolyásoló hatások megjelenése Afrikában,

  • a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoribbá válása a felszín közeli ózonkoncentráció növekedésének következtében,

  • néhány fertőző betegség állati közvetítőinek megváltozott térbeli terjedése.

Az Európai Bizottság 2007-ben elismerte, hogy a klímaváltozás káros hatásai gyorsan és veszélyes mértékben erősödnek, és elsősorban az éghajlatváltozásból adódó halálesetek és megbetegedések különböző vonatkozásait tartja kiemelt jelentőségűnek. A halálozási adatokat és a napi hőmérsékletet együtt vizsgálták Görögországban, Németországban, Hollandiában és Magyarországon. Az eredményekből arra lehet következtetni, hogy a napi átlaghőmérséklet és a halálozások száma között összefüggés áll fenn. A hideg telekkel rendelkező országok esetében U-alakú kapcsolat látható a napi középhőmérséklet és a mortalitás között, vagyis a hideg- és a meleg szélsőségek egyaránt növelik a halálozások számát. Görögországban a nagy hideg híján J-alakú görbét találunk, itt csak a nagyon meleg napok növelik meg a mortalitást. A görbe legalacsonyabb pontját akkor éri el, amikor a napi maximumhőmérséklet csak 23 C. Hasonló a görbe lefutása Hollandiára is, de itt 16 C az ideális hőmérséklet.

1. Hőstressz

A levegő tényleges hőmérséklete az ember hőérzetét, ezáltal a komfortérzetét (6.1. ábra), más éghajlati paraméterekkel (légnedvesség, áramlás) együtt határozza meg.

Az ember hőérzetét több tényező is befolyásolja:

  • az anyagcsere sebessége,

  • a ruházat hőszigetelése,

  • a levegő hőmérséklete,

  • a napsugárzás,

  • a környezetből érkező infravörös sugárzás,

  • a levegő relatív nedvességtartalma,

  • a szélsebesség.

Az optimálistól nagymértékben eltérő hőmérséklet közvetlen hatást gyakorol az ember fiziológiai állapotára, egészségére: ilyenkor a szervezet az állandó belső hőmérsékletet nehezen vagy egyáltalán nem képes fenntartani. Hypertermia elsősorban párás meleg levegő, hősugárzás és/vagy erős izommunka közepette állhat elő, főleg ha a hőleadás akadályozott. Enyhe esetben csak hő okozta kimerültség lép fel, míg súlyosabb esetben a maghőmérséklet elérheti a 40-43 C-ot is, és eszméletvesztéssel járó hőguta alakulhat ki. Hypotermia akkor lép fel, ha a hideg környezet hőelvonó hatását az öltözék és az esetleges izommunka következtében felszabaduló hő nem képes ellensúlyozni. A maghőmérséklet csökkenése először hidegérzetet, didergést vált ki, majd további lehűlés esetén ez megszűnik, a mozgás lelassul, és 33 C alatt eszméletvesztés áll be.

Hőkimerültség, hőguta

Ha szervezet nem képes leadni a termelt hőmennyiséget, hőpangás keletkezik. Ilyen jelenség alakulhat ki magas páratartalom esetén fokozott erőkifejtésnél, amennyiben a hőleadás gátolt. Magas külső hőmérsékleten csak párologtatással adhatunk le hőt, de nagy páratartalom esetén ez is akadályozott. Ilyenkor ügyelni kell a folyadék- és sóveszteség utánpótlására, a hőleadás biztosítására. A hőkimerültségre jellemző a forró, izzadt bőr, kiszáradt nyálkahártya, szomjúság, szédülés, bágyadtság, súlyosabb esetben látászavar és a szellemi működés csökkenése. Ha ilyenkor nagy mennyiségű folyadékot iszik a páciens, kellő elektrolittartalom nélkül, akkor vízmérgezés következik be, amelynek fontosabb tünetei: izomgörcsök, látászavar és Kussmaul-típusú légzés. A hőguta a hőpangás legsúlyosabb esete, a maghőmérséklet elérheti a 41 C-ot is. Ez a hőháztartás teljes összeomlását jelenti, amely életveszélyes állapotot eredményezhet. A hőguta (heat-stroke) tünetei: a kipirult bőr, szédülés, eszméletzavar, görcsök, fejfájás, nagyfokú verejtékezés, majd a keringés összeomlása. A meleg okozta halálozás mögött általában szív- és érrendszeri, agyérrendszeri, vagy légzőszervi megbetegedés áll. Több kutatás állítja, hogy az idős lakosok körében nő legnagyobb részben a halálozás.

