Ugrás a tartalomhoz

Topográfia 6., Térképek síkrajza

Mélykúti Gábor (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

6.5 Névrajz, szelvénykeret, kereten kívüli megírások

6.5 Névrajz, szelvénykeret, kereten kívüli megírások

6.5.1 Topográfiai térképek névrajza

A topográfiai térképek elengedhetetlen tartalmi része a névrajz. A névrajz biztosítja a legközvetlenebb kapcsolatot a térkép geometriai adatai és a felhasználó között. A névrajz vonatkozhat pontra, vonalra, területre, valamint természetes és mesterséges alakzatra egyaránt. Elkészítésénél alapelv, hogy minden fontos elemet megírjunk, anélkül, hogy a térkép tartalmát feleslegesen terhelnénk. Sűrű síkrajzzal rendelkező területen kevesebb, míg ritkán lakott, kevés síkrajzi elemet tartalmazó területen több, akár jelentéktelennek tűnő tereptárgy nevét is megírjuk, hiszen más tájékozódási lehetőség ezen a részen nincs (pl. az alföldi tanyavilágban a tanyák – esetleg már csak az egykori tulajdonosainak a – nevét is megírjuk).

Meg kell írni a települések, a tájegységek, a vízrajzi és a domborzati elemek nevét, összefoglalóan a földrajzi neveket, valamint a magyarázó adatokat.

A nevek megírásánál a hivatalos elnevezéseket kell alkalmazni a helységnévtár, a Földrajzinév-tár , a vasúti és autóbusz menetrend, és az illetékes hivatalos szervezetek (pl. vízügy, erdészet, stb.) nyilvántartásai alapján. A nevek írásakor a földrajzi nevek (éppen aktuális) helyesírására vonatkozó (nem egyszerű) szabályok szerint kell eljárni.

A térképelemek magyarázó megírásait, ha elegendő hely áll rendelkezésre, teljesen kiírjuk (pl. Iskola ), ha nem, akkor a jelkulcsban megadott rövidítést alkalmazzuk (pl. Isk. )

A megírásokat a térképen úgy kell elhelyezni, hogy kapcsolatuk a térképi elemmel egyértelmű legyen. A megírások elhelyezése attól függ, hogy a térképi elem pont (kis területű), vonalas, vagy nagyobb kiterjedésű felület:

  • Pontszerű (pl. alappont, kút, hegycsúcs), vagy kis területű (pl. tanya, település, üzem) térképi elem esetén a megírás mindig K-Ny-i irányú. A megírás a térképi elemtől K-re, he nem lehet akkor, D-re, ha ez sem lehetséges, akkor É-ra, és csak végső soron Ny-ra helyezhető el.

  • Vonalas létesítmények (pl. utak, patakok, hidak) megírásait a jellel párhuzamosan helyezzük el úgy, hogy az a D-i, vagy K-i irányból olvasható legyen.

  • Nagyobb kiterjedésű felület (pl. hegység, sziget, tó) megírását úgy helyezzük el, hogy átfogja a vonatkozó területet. Ennek érdekében a megírás lehet nyújtott, ívelt, de az egyes betűknek D-i, vagy K-i irányból olvashatónak kell maradnia.

A térképnyomatokon a térképi elem jellegétől és jelentőségétől függő, a jelkulcsban előírt típusú, méretű és színű betűket alkalmazunk. A jelkulcs (T.3. 1981) több mint 80 különféle előírást tartalmaz a megírásokra.

6.5.2 Térképek keretrajza

A topográfiai térképek keretrajzát a szelvényezési rendszerrel szoros kapcsolatban határozták meg és az alkalmazott jelkulcs rögzíti. Részleteiben tehát különböző a keretrajz a nemzetközi szelvényezésű térképeken és az EOTR térképeken. Alapelveiben azonban egységes, e szerint a térkép keretrajza belső és külső keretből és a kereten kívüli megírásokból áll.

A belső keret a szelvénysarokpontokat összekötő 0,1 mm vastag egyenes vonal.

A külső keret a belső kerettől 7-10 mm távolságban húzódó vastagabb vonal.

A belső és a külső keretvonal között az alábbi megírásokat helyezzük el:

  • a kilométerhálózati vonalak számozását,

  • a szomszédos térképlapra is áthúzódó települések, területek neveit,

  • a szelvény területéről kifutó vasútvonalak esetén a legközelebb eső vasúti kereszteződés, elágazás, vagy végállomás nevét, és a keretvonaltól mért távolságát,

  • a szelvény területéről kifutó műutak és javított talajutak esetén a legközelebbi település nevét és a keretvonaltól mért távolságát,

  • megyehatárnál a szomszédos megyék nevét,

  • a csatlakozó szelvény számát (a külső keretvonalon),

  • nemzetközi szelvénybeosztás esetén a szelvénysarokpontok földrajzi koordinátáinak megírását,

  • nemzetközi szelvénybeosztás esetén az ívpercek értékeit a külső keretvonalon jelöljük úgy, hogy a percbeosztások közül minden másodikat (0’-1’, 2’-3’, 4’-5’, 6’-7’ és 8’-9’) a keretvonal megvastagítása jelzi, és a keretvonalak közötti pontok jelölik a 10” értékeket.

6.5.3 Keretvonalon kívüli megírások

A külső keretvonalon kívül további megírásokat és információkat helyezünk el.

Az északi keretvonal fölött elhelyezett megírások:

  • A szelvény nomenklatúrája: a szelvény száma és a térképlapon lévő legnagyobb település neve.

  • Az alkalmazott vetületi-, szelvényezési- és magassági-rendszer, az ország és a megye neve.

  • A kiadó szervezet neve.

6-4. ábra EOTR térképszelvény ÉNY-i sarka

6-5. ábra Nemzetközi szelvényezésű térképszelvény ÉNY-i sarka

A déli keretvonal alatt elhelyezett megírások:

  • A méretarány és az aránymérték.

  • Az alapszintköz értéke.

  • A lejtőalapmérték.

  • A földrajzi-, a hálózati- és a mágneses északi irány egymáshoz viszonyított értékei (a nemzetközi szelvénybeosztás esetén).

  • Az alkalmazott jelkulcs.

  • A feldolgozás módszerére, időpontjára, készítőjére, vizsgálatára vonatkozó adatok.

6-6. ábra Nemzetközi szelvényezésű térképszelvény DNY-i sarka

A keleti keretvonal mellett elhelyezett kis térképvázlatok (gyámrajzok) - ha szükséges - az alábbiakat ábrázolhatják:

  • közigazgatási határokat,

  • felsőrendű szintezési vonalakat,

  • a különböző alapszintközzel ábrázolt területek határvonalait,

  • a különböző készítési, felújítási technológiák határvonalat.

A keleti keretvonal mellett elhelyezett megírások:

  • a térképszelvény vagy a gyámrajzok egyes pontjaira utaló magyarázó megjegyzések.

6-7. ábra EOTR térképszelvény keleti oldala