Ugrás a tartalomhoz

Topográfia 10., Topográfiai felmérés munkamenete

Mélykúti Gábor (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

Térképfelújítás

Térképfelújítás

A topográfiai térképek feladata a Föld felszínén és annak közvetlen közelében lévő természetes alakulatok és mesterséges létesítmények, összefoglaló néven a tereptárgyak ábrázolása. A tereptárgyak az idők során változnak , megszűnnek, újak jönnek létre, növekednek, vagy csökkennek. A változások a terepen folyamatosan következnek be. A topográfiai térképeket a terepen való tájékozódásra, tervezési feladatok elvégzésére használjuk. Ezeket a funkciókat a térkép csak akkor tudja ellátni, ha tartalma mindenkor az aktuális terepi állapotot tartalmazza. A topográfiai térképek készítése, mint láttuk, azonban egy hosszabb munkafolyamat eredménye. A topográfiai térképeken a változások átvezetése is csak egy hosszabb időszak alatt oldható meg, napi aktualitást, napi változásvezetést a topográfiai térképektől nem várhatunk el. A topográfiai térképek tartalma igen változatos, nagyon sokféle tereptárgyat ábrázol. A tereptárgyak nagy része természetes alakulat. A tereptárgyak változásainak bejelentése a természetes alakulatok esetében senkitől sem várható el, de a mesterséges létesítmények változásainak bejelentésére sincs semmilyen kötelezettség előírva. Tehát a topográfiai térképi tartalom változásának észlelése, nyilvántartása és átvezetése egy összetett feladat.

A terepi változások a topográfiai térképet a tartalma szempontjából három esetben érintik, ezek: a síkrajz, a domborzat és a névrajz. A térképi tartalom változásának mértékétől függően a változások átvezetésének módjára három kategóriát különböztetünk meg:

  • helyesbítés (reambulálás – újra bejárás),

  • felújítás ,

  • új felmérés .

Helyesbítésről beszélünk, ha a térképi tartalomban csak kisebb változások következtek be, és ezeket helyszíni bejárással, esetleg csak szemrevételezéssel, szükség esetén mérésekkel foltszerűen, lokálisan vezetjük át.

Felújításról beszélünk, ha térképi tartalom egy része, pl. a síkrajz olyan mértékben megváltozott, hogy gazdaságosabb új felmérést végezni, mint a sok javítást foltonként átvezetni, de a többi térképi tartalom nem, vagy csak igen kismértékben változott.

Új felmérést alkalmazunk akkor, amikor a térkép teljes tartalma olyan mértékben megváltozott, hogy lokális javítgatással már sokkal körülményesebb lenne a munka.

10.1.8 Térképi változások típusai

A térképi tartalom szempontjából különböző mértékűek és jellegűek lehetnek a változások.

10.1.8.1 Síkrajz változásai

A térkép síkrajzi tartalmának a változásai többfélék lehetnek:

  • a tereptárgynak a helyzete, geometriai adatai változnak meg (a tereptárgy megszűnt, áthelyezték, új épült, nagyobb vagy kisebb lett, összevonták, szétvált, stb.),

  • a tereptárgynak a geometriája nem változott, de a jelentése igen, és ezért ugyanazon a helyen más jelet kell alkalmazni, ezt tematikai változásnak nevezhetjük (pl. földút - burkolt út lett, út rendűsége változott, stb.)

  • a tereptárgynak a térképen megjelenő műszaki adatai, egyéb tulajdonságai változtak és ezért a térképi jelhez tartozó magyarázójelek változnak (út burkolata, út szélessége, híd teherbírása - szerkezete, épület rendeltetése, erdőben a fa magasság, fa átmérő stb.)

10.1.8.2 Domborzat változásai

Magyarország területén a topográfiai térképezés szempontjából a domborzat hosszú időszak alatt is állandónak tekinthető. A domborzatot is érintő változások nagyobb építkezések területén fordulhatnak elő. (Pl. ipartelep építése, külszíni fejtések, autópálya, bevásárló központ, stb.) A természetes eredetű változások gyakorlatilag elhanyagolható mértékűek (folyók partvonalainak, partfalainak változása, löszfalak leomlása, homokbuckák mozgása, domboldalak suvadása, stb.) Ezek vízszintes értelmű kiterjedése a topográfiai térképek méretarányát figyelembe véve olyan kicsinyek, hogy egy – egy térképszelvény területének is csak néhány százalékát érintik, az ország területére vetítve pedig elhanyagolható mértékű.

10.1.8.3 Névrajz változásai

A térkép névrajzában gyakran következhetnek be változások. A tájegységek, domborzat, vízrajz, általában a természetes alakulatok nevei nem változnak, a mesterséges létesítmények neveiben azonban gyakrabban bekövetkezhet változás. Ezek a változások elsősorban a települések neveit érintik. Egy település nevének térképi megjelenése több paraméter, esemény függvénye:

  • változik a lakosság lélekszáma,

  • változik a település besorolása, pl. község > város, székhely,

  • települések összevonásra kerülnek,

  • települések szétválnak,

  • megváltozik a nevük.