2. Az éghajlatváltozás egészségkárosító hatásainak vizsgálata

A klímaváltozás egészségi hatásainak tudományos vizsgálatát a 3. Környezeti és Egészség Miniszteri Konferencia (London, 1999) jelölte meg prioritásként. A nyilatkozatban a 41. számú ajánlás fogalmazza meg a klímaváltozás hatásainak vizsgálatát célzó monitorrendszer kialakítását, fejlesztését, a vizsgáló módszerek standardizálását, ezek értékelését és fejlesztését. Magyarországon a klímaváltozás egészségkárosító hatásainak vizsgálata 2000-ben kezdődött. Nagy volumenű program keretében került sor elsősorban a klímaváltozás következtében gyakoribbá és intenzívebbé váló hőhullámok egészségkárosító hatásainak felmérésére, a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében Budapest halálozási és meteorológiai adatainak összevetésével az 1970-2000 közötti időszakra vonatkozóan. Elemezték emellett az allergén pollentermelő növényfajok pollinációjának sajátosságait az időjárási tényezők függvényében, a kullancsok által terjesztett encephalitis és Lyme-kór morbiditási incidenciájának térbeli alakulását az utolsó 5 évben, valamint az UV-B sugárzás okozta melanoma morbiditás és a szürkehályog előfordulását is. Elemezték a hőséghullámok egészségkárosító hatását. 1992-2003 között 11 hőséghullám érte hazánkat, mintegy 700 ember halálát okozva Budapesten. 2004-ben kiépítésre, 2005-ben pedig kipróbálásra került az EU által támogatott PHEWE kutatási program keretében az időjárás-egészségi hatás előrejelző rendszer Budapesten.

A Fodor József Országos Környezet-egészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete és az ÁNTSZ Fővárosi Intézete együttműködésben végezték az időjárási változók és a napi halálozás statisztikai vizsgálatát. Vizsgálták a napi összes halálozást, a légzőszervi betegségek miatti halálozást és a szív- és keringési betegségek miatti halálozást. Télen a szív- és érrendszeri halálozásnál mutatható ki szignifikáns összefüggés. 5 C-os hőmérséklet-növekedés esetén a relatív kockázat csökkenése 1-2% körüli. Nyáron, magasabb hőmérsékletnél minden kóroki csoportban jelentős halálozási kockázatnövekedés tapasztalható. Az 5 C-os hőmérséklet-növekedés esetén ezek magas megbízhatósággal 10% körül ingadoznak.

Hőséghullám alatt azt az időszakot értjük, amikor a napi átlaghőmérséklet a 98%-os gyakoriságot – 26,5 C hőmérsékletet – legalább három egymást követő napon meghaladja. 1992-2000 között 6 hőhullám érte el Budapestet. A vizsgált időszakban elemezték a hőhullámok alatt történt szív- és érrendszeri, valamint a teljes halálozási adatokat a 15-64, 65-74 és 75+ korcsoportokban. A 75+ korcsoportban jelentős volt a többlethalálozás aránya. 2001-2003 között további 5 hőhullám következett be Budapesten, összesen 23 napig tartott, mindegy 300 többlethaláleset fordult elő.

A hőségriasztás egyes fokozatait a fenti elemzések alapján az Országos Környezet-egészségügyi Intézet (OKI) az ÁNTSZ Fővárosi Intézetével, valamint az Országos Meteorológiai Szolgálattal együttműködve dolgozta ki:

Figyelmeztető jelzés belső használatra (1. fok): Amennyiben várhatóan legalább egy napra a halálozás napi értékeinek kb. 15%-os növekedését jelzi előre a rendszer, a mentőszolgálat felkészülhet a várhatóan megnövekvő betegforgalomra. Ez a kockázat napi 25 C-os, vagy az meghaladó középhőmérséklet esetén valószínűsíthető.

Készültség jelzés – riasztás az egészségügyi ellátó rendszer és a lakosság számára (2. fok): Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 25 C-ot. Továbbá akkor is, ha legalább egy napra eléri a napi középhőmérséklet a 27 C-ot, ami kb. 30%-os napi halálozásnövekedésnek felel meg. Ebben az esetben indokolt a lakosság informálása a fokozott egészségi kockázatról.

