Ugrás a tartalomhoz

Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 8., KÖRNYEZETMENEDZSMENT-RENDSZEREK

Dr. Tenk Antal (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

8.5 Vállalati környezeti menedzsment-rendszer

8.5 Vállalati környezeti menedzsment-rendszer

A környezeti problémák és feladatok vállalati kezelésének, megoldásának leghatékonyabb eszköze lehet a vállalati környezeti menedzsmentrendszerek kialakítása és működtetése (8-1. ábra)

8-1. ábra A környezeti menedzsmentrendszer elemei

A környezetpolitika a vállalat környezeti céljait és a célok elérésének eszközeit, módjait tartalmazza. Megfogalmazza, hogy mit tesz a vállalat azért, hogy a célkitűzések teljesüljenek. A környezetpolitika legfontosabb jellemzői a következők.

  • valósághű (megfelel a vállalat tevékenységéből származó környezet-terhelésnek),

  • elkötelezett a környezeti teljesítmény javítása mellett,

  • közérthető,

- publikus (a nyilvánosság számára hozzáférhető).

A vállalati környezeti tervezés és programja a kitűzött célok elérésére irányul, mely tartalmazza a célkitűzésekért felelős személyek megnevezését a vezetés minden szintjén, továbbá a célok elérésének eszközeit. A környezeti szervezet kiépítése alapvető annak érdekében, hogy a megfogalmazott célkitűzések teljesüljenek. A környezeti irányítási rendszert természetesen a vállalat irányítási rendszerének részeként kell kialakítani. Az irányítási rendszer hatékonyságának alapkérdése a felelősség és a hatáskörök meghatározása a vezetés minden szintjén. A környezetmenedzsment-rendszernek hitelesnek kell lennie és hatáskörrel kell rendelkeznie, ezért is elengedhetetlen, hogy a vállalat felső szintű vezetői közül (például az egyik vezérigazgató-helyettes) kerüljön ki az első számú környezeti vezető. Az új környezeti célkitűzések, irányvonalak megvalósításához változásokra van szükség a vezetés struktúrájában, a hatáskörök megosztásában. A környezetmenedzsment-rendszer működtetésének alapvető feltétele a munkavállalók elkötelezettsége a szervezet (vállalat) minden szintjén, míg a rendszer megvalósításának induló feltétele a felső vezetés részéről nyújtott támogatás. Vagyis a rendszer csak akkor működhet megfelelően, ha elnyeri a szervezet valamennyi szintjének támogatását. A program sikeres megvalósításának feltétele az oktatás megszervezése a szervezet minden szintjén.

A környezeti oktatás, továbbképzés célja, hogy a vállalat minden dolgozója tudatában legyen:

  • a vállalati környezetpolitikában és programban megfogalmazott célkitűzésekkel, a célok megvalósításának fontosságával,

  • végzett munkájának potenciális környezeti hatásával,

  • saját szerepével és felelősségével a célok elérésében.

A már működő rendszereknél elengedhetetlen az új alkalmazottak oktatása, illetve a régiek állandó továbbképzése.

A környezeti menedzsmentrendszer egyik átfogó eleme az ökokontrolling (környezeti információs rendszer), amely:

  • a környezeti vonatkozású tervezést, irányítást, ellenőrzést és információellátást koordinálja,

  • kiépíti ezeknek a rendszerét,

Az ökokontrolling rendszer elemei:

  • a környezeti információs rendszer,

  • a környezetmonitoring rendszer,

  • környezeti kézikönyv és dokumentáció.

Az ökokontrolling rendszer keretében végzett információgyűjtés legfontosabb feladata a begyűjtött információk rendszerezése (anyag- és energiafelhasználás, azok ökológiai hatásai stb.). Az előzőek alapján látható, hogy az ökokontrolling rendszernek egyik „eleme” a vállalati környezeti információs rendszer, melynek keretében szervezik az adatszolgáltatást és határozzák meg, hogy ki rendelkezhet a lényeges környezeti adatokkal. Az ökokontrolling másik alrendszere a környezetmonitoring, mely az emisszió- és immiszióértékek méréstechnikai megfigyelésére szolgál. Az információkat azonban nemcsak gyűjteni kell,hanem az adatokat az elemzési rendszernek megfelelően kell előkészíteni és csoportosítani. Minden vállalati információs rendszer alapját azoknak az anyag- és energiafolyamatoknak a leírása jelenti, amelyek a technológiák működtetése során játszódnak le, illetve amelyek közvetve, a termék-életciklus keretén belül (termelés, elosztás, a termék használata, illetve a hulladékkezelés során) figyelhetők meg. Az eddigi gyakorlathoz képest azonban az ökológiai információk gyűjtése és az értékelés szempontjainak megfelelő csoportosítása a legtöbb vállalat számára teljesen új feladatot jelent, amely csak nagyon kevés ponton kapcsolódik a hagyományos vállalati információs rendszerhez.

