Ugrás a tartalomhoz

Természeti erőforrás és környezetgazdálkodás 8., KÖRNYEZETMENEDZSMENT-RENDSZEREK

Dr. Tenk Antal (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

8.3 Vállalati környezetmenedzsment

8.3 Vállalati környezetmenedzsment

Ma már szinte elkerülhetetlen a környezetorientált vállalatpolitika felvállalása, amely a vállalat működési kereteinek hatósági és önkéntes kötelezettségvállalásokon keresztül olyan irányú alakítását jelenti, amely az ökológiai és gazdasági szempontok széleskörű harmonizálását biztosítja. A környezetorientált vállalatpolitika a vállalati tevékenység egész ciklusát igyekszik optimalizálni az erőforrásoktól a termékekig, s érinti a vállalat minden szervezeti egységét és minden munkatársát. A környezetorientált vállalatpolitikának a minden ágazatra és vállalati tevékenységi területre (beszerzés, üzemeltetés, kutatás-fejlesztés, képzés-továbbképzés stb.) érvényesíthető átfogó értelmezését az alábbi szempontok jellemzik:

  • A környezetorientált vállalatpolitika a környezet és a vállalat jövőjének biztonságához egyaránt hozzájárul.

  • A környezetvédelem része a vállalatpolitikának.

  • A vállalati környezetorientáltságnak az a célja, hogy a környezeti terheléseket intelligens megoldásokkal a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, vagy azokat teljes mértékben előzze meg.

  • A környezetorientált vállalatpolitikába be kell vonni a dolgozókat is.

  • A környezetorientált vállalatpolitika kifelé és befelé is szavahihetőséget követel meg.

  • A környezetorientált vállalatpolitika a növekvő környezettudatosság piaci előnyeit fogja eredményezni.

  • A környezetorientált vállalatpolitika a szociális piacgazdaságban a vállalati önfelelősségnek is része.

  • A környezetorientált vállalatpolitika támogatókra lel a környezeti követelmények nemzetközi harmonizációjának előrehaladtában és egy olyan nemzeti politikában, amely kitágítja a vállalati környezeti innovációk mozgásterét.[1]

Minden környezetorientált vállalatpolitika eredményességének alapfeltétele, hogy a vállalatot érintő környezeti szempontok mindenekelőtt a vállalati vezetési szinten (a menedzsment szintjén) találjanak pozitív fogadtatásra. Nem elégséges feltétel, ha a vállalatnak csupán egy munkatársa (például vállalati környezeti megbízott), vagy egy döntéshozója viselkedik környezettudatosan. Keresni kell annak módját, hogy lehetőleg minden dolgozó, azaz a vállalat egésze – mint szervezet – a környezetvédelem felé forduljon.

A gyakorlati tapasztalatok alapján már jelenleg is körvonalazhatóak azok az előnyök, amelyeket egy vállalat a környezetorientált politikája tudatos megvalósításának köszönhet. Ilyenek:

  • a vállalat elismertségnek (imázsának) javulása,

  • a konkurenciával szembeni versenyelőny,

  • új piacok megnyílása,

  • új és tartós vásárlói kör megnyerése,

  • a folyamatosan szigorodó állami környezeti rendszabályokat megelőző intézkedésekből származó költségmegtakarítások,

  • hosszú távú vállalati stabilitás,

  • a külső partnerekkel (hatóság, bankok, biztosítók, partnerek) való kapcsolat javulása.

A környezetkímélő vállalati stratégia kialakításának a feltételei a következőkben foglalhatók össze:

  1. A vállalatok felső szintű vezetése ismerje fel, hogy a környezetvédelem nem csak állampolgári kötelessége, de a vállalat jövőbeni sikerének alapvető feltétele. A vállalat tevékenységének környezetkímélő irányban történő átformálása, a környezetvédelmi követelményeket kielégítő stratégiai döntések meghozatala és az annak megvalósítását szolgáló programok megszervezése a legfelsőbb vezetés feladata és jogköre.