Riadó jelzés (3. fok): Amennyiben várhatóan legalább három egymást követő napra eléri vagy meghaladja a napi középhőmérséklet a 27 C-ot. Ez a kánikulahelyzet megfelel a 179/1999. (XII. 10.) Korm. rendeletben megfogalmazott „rendkívüli időjárási helyzet”-nek, ami a rendeletben előírt intézkedések elrendelését indokolja.

Kishonti és munkatársai kérdőíves felmérései alapján a lakosság nincsen tisztában a hőség okozta káros egészségi hatásokkal és a megelőzési lehetőségekkel. A felmérés tanulságait levonva módosítani szükséges a kommunikációs stratégiát, törekedve arra, hogy minden célcsoporthoz eljusson a megfelelő információ, ezáltal hatékonyabban lehet elősegíteni a hőséghullámokhoz való alkalmazkodást.

2007-ben három hőhullám érte hazánkat. Az első és a harmadik hőhullám idején a többlethalálozás nem érte el az 5%-ot. 2007. július 16-24. között öt napig mértek 30 C feletti rekord átlaghőmérsékletet. A magas hőmérséklet napi halálozásra gyakorolt kedvezőtlen hatása egyértelműen kimutatható. A 2007. nyári időjárás eseményei azt mutatják, hogy a hőségriasztással, az adaptációt elősegítő intézkedésekkel csökkenthető a 25-29 C közötti napi átlaghőmérséklettel járó hőhullámok hatása.

Révész és Szenteleki vizsgálataik alapján megállapították, hogy amennyiben a ma ismert szcenáriók megvalósulnak, akkor az eddigieknél lényegesen hosszabb és magasabb hőmérsékletű hőhullámok várhatók. Előfordulhat, hogy a mai definíciók szerint hőhullámnak tekintett esemény akár egész nyáron át tart, s bár ez nem lesz általános, mégis várhatóan sokszorosára nő a mostani hőhullámok hossza és intenzitása. Egyes modellfuttatások adatai szerint előfordulhat olyan esemény is, amely a XX. század legforróbb hőhullámait akár 12 C-kal is meghaladhatja. A szerzők a maximum-hőmérsékleti hőhullámok tekintetében az alábbi eredményre jutottak:

• A 31 C-os maximum-hőmérsékleti hőhullámok közül a leghosszabb a múltban 18 napos volt, míg a modellfuttatásokban 87 napos.

• A legalább három napig tartó hőhullámok közül a múltban a 37 C-os volt a legmagasabb maximum-hőmérséklet, míg a modellfuttatásokban 49 C-os is megjelent.

• Azon hőhullámos napok száma, ahol a maximum-hőmérséklet elérte vagy meghaladta a 31 C-ot és legalább három napig tartott, az esemény a múltbéli adatsorokban átlagosan 10,1 nap volt, míg a modellfuttatások között volt olyan, ahol az átlag 92,5 nap volt.

A szerzők a minimum-hőmérsékleti hőhullámok tekintetében az alábbi eredményre jutottak:

• A legmagasabb legalább három napig tartó minimum-hőmérsékleti hőhullám a historikus adatokban 21 C-os volt, a modellfuttatásokban megtalálható volt 34 C-os is.

• A leghosszabb 18 C-os hőhullám egy hónapos volt a múltban. A legkedvezőbb szcenárióban is volt 87 napos hosszúsági 18 C-os hőhullám.

• A hőhullámos napok száma is drasztikusan megnőtt. Ez az érték össze sem hasonlítható, hiszen a historikus adatoknál csupán évente átlagosan 19 nap volt, amikor 18 C felett volt a minimum-hőmérséklet legalább három napig, míg a modellfuttatásokban még 24 C feletti napokból is van 40 napnál hosszabb.

A hőhullámos napok legkedvezőbb szcenárió alapján prognosztizált számát a 6.2. ábra mutatja be.

3. A klímaváltozás egyéb egészségügyi hatásai

A nagy és lassan mozgó anticiklonok egy területet pár napra, hétre vagy még hosszabb időre beterítenek, ezáltal helyben tartják a szennyezőanyagokat és megnövelik azok koncentrációját. A napsugárzás hatására fotokémiai reakciók jönnek létre, amik olyan másodlagos szennyezőanyagok kialakulását teszik lehetővé, mint pl. a tropszférikus ózon. Több napsugárzás és a magasabb hőmérséklet növeli a fotokémiai reakciók számát. Az allergénként szereplő pollenek megjelenése az év megfelelő szakához kötött. A felmelegedés következtében a növények pollenszórása előbb kezdődik és tovább tart, tehát megnyúlik az allergénexpozíció időtartama is. A melegedő óceánok több toxikus algát termelnek, ez növeli a hasmenéses megbetegedések gyakoriságát, és növeli a veszélyét, hogy a halak és kagylók mérgezőek, ami a trópusi vizekben egyre gyakoribb.

