Ugrás a tartalomhoz

Térbeli döntéselőkészítés 5., Elemzések

Márkus Béla (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

5.7 Modellezés

5.7 Modellezés

A modell és modellezés fogalmát a szakirodalom sokféleképpen értelmezi. Az általunk használt (korábban többször említett) definíció szerint:

  • a modell egyszerűsített formában reprodukálja a modellezett objektumot,

  • a modell a modellezés során új ismereteket szolgáltat a modellezett objektumról, amelyet közvetlenül nem tudunk, túlságosan bonyolult, nehezen áttekinthető, vagy nem kifizetődő vizsgálni.

Ebben az értelemben használtuk a „valós világ modellje” fogalmat a térinformatikai rendszer adatbázisára, és ebben az értelemben használtuk az „elemzési modell” fogalmát a bonyolult elemzési folyamat áttekinthetőségének javítására.

Az alfejezet célja a természeti vagy társadalmi folyamatok modellezésének, szimulációjának elvi áttekintése. A modell ebben az esetben a folyamatra vonatkozik. Elképzelhető, hogy ezt a modellt a szakirodalomból ismerjük, vagy lehet, hogy éppen egy folyó kutatás tárgya. A térinformatikus szerepe a modellezésben a természeti vagy társadalmi folyamatokhoz értő szakembert segíteni adatgyűjtési, adatelemzési, megjelenítési tudásával, tapasztalataival. A modellezés általában a „Mi történik akkor, ha...?” kérdésre válaszol. A modell természetéből fakad, hogy a valóságot fokozatosan, lépésről-lépésre egyre jobban közelíti. A modellezés során szerzett tapasztalatok segítenek a modell finomításában. A GIS által támogatott modellezés korszerű analitikus eszköz a természet vagy társadalom jelenségeinek tanulmányozására.

A modellezés szakaszai a következők:

  1. a modellezés szükségességének felvetődése,

  2. a modellezés elméleti megalapozása,

  3. a modell felépítése,

  4. információk levezetése,

  5. az információk ellenőrzése, vizsgálata, igazolása vagy korrigálása,

  6. az eredmény felhasználása.

5.47. ábra. A modellezés folyamata

A területet folytonosan lefedő folyamatok modellezése során leggyakrabban raszteres modelleket használunk, míg a vonal mentén működő folyamatok esetén vektoros modelleket. A különféle adatok azonos rendszerbe transzformálása, az adatintegráció az egyik fontos eleme a modellezésnek.

A térinformatikai szoftverek rendszerint körülményesen használhatók bonyolult matematikai műveletek végrehajtására, ezért gyakran valamilyen külső szoftvereszközt kell igénybe venni. Ez a legegyszerűbb esetben történhet úgy, hogy a GIS levezeti a szoftver bemenő adatait, ami kiszámítja a modellt, és visszaadja a GIS adatbázisának megjelenítési célból. Ennél jobb megoldás, ha a GIS és a modellező szoftver közös kezelőfelülettel rendelkezik. Végül vannak teljesen integrált megoldások.

A modellek kimenete lehet:

  • bináris,

  • index,

  • regressziós,

  • determinisztikus.

A bináris modellek végeredménye 0/1, igen/nem, igaz/hamis. Az indexek a sorrendet határozzák meg (pl. egy alkalmassági vizsgálatnál, melyik növény termesztésére alkalmas a terület). A regressziós modellek esetén a végeredményt a regressziós függvényből nyerjük (a regresszió elemzése során a független változókhoz együtthatók rendelünk, példa lehet az előzőek során említett Wishmayer-Smith féle talajveszteségi egyenlet). A determinisztikus modell esetén ismertnek vesszük a folyamatra ható törvényeket, és ebből számítjuk ki a végeredményt.

Az előzőekben modelljeinken az elemzéseket alapvetően két dimenzióban (síko(ko)n, vektoros vagy raszteres fedvénye(ke)n, és a pontokhoz, vonalakhoz, poligonokhoz vagy cellákhoz tartozó leíró adatokon) végeztük. A következő két modulban az elemzést kiterjesztjük a harmadik dimenzió felé. Az „Interpoláció és domborzatmodellezés” című modul a kérdést általánosságban tárgyalja, a „3D elemzés” című modul az ArcGIS 3D Analyst kiterjesztésének használatát mutatja be.