  2. A vállalati vezetésnek ismernie kell az érvényes környezetvédelmi szabályokat (törvényeket). Ez azért fontos, mert:

    • ha egy vállalat nem érti pontosan a gyakran változó szabályozókat, akkor súlyos büntetéseket és perköltséget kell fizetnie, sőt még azzal is számolnia kell, hogy összeomlik az üzleti tevékenysége;

    • a körültekintő vállalatok nemcsak a környezetszennyezés mérsékléséből fakadó előnyöket ismerik fel, hanem a környezetvédelmi problémák megelőzéséből származó előnyöket is. A megelőzés módja lehet a hulladék újrahasznosítása, a hulladéktermelés minimális szintre szorítása, a hulladékok mérgezőanyag-tartalmának csökkentése, alapanyag-, illetve termékváltás, az anyag-, energia- és vízfelhasználás racionalizálása. Ez mindenekelőtt körültekintő szervező munkát igényel, de sok esetben a technológiai folyamatok módosítása, a berendezések cseréje is szükségessé válik.

  3. A vállalati stratégia központi elemének kell tekintetni a vállalatok tevékenységének és termékeinek környezeti hatásáról kialakított kép javítását. Ez ma már a piaci siker döntő feltétele. A stratégia kialakításánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a vállalat tevékenysége mennyire van hatással a globális és helyi környezetvédelmi problémákra. Így mindenekelőtt:

    • mennyire elégíti ki a fenntartható fejlődés feltételét képező racionális anyag- és energiagazdálkodásra, valamint a szennyezés és a hulladékok mennyiségének csökkentésére irányuló követelményeket;

    • a vállalat tevékenysége milyen hatást gyakorol a környezeti elemekre (vízre, levegőre, talajra, élővilágra stb.);

    • a vállalat tevékenysége milyen hatással van a globális légköri problémákra (üvegházhatás, a sztratoszférikus ózon károsítása stb.;

    • a termékek mennyire felelnek meg teljes életciklusuk alatt a környezetvédelmi követelményeknek. A fontos fogyasztási cikkek, termelőeszközök esetében mennyire biztosított, hogy azok a selejtezésük után nyersanyagként lehetőleg 100 %-ban újrahasznosíthatók legyenek.

Ezért, ha egy környezetvédelmi szempontból követő vállalat kezdeményező vállalattá kíván válni, akkor a következő feladatokat kell megoldania:

  1. Részletes felmérést (átvilágítást) kell készíteni a vállalat tevékenységének környezeti hatásáról. Ennek során nem csak a környezetvédelmi követelmények betartását kell vizsgálni, de számba kell venni a hosszú távon a vállalat előtt álló környezetvédelmi feladatokat is.

  2. A vállalat tevékenységéből adódó környezeti hatásoknak, kockázatoknak a feltárása után egy olyan irányítási rendszert kell kialakítani, amely képes ezek hatékony mérséklésére. Ehhez meg kell változtatni a vállalatirányítás beállítottságát, és a rendszert a szervezet valamennyi szintjén el kell fogadtatni. A vállalati hierarchia minden szintjén, személyekre lebontva meg kell határozni a környezetvédelmi feladatokat, a hatáskör és a felelősség kérdését. Ezzel egyidejűleg a vállalat környezetvédelmi tevékenységének integrálására ki kell jelölni egy személyt, nagyobb vállalatnál egy, a környezetvédelmi ismeretekből felkészült csoportot, amely a termeléssel és vállalati marketinggel azonos súllyal vesz részt a fejlesztési döntések kialakításában, a vállalat tevékenységének szabályozásában, ellenőrzésében. A dolgozók rendszeres képzésével, illetve továbbképzésével biztosítani kell, hogy minden dolgozó tisztában legyen a vállalat tevékenységéből adódó munkavédelmi és környezetvédelmi követelményekkel és saját munkahelyének környezeti hatásával. Mivel az adott munkahelyen dolgozóknál jobban senki sem ismeri az ott folyó tevékenységeket, ezért az új stratégiára való felkészülés során a dolgozókat meg kell győzni annak fontosságáról azért, hogy a vállalat minden dolgozója részt vegyen annak megvalósításában, ne csak egy szűk réteg próbálja azt kikényszeríteni. Célszerű a program megvalósítását elősegítő, költségmegtakarítást jelentő javaslatokat közvetlenül a dolgozókkal kötött megállapodások alapján anyagilag is honorálni, ezzel a közvetlen anyagi érdekeltséget is megteremteni. A programok megvalósítása során számítani kell a dolgozóknak és főleg középvezetőknek részben kényelemből, részben pedig szakmai szűklátókörűségből adódó ellenállásával, közömbösségével, amit az előbbiekben említett rendszeres szakmai továbbképzéssel, a vállalat jövőjéért, ezzel saját munkahelyük sorsáért vállalt felelősségérzet felkeltésével és a program sikerét elősegítő közvetlen érdekeltség megteremtésével lehet megszűntetni.