A klímaváltozás és a hazai egészségügy

A VAHAVA projekt keretében készült „A magyarországi klímapolitika alapjai”-t megvitató konferenciára készült összefoglalóban a következőket olvashatjuk: A klímaváltozás hatásai érzékenyen érintik az emberi szervezetet, nemcsak a krónikus betegeket, időseket, hanem az egészségeseket is a szélsőséges időjárási jelenségek gyakoriságának fokozódása következtében, mert a szélsőségek – különösen a hőség – érzékeny, majd sérülékeny állapotot idéznek elő. Szerencsére a környezet-egészségügyben előrehaladott hazai kutatások foglalkoznak a klímaváltozásra való felkészüléssel.

Az eddigi figyelem a hőhullámok egészségkárosító hatásaira (hősokk, hőguta, idő előtti halálozás), az allergén pollentermő növények pollinációjának sajátosságaira, a kullancsok által terjesztett encephalitis és Lyme-kór, valamint az UV-B sugárzás okozta melanoma morbiditásra összpontosult. Legfontosabb kihívásnak a felmelegedés tekinthető, amit a hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt bizonyítanak.

• A hőmérséklet okozta káros egészségügyi hatásokra a 2003. évi, franciaországi hőhullám okozta 15 ezer fő halálozási többlet hívta fel a figyelmet.

• Az esetenkénti magas hőmérséklet fokozottan veszélyezteti a városok népességét, ahol a hőmérséklet több fokkal magasabb, gyengébb a természetes szellőzés, és a délutáni enyhülés kezdetét az épületek kisugárzása órákkal későbbre tolja.

• A hőmérséklet növekedésével gyakoribbá válnak a vektorok (állati közvetítők, mint pl. kullancs) okozta megbetegedések, változik a vektorok elterjedése, ezáltal újabb, az adott területen nem gyakori betegségek léphetnek fel.

• Az allergén növényfajok virágzásának kezdete, időtartama megváltozik, fokozódik a pollenterhelés.

• A klímaváltozás következményeként a lakossági kitelepítéseknél (árvizek, özönvízszerű esők, földcsuszamlások) sérülések, fertőzések, táplálkozási és pszichológiai károsodások léphetnek fel.

• Szignifikáns az összefüggés a globálsugárzás és a rosszindulatú bőrdaganatok (melanomák) előfordulásának gyakoribbá válása között. A bőrrák gyakorisága a korábbi kétszeresére nőtt.

• A téli fagyhalálok, kihűlések számáról nincsenek pontos adatok, de becslések szerint 200-250 ilyen eset fordul elő a hidegebb teleken.

Folyamatos odafigyelést igényel a hőségriadó elrendelése, a tennivalók szervezése. Bővíteni szükséges a légkondicionált helyiségek számát a kórházakban, szociális otthonokban, a nagy figyelmet és összpontosítást igénylő munkahelyeken dogozó személyeknél. Másrészt viszont elemzést igényel a „túlkondicionált” épületek, helyiségek helyzete, mert megfelelő munkaszervezéssel, tájolási és természetes szellőztetési lehetőségekkel jelentős energiatakarékosság érhető el. Az új épületek tervezésénél mérlegelni szükséges a „racionális légkondicionálás” elvének megvalósítását. A városfejlesztési koncepciók kialakításánál indokolt figyelembe venni a „városi hősziget” hatás megelőzését is.

Fejleszteni szükséges az orvosmeteorológiai előrejelzéseket és a felvilágosító munkát, amibe egészségügyi szakember bevonása indokolt.

A klímaváltozás egészségre gyakorolt káros hatásainak megelőzésére, kivédésére, a hatások csökkentésére a Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia részeként „Klíma-egészségügyi Prevenciós Stratégiát” célszerű meghirdetni. Ez felölelné:

  • a klíma-egészségügyi hálózat létesítésének feladatait, lépéseit;

  • a lehetséges megbetegedések jellemzőinek és megelőzési lehetőségeinek feltárását;

  • a megelőzés előtérbe állítását a mentés, betegellátás, rehabilitáció mellett;

  • gyakorlatiasan a mindennapi feladatokat.

