Ugrás a tartalomhoz

Tájrendezés és tájvédelem 2., A tájak rendszertani (természeti földrajzi) alapismeretei

Dr. Dömsödi János (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.2 A tájak fogalma, rendszerezései

2.2 A tájak fogalma, rendszerezései

A különböző „geofaktorok” tájalkotó szerepének az értékelése, ill. egyező körzethatárai adják meg az objektíve létező természeti táj határait.

Kistáj (kistájcsoport vagy mikrorégió). A legkisebb homogén tájak azonos genezisű és felépítésű térelemei, amelyeken: a vízellátottság, a növényborítottság és a talajtakaró teljesen azonos.

A mikrorégiókban, ill. a kistájban aránylag kevés rokon, vagy azonos típusú tájrészek – régiómozaikok – kapcsolódnak egymásba.

Középtáj (mezorégió). A mezorégiókat többféle típusú tájrészek megismétlődő kapcsolódása hozza létre. Az azonos domborzati típuson hegységen, síkságon belül meghatározott fejlődéstörténet és felépítésbeli adottság teszi önállósuló egységgé. Pl. a Pesti-síkság (1.1.1) és a Csepel-Mohácsi-síkság (1.1.2) bizonyos szempontból különböző; a helyi éghajlatot, talajvizet, növény- és talajtakarót tekintve. Szoros azonosságot mutatnak azonban kialakulásukban, felépítésükben és formakincsükben egyaránt. Ezért lehet ezeket a kistáj-csoportokat bizonyos víz- és talajföldrajzi különbségeik ellenére is egy középtáj: Dunamenti-síkság néven összefoglalni.

Nagytáj (makrorégió). A nagytáj legfontosabb jellemvonása, hogy valamely domborzati típus (pl. síkság, dombság vagy hegység) egészére terjed ki. Pl. Észak-magyarországi hegyvidék; Dunántúli-középhegység; Dunántúli dombvidék, Kisalföld stb. Az egységes domborzat sokszor azonos mezoklimatikus jelleggel is párosul, amely az önálló nagytáji vonásokat még jobban kihangsúlyozza.

Megjegyzendő, hogy hazánk nagytájai a Nyugat-magyarországi-peremvidék és az Alpokalja kivételével mind meg is felelnek a fenti kritériumoknak. Az Alpokalja esetében azonban az éghajlati, növény- és talajföldrajzi tényezők a Kisalföldtől való elkülönítést indokolják. Ezek a jellemvonások azonban csupán a Kárpát-medencétől idegen másik nagytáj-csoportnak, a háttérben álló Alpoknak a megnyilvánuló hatásai, amelyek arra nem elég erősek, hogy az Alpokalját a Kárpát-medence keretéből „kiszakítsák”, de arra elegendők, hogy a Kisalföldtől a hasonló szerkezeti, morfológiai viszonyok rokonsága ellenére is, önálló nagytájként különítsük el. Hazánk tájainak természeti földrajzi tagolódását (taxonomiai egységeit) az 1. táblázat ismerteti és az 1. ábra mutatja.

„A táj az emberi életet is formálja. Tőle függ lakójának életereje, anyagi, gazdasági életének jellege, törvényei, de lelkisége és mindenütt a táj befolyása alatt is áll: a hangulatoktól a hitélet alapjául szolgáló adottságokig.” (Gr. Teleki, 1937).

1. táblázat - Magyarország természeti földrajzi tájbeosztása (Pécsi és Somogyi, 1980)

  1. ALFÖLD

  • DUNAMENTI-SÍKSÁG

  • Pesti síkság

  • Vác-Pesti-Duna-sík

  • Pesti hordalékkúp-síkság

  • Csepel-Mohács-síkság

  • Csepeli-sík

  • Solti-sík

  • Kalocsai-Sárköz

  • Tolnai-Sárköz

  • Mohácsi-sziget

  • Mohácsi teraszos sík

  • DUNA-TISZA KÖZI SÍKVIDÉK

  • Gerje-Perje-sík

  • Kiskunsági homokvidék

  • Pilis-Alpári-homokhát

  • Kiskunsági-homokhát

  • Dorozsma Majsai-homokhát

  • Kiskunsági löszös hát

  • BÁCSKAI-SÍKVIDÉK

  • Illancs

  • Bácskai löszös síkság

  • MEZŐFÖLD

  • Észak-Mezőföld

  • Duna-Sárvíz köze

  • Közép-Mezőföld

  • Velencei-medence

  • Sárrét

  • Sárvíz-völgy

  • Dél-Mezőföld

  • Nyugat-Mezőföld

  • Sió-völgy

  • DRÁVAMENTI-SÍKSÁG

  • Dráva-sík

  • Fekete-víz síkja

  • Nyárád-Harkányi-sík

  • FELSŐ-TISZAVIDÉK

  • Bereg-Szatmári-síkság

  • Beregi-sík

  • Szatmári-sík

  • Ecsedi-láp

  • Szamoshát

  • Tisza-Bodrog köze

  • Rétköz

  • Bodrogköz

  • KÖZÉP-TISZAVIDÉK

  • Közép-tiszai-ártér

  • Taktaköz

  • Borsodi-ártér

  • Hevesi-ártér

  • Zagyva-Tisza-síkság (Jászság)