10.1.9 Változások észlelése

Az ország teljes területén és nagyon sok témakörben, tevékenységi körben jelentkező változásoknak már az észlelése is nehéz feladat. Az első lépést ezen a területen már az eredeti térképet készítő felmérő megteszi, amikor a nyilvántartási oleátára feljegyzi a várható változásokat, melyeknek az előkészületeit látja. Egy elkészült térkép felújítására azonban néhány éven (esetleg évtizeden) belül nem kerül sor. Ez alatt a hosszú idő alatt célszerű kialakítani egy olyan szervezetet, mely folyamatosan figyelemmel kíséri az ország egész területén a topográfiai térképek tartalmát érintő változásokat. A változások tényét - de nem a térképezését - nyilvántartásba veszi, ha lehet már annak a térképszelvénynek a nyilvántartási oleátáján, amelyet feltehetően a változás érintett.

A folyamatos figyelő szolgálat lehetőségei, tevékenysége:

  • adatgyűjtés - változási jegyzék/vázlat vezetése szelvényenként,

  • sajtófigyelés, a híradásokban szereplő információk összegyűjtése (új létesítmény átadások, megszüntetések,...)

  • kapcsolatrendszer kialakítása az országos hatáskörű szervekkel (MÁV, útfelügyelet, minisztériumok ,...) és önkormányzatokkal, akik megadhatják a tevékenységi területükön bekövetkezett változásokat.

A folyamatos változásfigyeléstől függetlenül statisztikai adatok, tapasztalatok alapján is megbecsülhető egy térképszelvényen, vagy egy területen bekövetkező változások mértéke:

  • frekventált területeken (fejlett gazdasági élet - ipar, közlekedési hálózat, lakott területek, üdülőkörzetek, stb.) nagyobb valószínűséggel és nagyobb számban várhatók a változások, mint egy mezőgazdasági területen.

  • a térképszelvényekre eső térképelemek számából és fajtájából hasonló módon lehet következtetéseket levonni a várható változásokra.

Előrejelzések, folyamatos változás figyelés hiányában, a ténylegesen bekövetkezett változások detektálására három fő módszer létezik:

  • helyszíni bejárás,

  • légifényképek készítése és elemzése,

  • űrfelvételek készítése és elemzése.

A változások mértéke alapján lehet megállapítani a felújítási ciklusok gyakoriságát a teljes területre, vagy terület csoportokra. Hollandiában például az ország területét 3 régióra osztották, melyekben a felújítást 4, 6, 8 éves ciklusban hajtják végre. Németországban egységesen minden területen 5 éves felújítási ciklust alkalmaznak.

Magyarország topográfiai térképeinek felújítási ciklusait később tekintjük át.

10.1.10 Változások feldolgozása

10.1.10.1 Síkrajzi változások feldolgozása

A térkép síkrajzi tartalmának kirajzolására, felújítására a mai technológiai lehetőségek mellett a leggazdaságosabb eljárás az ortofototérképek helyszíni minősítése. A minősítést már az irodában elő lehet készíteni, nagyon sok térképi elem már az ortofotón egyértelműen azonosítható. Hasznos lehet az irodai előkészítés során a területről készült légifényképek tükrös sztereoszkóp segítségével történő átvizsgálása, mert a sztereoszkópikus látvány sokkal több információt nyújt a tereptárgyak felismerésében és beazonosításában, mint csupán egy képnek a szemlélése. A helyszínen csak az ellenőrzést és a légifényképen nem látható részletek beazonosítását kell elvégezni.

Összetettebb feladat esetén azok a fotogrammetriai műszerek nyújtanak nagy segítséget, melyek lehetővé teszik a régi térképek, esetleg a régi térképek digitális változatának és az új légifényképekből előállított térmodell együttes szemlélését és feldolgozását. Ilyen műszerek a digitalizáló táblával és képernyő bevetítéssel rendelkező Analitikus Plotterek, vagy a digitális térfotogrammetriai munkaállomások.

10.1.10.2 Domborzat változásainak feldolgozása

A domborzat változásait légifényképek segítségével, térkiértékeléssel lehet a legpontosabban és a leggazdaságosabban meghatározni. Ha a térképfelújításhoz, az ortofotók készítéséhez csak kis méretarányú légifényképek készültek, amelyek nem teszik lehetővé a megfelelő pontosságú magassági kiértékelést, akkor a kisebb területre kiterjedő domborzati változásokat elektronikus tahiméterrel (geodéziai munkaállomással), vagy GPS berendezéssel lehet meghatározni.

10.1.10.3 Névrajz változásainak feldolgozása

A térkép névrajzát és az egyéb tematikus tartalmát érintő változásokat irodai feldolgozással, szerkesztéssel lehet átvezetni. Ebben az esetben fontos az adatok eredetiségének, hitelességének az ellenőrzése. A síkrajzi elemek helyszíni ellenőrzése során a tematikus változásokat is le kell ellenőrizni.