A Klíma-egészségügyi Prevenciós Stratégia megvalósítása 7-10 esztendőt igényel. A Klíma-egészségügyi Prevenciós Stratégia feladatait két szinten célszerű meghatározni: tevékenységi főirányok és a megvalósítást végző akciók.

ELSŐ STRATÉGIAI FŐIRÁNY:

A klímaváltozás hatásaira közvetlen és közvetett módon a jövőben potenciálisan kialakuló valamennyi lehetséges egészségkárosodás (megbetegedés, idő előtti elhalálozás) számbavétele („Impact Assesment”) és elemzése.

AKCIÓK (FELADAT-CSOPORTOK):

1) Az emelkedő hőmérséklettel és a szélsőséges hőmérsékletek gyakoribbá válásával, valamint a gyors és erőteljes időjárás-változásokkal összefüggő érzékenységi mutatók kidolgozása: hősokk, hőguta, idő előtti halálozás, ill. lehülés, fagyhalál; frontérzékenységből eredő problémák; terjedő vektor (kullancs, stb.) által közvetített megbetegedések; nagyobb valószínűséggel kialakuló bakteriális fertőzések, járványok; spóra és penészgomba felszaporodása miatti növekvő allergia morbiditás; fokozódó élelmiszerbiztonsági (szavatossággal, élelmiszer fertőzéssel, mérgezéssel kapcsolatos) problémák; ivóvízben megnövekvő fertőzés veszély, további, ma még számításba nem vehető vagy ismeretlen hőségtől függő megbetegedés, egészségromlás; valamint az egyéb rendkívüli időjárási események (árvíz, belvíz, sárlavina) járványokat előidéző eseményei.

2) A megnövekedett UV-B sugárzással összefüggő: a melanóma és a szürkehályog morbiditás, a felszín közeli fotokémiai szmog-kialakulásból bekövetkező légúti megbetegedések és egyéb, ezen okból keletkező további lehetséges egészségkárosodások.

3) A felmelegedés, ill. az ózonréteg-csökkenés kölcsönhatásában a légszennyezők által a szemen és bőrön okozott irritációk, az immunrendszer gyengülésének fokozódása és egyéb, ez okból bekövetkező ma még figyelembe nem vett megbetegedések számbavétele, elemzése, előrejelzése, kapcsolatos javaslatok, megelőző intézkedések kidolgozása.

MÁSODIK STRATÉGIAI FŐIRÁNY:

A felmelegedés növekedésével és szélsőségeivel fokozódó sérülékenységek („Vulnerability”) felmérése és elemzése. Ezek három fő típusa: az egyéni adottságokhoz, a kitettséget növelő rendszeres tevékenységekhez, ill. az érzékenységet felfokozó helyszínekhez, alkalmakhoz kötődő jellemző sérülékenységek.

AKCIÓK (FELADAT-CSOPORTOK):

4) Az egyéni adottságként hordozott sérülékenység, így a 65 év feletti ill. 14 év alatti kor; a légzőszervi, krónikus szív-érrendszeri betegségben szenvedők, ill. szívgyógyszert, vízhajtókat rendszeresen szedők; a túlsúlyosak; a kiszáradásra hajlamosak; drogosok; a különböző jellegű fogyatékosok; a hajléktalanok; valamint az egyedülállók és/vagy rendszeresen otthon tartózkodó, de önellátásban korlátozottak és/vagy szegénységben élők; melanóma vonatkozásában a sok aszimmetrikus, sötét anyajeggyel rendelkező egyének.

5) A sérülékenységet előhívó tevékenységek, mint pl. a rendszeres külszíni munka (növénytermesztés, építkezés, útkarbantartás, stb.) vagy zárt, de nem kondicionált térben hosszan töltött munkavégzés és tartózkodás (pl. buszvezető) ill. a külső szabadidős elfoglaltságok (bizonyos sportok, napozás, fűnyírás stb.).

6) Az egyes, sérülékenységet felfokozó helyszíneken való tartózkodás - ilyenek pl. felszíni közlekedési eszközök és utas-várakozók; sportlelátók; (nagy)városi hőszigetek, stb. – látogatottságának számbavétele, jellemzőik feltárása, valamint a kialakulást megelőző vagy a sérülékenység mértékét csökkentő javaslatok, intézkedések kimunkálása.