  • Hortobágy

  • Nagykunság

  • Tiszafüred-Kunhegyesi-sík

  • Szolnoki-Turi-sík

  • Tiszazug

  • ALSÓ-TISZAVIDÉK

  • Marosszög

  • ÉSZAK-ALFÖLDI-HORDALÉKKÚP-SÍKSÁG

  • Tápió-Galga-Zagyvavidék

  • Hatvani-sík

  • Tápióvidék

  • Gyöngyös-Hevesvidék

  • Gyöngyösi-sík

  • Hevesi-sík

  • Borsodi-Mezőség

  • Sajó-Hernád-sík

  • Miskolci-sík

  • Harangod

  • NYÍRSÉG

  • Löszös-Nyírség

  • Nyírségi-homokvidék

  • Közép-Nyírség

  • Északkelet-Nyírség

  • Délkelet-Nyírség

  • Dél-Nyírség

  • HAJDÚSÁG

  • Hajdúhát

  • Dél-Hajdúság

  • BERETTYÓ-KÖRÖSVIDÉK

  • Berettyóvidék

  • Dévaványai-sík

  • Nagy-Sárrét

  • Berettyó-Kálló köze

  • Érmelléki löszös hát

  • Körösvidék

  • Bihari-sík (Kiskalota)

  • Kis-Sárrét

  • Körösmenti-sík

  • KÖRÖS-MAROS KÖZE

  • Békés-Csanádi-hát

  • Békés-Csongrádi-síkság

  • Békési-sík

  • Csongrádi-sík

  • Körösszög

  1. KISALFÖLD

  • GYŐRI-MEDENCE

  • Szigetköz-Mosoni-síkság

  • Szigetköz

  • Mosoni-sík

  • Fertő-Hanság-medence

  • Fertő-medence

  • Hanság

  • Rábaköz

  • MARCAL-MEDENCE

  • Marcal-völgy

  • Kemenesalja

  • Pápa-Devecseri-sík

  • KOMÁROM-ESZTERGOMI-SÍKSÁG

  • Győr-Tatai-teraszvidék

  • Igmánd-Kisbéri-medence

  • Almás-Táti-Duna-völgy

  1. NYUGAT-MAGYARORSZÁGI PEREMVIDÉK

  • ALPOKALJA

  • Soproni-hegység

  • Soproni-hegység

  • Fertőmelléki-dombság

  • Soproni-medence

  • Kőszegi-hegység – Vas-hegy

  • Kőszegi-hegység

  • Vas-hegy

  • Kőszeghegyalja

  • Pinka-fennsík

  • Alsó-Őrség – Vasi-Hegyhát

  • Alsó-Őrség

  • Vasi-hegyhát

  • SOPRON-VASI-SÍKSÁG

  • Ikva-sík

  • Répce-sík

  • Gyöngyös-sík

  • Rábai teraszos sík

  • Rába-völgy

  • KEMENESHÁT

  • Felső-Kemeneshát

  • Alsó-Kemeneshát

  • ZALAI-DOMBVIDÉK

  • Nyugat-Zalai-dombság

  • Felső-Zala-völgy

  • Kerka-vidék (Hetés)

  • Lenti-medence

  • Közép-Zalai-dombság (Göcsej)

  • Kelet-Zalai-dombság

  • Egerszeg-Letenyei-dombság

  • Principális-völgy

  • Zalaapáti-hát

  • Alsó-Zala-völgy

  • Zalavári-hát

  • Muravölgyi-sík

  1. DUNÁNTÚLI-DOMBVIDÉK

  • BALATONI-MEDENCE

  • Kis-Balaton-medence

  • Nagy-Berek

  • Somogyi parti sík

  • Balaton

  • Balatoni-riviéra

  • Tapolcai-medence

  • Keszthelyi-riviéra

  • KÜLSŐ-SOMOGY

  • Nyugat-Külső-Somogy

  • Kelet-Külső-Somogy

  • Koppány-völgy

  • Alsó-Kapos-völgy

  • Dél-Külső-Somogy

  • Felső- és Középső-Kapos-völgy

  • BELSŐ-SOMOGY

  • Marcali-hát

  • Kelet-Belső-Somogy

  • Nyugat-Belső-Somogy

  • Közép-Dráva-völgy

  • MECSEK ÉS TOLNA-BARANYAI-DOMBVIDÉK

  • Mecsek-hegység

  • Baranyai-Hegyhát

  • Tolna-dombság

  • Völgység

  • Tolnai-Hegyhát

  • Szekszárdi-dombság

  • Baranyai-dombság

  • Pécsi-síkság

  • Geresdi-dombság

  • Villányi-hegység

  • Dél-Baranyai-dombság

  • Zselic

  1. DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

  • BAKONYVIDÉK

  • Keszthelyi-dombság

  • Tátika-csoport

  • Keszthelyi-fennsík

  • Balaton-felvidék

  • Badacsony-Gulács-csoport

  • Balaton-felvidék és kismedencéi

  • Kővágóörsi-medence (Káli-med.)