Az ökokontrolling információs rendszerének a különböző érdekcsoportok által meghatározott ökológiai követelményeket is össze kell foglalnia. Az összegyűjtött információkat megfelelően csoportosítva, rendezve lehetőség nyílik az adatok kiértékelésére, ezáltal az objektív döntések meghozatalának elősegítésére. Ebből adódóan az adatok kiértékelése kettős feladatot jelent. A kiértékelés egyik feladata, hogy feldolgozza az anyag- és energiafolyamatokra, illetve azoknak a környezeti hatásaira vonatkozó információkat. Az adatok feldolgozását jól megválasztott kritériumrendszer alapján kell elvégezni. A kiértékelés másik feladata, hogy adatokat szolgáltasson a döntéshozók számára. Az objektív döntések meghozatalához ugyanis nem elégséges csak a vállalat környezeti (ökológiai) helyzetének a bemutatása, és az elérni kívánt célok megfogalmazása. Az elemzésnek éppen ezt a célmegfogalmazást, illetve az ez alapján meghozandó döntéseket kell támogatnia.

A környezetmenedzsment-rendszert és működését megfelelően dokumentálni kell, ezt a funkciót tölti be a környezeti kézikönyv. A környezeti kézikönyv tartalmazza a kijelölt célokat, az irányvonalat, a vezetők feladatait, beosztását, hatásköröket, a rendszerelemek közötti kölcsönhatásokat, a rendszer kivitelezésének és fenntartásának feladatait. Tartalmazza továbbá a dokumentációs kötelezettségek előírásait (hol, mit, hogyan kell bizonylatolni, milyen legyen a jelentési rendszer stb.). A jó dokumentáció a szervezet „memóriájának” és „önismereti eszközének” szerepét tölti be. Segíti a döntéshozatalt azzal, hogy lehetővé teszi a többoldalú értékelést. Amennyiben a szervezet nem dokumentálja megfelelően saját tevékenységének hatásait, értékelni sem tudja saját tevékenységét.

A fentiek alapján megfogalmazhatjuk azokat a legfontosabb feladatokat (például helyesbítő intézkedések, belső auditok), amelyek teljesítése biztosíthatja a vállalat számára a jogi és egyéb követelményeknek való megfelelésen túl a társadalmi elvárásoknak való megfelelést is. Ezeket a feladatokat a vállalat felső szintű vezetésének (menedzsment) kell megvalósítani.

A felső vezetés (vállalati menedzsment):

  • elkészíti és folyamatosan aktualizálja a vállalat környezetpolitikáját és programjait,

  • az alsóbb szintű vezetőkkel együttműködve erősíti a dolgozók környezettudatát, a környezetért érzett felelősséget,

  • minden új technológia, új termék vagy új tevékenység bevezetése előtt – a környezeti károk megelőzése érdekében – megvizsgálja a környezetre gyakorolt hatásokat,

  • folyamatosan ellenőrzi és értékeli a működő technológiák és tevékenységek környezeti hatásait (ezáltal is elősegítve a vállalati környezetérzékenység javítását),

  • folyamatosan törekszik arra, hogy a tevékenységek környezeti hatásait a minimálisra csökkentsék, a vezetés törekvése a hulladékminimalizálás, takarékoskodás az erőforrásokkal (ez a szemlélet beépül a vállalati stratégiába),

  • megteszi a szükséges megelőző óvintézkedéseket az esetleges balesetekből adódó anyag- és energiakibocsátások megelőzésére (környezetbiztonság),

  • (a vállalatirányítás eszközrendszereként) kiépíti és működteti a környezeti információs rendszert és a vállalati teljesítmények, folyamatok ökológiai értékeléséhez felhasználja az ökomérlegeket (a vállalati anyag- és energiamérlegek segítségével),

  • folyamatosan ellenőrzi a célkitűzések megvalósítását. Amennyiben az ellenőrzések során a kitűzött céloktól eltérés mutatkozik, a vezetés kijelöli a szükséges korrekciós intézkedéseket és gondoskodik a megvalósításukról,

  • jó együttműködést alakít ki a helyi hatóságokkal, biztosítja a tájékoztatást a lakosság (közvélemény) számára a vállalat környezeti helyzetéről,

  • megteszi a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy a vállalat telephelyén működő szerződéses vállalkozók a környezetvédelmi előírásokat a vállalattal azonos módon betartsák,

  • megteremti és folyamatosan működteti a környezeti monitoring-rendszert annak érdekében, hogy a környezeti hatások naprakész nyilvántartása megtörténjen, ezzel is elősegítve a környezeti előírások betartását.