HARMADIK STRATÉGIAI FŐIRÁNY:

A Klíma-egészségügyi Hálózat és működési rendjének továbbfejlesztése, amiben támaszkodni kell az 1)-6) akciók során nyert ismeretekre, igazodni kell a stratégiai célok és a jövőkép kontextusaihoz, végül célszerű szem előtt tartani az un. prevenciós alapelveket.

AKCIÓK (FELADAT-CSOPORTOK):

7) Nagy pontosságú időjárás-, elsősorban hőmérséklet-hőérzet monitoring és előrejelző, valamint fogadó-elemző alrendszer (Országos Meteorológiai Szolgálattól az OKK-OKI-ig).

8) Figyelmeztető-riasztó alrendszer (OKK-OKI-tól az egészségügyi, szociális, stb. ellátó intézményekig, médiáig).

9) Visszajelző/visszacsatolási alrendszer (az egészségügyi, mentő, szociális, stb. ellátó intézményektől az OKK-OKI-ig).

10) Klíma-egészségügyi adat-, információ- és tudásbázis létrehozása.

11) A gyakorlati problémák kezelésétét hatékonyan segítő innovációk kidolgozásának kezdeményezése,

12) A nagyobb létszámú csoportokat ellátó (szociális, oktató, stb.) intézmények kötelezése „intézkedési terv” (célok, feladatok, hatáskörök, felelősök) összeállítására, ahhoz központi szempontrendszer kidolgozása,

13) Közvetlenül a lakosság részére szánt tájékoztató anyagok megtervezése, valamint javaslatok kidolgozása az oktatás és ismeretterjesztés részére,

14) Veszélyhelyzetek (hőhullám, nem közismert vektor terjedése) esetére személyes magatartási szabályok összeállítása, és az érintettek számára történő eljuttatása.

15) Egyszeri intézkedéseket célzó javaslatok kidolgozása a következő tárgykörökben:

  • A Hálózat feladat- és hatásköreinek, együttműködési rendjének megtervezése után egy klíma-egészségügyi jogszabály tervezet (miniszteri rendelet) kidolgozása, különös tekintettel a klíma-egészségügy szempontjainak az ágazati fejlesztési programokban és a szociálpolitikai intézkedésekben való kötelező megjelenítésére,

  • A Hálózatot alkotó intézmények (szervezetek) részére - mindazon vonatkozásokban, ahol ez szükséges – két- vagy többoldalú együttműködési megállapodások kidolgozása.

  • A közhasználatra is alkalmas (folyamatosan igénybe vehető, ill. szükség esetén megnyitható) hűtött (kondicionált) belső terek, közösségi helységek címének, elérhetőségének számba vétele, ill. javaslat további ilyen enyhülést nyújtó terek kialakítására.

  • A rosszul szellőző, erősen felmelegedő, egészségi kockázatot jelentő városi térségek „hőség zónák”-ként történő kijelölése, és a vonatkozó tájékoztatás kialakítása.

  • A kánikula-tájékoztatás összekapcsolása a médiában hasonló közleményekkel, így az időjárás jelentéssel, orvosmeteorológiai tanácsokkal, pollen-jelentéssel.

16) Annak időszakonként ismétlődő elemzése, hogy a kiszámíthatatlan, egészségkárosodást okozó drasztikus klímaváltozás („katasztrófaugrás”) esetére a védekező tevékenység és az ahhoz szükséges többlet-kapacitások honnan, milyen mértékben, miként, mennyi idő alatt biztosíthatók: tartalékok átcsoportosítása, ill. rendkívüli intézkedések foganatosítása útján.

NEGYEDIK STRATÉGIAI FŐIRÁNY:

A klímaváltozásból következő egészségkárosodások és megelőzésük lehetőségeinek minden elérhető csatornán történő széleskörű tudatosítása. Ennek legfőbb eszköze: a kérdéskör beépítése a tananyagokba. Emellett a médián keresztül folytatott tudatosítás a leghatékonyabb abban az esetben, ha rendszeres műsor formájában és/vagy egy-egy konkrét eseményhez kötve jelenik meg. Az oktatás során és a médiában végzett folyamatos tudatosítás elsődleges célja, hogy a melegedés és a hőhullámok elleni védekezés legalább olyan szinten épüljön be a mindennapi kultúrába, mint a hideg elleni védelem évezredes gyakorlata.