  3. Szavatolni kell a környezetvédelmi követelmények betartását. Egy irányítási rendszer csak akkor hatékony, ha az általa kidolgozott politikát és eljárásokat be is tartják. Ezért a folyamatos ellenőrzés mellett, időszakonként átfogó környezetvédelmi felméréséket kell készíteni annak megállapítására, hogy a vállalat tevékenysége megfelel-e a kitűzött céloknak és a szüntelenül változó és szigorodó környezetvédelmi szabályozásnak. Célszerű erre a feladatra a vállalaton belül egy csoportot kijelölni, amely rendszeresen ellenőrzi és méri a vállalat környezetvédelmi teljesítményét. Esetenként előnyös független szervezeteket vagy szakértőket is a vállalat környezetvédelmi tevékenységének értékelésére felkérni.

  4. Piacgazdaság körülményei között a vállalat imázsának kialakításában a vállalat tényleges tevékenységének és az azt ismertető reklámnak szinte azonos szerepe van. Ezzel – amint azt a hazai és külföldi cégek esetében gyakran tapasztaljuk – egy ideig vissza is lehet élni. A vállalat imázsának kialakításában meghatározó szerepe van a nyíltságnak, továbbá más szervezetekkel, vállalatokkal való együttműködési készségnek, amely egyben a környezetvédelmi problémák gazdaságosabb megoldását is elősegíti. Ennek a leggyakoribb megoldásai a következők lehetnek:

Nyíltság a vállalaton belül és a környezet felé. Vállalaton belül elemi követelmény, hogy:

  • a dolgozók rendszeres és pontos tájékoztatást kapjanak a termelési folyamatoknak, a keletkező hulladékoknak egészségkárosító, illetve környezetszennyező hatásáról;

  • a vállalat tulajdonosai, részvényesei tájékozottak legyenek a termelés környezeti kockázatáról, hogy az esetleges környezetvédelmi retorziók és azok gazdasági következményei ne érjék váratlanuk őket;

  • célszerű, ha a vállalat igazgatója az éves beszámolókban kitér a vállalat tevékenységének környezeti hatására. Környezetvédelmi szempontból érzékeny iparágak esetében célszerű évenként külön beszámolót is elkészíteni a vállalatok környezetvédelmi helyzetéről. Erre független szervezet is felkérhető.

Nyíltság a lakosság felé: A környezetvédelmi károk leginkább a vállalatok környezetében élő lakosokat sújtják, azok egészségét és anyagi javait veszélyeztetik, az esetleges károk esetén kirobbanó, sokszor már kezelhetetlen tiltakozó akciók árthatnak legtöbbet a vállalat hírnevének is. A közfigyelmet ugyanis mindig valamilyen kockázat sejtése, illetve valamilyen fenyegetettség érzése váltja ki, amelyek gyakran csak érzelmeken és félreértéseken alapulnak és a szükséges információk nyilvánosságra hozatalával könnyen el lehet oszlatni azokat. Minden vállalat érdeke ezért, hogy a nyílt lapok elvével közeledjen a helyi önkormányzatok, illetve a körzetében élők felé. Ennek csak egyik módja az, hogy a vállalatok tevékenységükről a sajtó útján tájékoztatják az érdekelteket. Ezen túl célszerű vállalati nyílt napok rendezésével az érdeklődés elé menni. Hasznos, ha a környék iskolái, lakói, önkormányzatok képviselői részére tájékoztatást szerveznek a vállalat környezetvédelmi célkitűzéseiről, az eddigi eredményekről és a jövőbeni feladatokról.

A vállalatoknál az esetleg előforduló balesetek káros következményeinek mérséklése érdekében ki kell dolgozni a vészhelyzetre vonatkozó haváriatervet, a helyi közösséggel és mentőszolgálattal összhangban. A modern társadalmakban a termelés módja és kockázata már nem egy vállalat belügye.

Kooperáció más vállalatokkal (a nyíltság egyik szakmai formája):

  • Éves értékelés és feladatterv összeállítása országos szinten egyes iparágak esetében, de célszerű lehet regionális szinten is az ott működő iparvállalatok együttműködésében megtenni azt.

  • Regionális együttműködés a vállalatok között a hulladékok (főleg a veszélyes hulladékok) közös kezelésére, illetve hasznosítására.



[1] /4/ Valkó, L.: Környezetgazdaságtan, Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest, 2006.