Ugrás a tartalomhoz

Topográfia 3., Térképek jellemző tulajdonságai

Mélykúti Gábor (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

3.2 Mértékegység, méretarány

3.2 Mértékegység, méretarány

A felméréseknél és térképezési munkáknál a hosszmérték egysége a méter.

A terület mértékegysége

  • a négyzetméter (1 m2),

  • a hektár (100 m*100 m, 10 000 m2).

A katonai topográfiai térképeken már 1875-től, a polgári földmérésben pedig, Magyarországon 1928-tól alkalmazzák a méterrendszert. Korábban öles rendszerű térképek készültek.

Az előző fejezetekben láthattuk, hogy a terepen mért adatokat (pl. távolságokat) először egy alapfelületre, majd onnan egy vetületi síkra vetítettük. Ezen a vetületi síkon már az egész országra nézve egységesen, egyszerű összefüggésekkel számításokat tudunk végezni, az itt kapott adatokat, méreteket, koordinátákat térképre fel tudjuk szerkeszteni. Ha ezt a térképet meg is akarjuk jeleníteni (látni is szeretnénk), akkor az első kérdés az, hogy mekkora területet mekkorában szeretnénk látni. A vetületi síkon lévő adatokat az eredeti méretben gyakorlatilag nem tudjuk megjeleníteni, hiszen egy térképlapon (pl. legnagyobb ív papír A0 = 1 m2) csak igen kis területet (1 m2) tudnánk ábrázolni (Magyarország területe: ~93 036 000 000 m2, 93 milliárd m2. Az ország területének egyben történő ábrázolásához mintegy 520 km * 320 km méretű papírlapra lenne szükség). A vetületi síkon lévő adatokat, információkat ezért le kell kicsinyíteni olyan méretűre, hogy az egy térképlapon (vagy képernyőn) kirajzolva, kellő mennyiségű információt szolgáltasson a kívánt területről.

Térképek méretaránya (M) egy arányszám, amely megmutatja, hogy a vetületi síkon leképzett hosszak a kirajzolt térképen hányad részükre kicsinyítve jelennek meg. Tehát:

Az M méretarány tehát egy törtkifejezés, melynek számlálójában mindig az egység, nevezőjében pedig az m méretarányszám szerepel, amely megmutatja, hogy a térképen hányszor kisebbek az ábrázolt hosszak a vetületi hosszukhoz képest. A méretarányt azonban a gyakorlatban nem tört alakban, hanem arány formájában szokás felírni M=1:m. A Méretarány és a méretarányszám között tehát fordított arányosság áll fenn! Minél kisebb az m méretarányszám értéke, annál nagyobb az M méretarány, és fordítva. (pl. M = 1:500 nagyméretarány, M = 1:500 000 kisméretarány.)

A régi, öles rendszerű térképek méretarányai: 1:1 440, 1:2 880, 1:28 800 voltak. (Az 1:2 880 méretarány magyarázata: 1 öl = 6 láb, 1 láb = 12 hüvelyk, 1 hüvelyk a terepen = 40 öl, ezért: 6*12*40 = 2 880)

Annak érdekében, hogy a térképekről minél egyszerűbben és gyorsabban méreteket tudjunk levenni, a térképek alján, a térkép méretarányában szerkesztett arány mérték szolgál. Ez lehet egyszerű aránymérték , ahol a 0 osztástól balra egy segéd beosztás segíti a 0 osztástól jobbra elhelyezkedő főbeosztás tizedeinek a pontosabb leolvasását.

3-1. ábra Egyszerű aránymérték

Az átlós aránymérték tíz egyszerű aránymérték egymás alá rajzolásával áll elő, és a 0 osztástól balra lévő segédbeosztásokat átlósan is összekötik. Ezzel lehetővé válik a – 0 osztástól jobbra lévő – főbeosztás századrészeinek is a leolvasása.

3-2. ábra Átlós aránymérték