Ugrás a tartalomhoz

Globális környezeti problémák és néhány társadalmi hatásuk

Dr. Anda Angéla Dr. Burucs Zoltán Dr. Kocsis Tímea (2011)

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ

A metán és a dinitrogén-oxid koncentráció változása

A metán és a dinitrogén-oxid koncentráció változása

A metán globális légköri koncentrációja az iparosodás előtti kb. 715 ppb értékről az 1990-es évek elejére 1732 ppb-re emelkedett, és 2005.-ben az értéke elérte a 1774 ppb-t. A metán légköri koncentrációja 2005.-ben messze meghaladta az utolsó 650 000 év természetes tartományát (320–790 ppb), ahogy az szintén a jégszelvényekből meghatározható. A növekedési ütem az 1990-es évek elejétől csökkent. Ez megfelel az összes kibocsátás (antropogén és természetes források összege) alakulásának, ami ebben az időszakban csaknem konstans volt. Nagyon valószínű, hogy a metánkoncentráció megfigyelt növekedése antropogén tevékenységeknek, elsősorban a mezőgazdaságnak és fosszilis üzemanyagok felhasználásának tudható be. A különböző források hozzájárulásának arányát azonban még nem lehet elég pontosan meghatározni.

A dinitrogén-oxid globális légköri koncentrációja az iparosodás előtti 270 ppb értékről 2005.-re 319 ppb-re nőtt. A növekedési ütem 1980-tól nagyjából állandó maradt, nem változott. A dinitrogén-oxid-kibocsátás több mint egyharmada antropogén eredetű, amelynek forrása elsősorban a mezőgazdaság (4.9. ábra).

A metán és a dinitrogén-oxid koncentráció növekedését előrejelző SRES-forgatókönyveket a 4.10. ábra szemlélteti.