  • Pécselyi-medence

  • Déli-Bakony

  • Veszprém-Nagyvázsonyi-medence

  • Kab-hegy - Agrártető-csoport

  • Sümeg – Tapolcai-hát

  • Devecseri-Bakonyalja

  • Északi-Bakony

  • Öreg-Bakony

  • Bakonyi-kismedencék

  • Zirci-medence

  • Borzavár - Porvai-medence

  • Bakonybéli-medence

  • Pénzesgyőri-medence

  • Lókúti-medence

  • Hárskúti-medence

  • Csehbányai-medence

  • Keleti-Bakony

  • Veszprém – Devecseri-árok

  • Bakonyalja

  • Pápai-Bakonyalja

  • Pannonhalmi-dombság

  • Súri-Bakonyalja

  • VÉRTES-VELENCEI-HEGYVIDÉK

  • Vértesalji-dombság

  • Bársonyos

  • Általér-völgy

  • Móri-árok

  • Vértes-hegység

  • Vértes-fennsík

  • Vértesalja

  • Gánti-medence

  • Velencei-hegység és környéke

  • Zámolyi-medence

  • Sőrédi-hát

  • Lovasberényi-hát

  • Velencei-hegység

  • DUNAZUG-HEGYVIDÉK

  • Gerecsevidék

  • Nyugati-Gerecse

  • Központi-Gerecse

  • Keleti-Gerecse

  • Gerecsei-medencék

  • Tardosi-medence

  • Héreg – Tarjáni-medence

  • Bajnai-medence

  • Bicske – Zsámbéki-medence

  • Etyeki-dombság

  • Zsámbéki-medence

  • Budai-hegység

  • Budai-hegyek

  • Tétényi-fennsík

  • Budaörsi- és Budakeszi-medence

  • Pilis-hegység

  • Pilisi-hegyek

  • Pilisi-medencék

  • Dorogi-medence

  • Pilisvörösvári-medence

  • Csobánka – Pomázi-medence

  1. ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI-KÖZÉPHEGYSÉG

  • VISEGRÁDI-HEGYSÉG

  • Visegrádi-Dunakanyar

  • BÖRZSÖNY

  • Központi-Börzsöny

  • Börzsönyi kismedencék

  • Márianosztrai-medence

  • Kóspallagi-medence

  • Szokolyai-medence

  • CSERHÁTVIDÉK

  • Nyugati-Cserhát

  • Keleti-Cserhát

  • Központi-Cserhát

  • Bárkány-Toldi-medence

  • Galga-völgy

  • Ecskendi-fennsík

  • Cserhátalja

  • Északi-Cserhát

  • Karancsság

  • Gödöllői – Monori-dombság

  • MÁTRAVIDÉK

  • Központi-Mátra

  • Magas-Mátra

  • Gyöngyöspatai-medence

  • Mátraalja

  • Mátralába

  • Parád – Recski-medence

  • BÜKKVIDÉK

  • Központi-Bükk

  • Bükk-fennsík

  • Északi-Bükk

  • Déli-Bükk

  • Bükkalja

  • Tárkányi-medence

  • Bükklába

  • Tardonai-dombság

  • Upponyi-hegység

  • AGGTELEK – RUDABÁNYAI-HEGYVIDÉK

  • Aggteleki-karszt

  • Rudabánya – Szalonnai-hegység

  • Rudabányai-hegység

  • Szalonnai-hegység

  • Bódva-völgy

  • Tornai-dombság

  • TOKAJ – ZEMPLÉNI-HEGYVIDÉK

  • Zempléni-hegység

  • Abaúji-Hegyalja

  • Tokaj-Hegyalja

  • Tokaji-hegy

  • Szerencsi-dombság

  • Hegyköz

  • Vitányi-rögök

  • ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI MEDENCÉK

  • Ipoly-völgy

  • Nógrádi-medence

  • Felső-Zagyva – Tarna közi dombság

  • Zagyva-völgy

  • Medves-vidék

  • Felső-Tarnai-dombság

  • Tarna-völgy

  • Gömöri-Hevesi-dombság

  • Ózd-Egercsehi-medence

  • Borsodi-dombság

  • Sajó-völgymedence

  • Cserehát

  • Szendrői-rögök

  • Rakacai-völgymedence

  • Hernád-völgy

  • Szerencsköz

  1. NAGYTÁJ (makrorégió)

  • KÖZÉPTÁJ (mezorégió)

  • Kistájcsoport (szubrégió)

  • Kistáj (mikrorégió)

  • Ökológiai fácicscsoport (kistájrész vagy részmozaik)


1. ábra. Magyarország természetföldrajzi tájbeosztása. 1 = nagytáj (makrorégió); 2 = középtáj (mezorégió); 3 = kistájcsoport (szubrégió); 4 = kistáj (mikrorégió).