Ugrás a tartalomhoz

Térbeli döntéselőkészítés 2., Projekttervezés

Márkus Béla (2010)

Nyugat-magyarországi Egyetem

2.2 Projektciklus elmélet

2.2 Projektciklus elmélet

A projektek tervezésének és végrehajtásának folyamata projektciklus néven is ismert. A projektciklus négy szakaszra bontható, melyek a következők:

  • a projektötlet megfogalmazása, elemzés,

  • a tervezés és programozás,

  • a projekt végrehajtása, megvalósítása, nyomon követése,

  • lezárás, értékelés és a tapasztalatok leszűrése.

A ciklus kiindulópontja a projekt ötlet, melyet a helyzetelemzés után egy végrehajtó és egy értékelő munkatervvé kell fejleszteni. Az előkészítés szakaszában, kerül sor a problémák, korlátok és lehetőségek feltárására. A cél egy olyan stratégiai keret kialakítása, mely biztosítja a projekthez kapcsolódó érdekcsoportok véleményének megismerését és a releváns információk rendelkezésre állását. Ezáltal a struktúra lehetőséget ad a kellően megalapozott döntések meghozatalához a ciklus minden kulcsfontosságú szakaszában.

2.1. ábra. A projektciklus szakaszai

Amint említettük, a projektek sikerének egyik kulcsa a megfelelő előkészítés. Fontos, hogy az alapos helyzetelemzés után, a tervezés és a végrehajtás is előre átgondolt és megtervezett folyamat legyen. Az elemzések alapján projekttervek készülnek. A projektterv részletes kidolgozása a célcsoport és az egyéb érdekcsoportok bevonásával történik. Az elkészült projekttervek esetén szükség van azok megvalósíthatóságának vizsgálatára (várhatóan sikeres lesz-e a projekt?), majd fenntarthatóságának elemzésére (képes-e hosszú távon működő rendszert, ezzel előnyöket biztosítani a projekt a célcsoportnak?).

A megvalósításai szakaszban történik a projekt beindítása és végrehajtása. Ennek során szükség lehet szakmai segítségnyújtási-, munkavégzési- illetve szállítási pályázatok kiírására és szerződések megkötésére. A végrehajtás során a projektgazdának a projekt időtartamától függően egyszer vagy akár többször is értékelnie kell, hogy a projekttervekhez képest milyen tényleges haladást sikerült elérni a végrehajtás során.

Az elkészült időközi értékelések alapján eldönthető, hogy a projekt jó úton halad-e, és valóban a kitűzött célok megvalósítását szolgálja-e. Az értékelés segítséget nyújt ahhoz is, hogy a projekt kidolgozása óta eltelt idő alatt történt változások fényében módosítsa a projekt irányát, illetve bizonyos célkitűzéseit.

A lezárási szakaszban, a projekt végrehajtásának befejezése után értékelik, hogy a projekt milyen eredményeket ért el és ezek alapján levonják a tanulságokat. A levont tanulságok a jövőbeni programok és projektek tervezése során felhasználhatók.

Az Európai Bizottság az 1990-es évek elején vezette be a projektciklus menedzsmentet (PCM) az általa finanszírozott programok eredményességének javítsa érdekében, mert a felmérések a következő okokat jelölték meg a projektek gyenge teljesítményére:

  • gyenge a projekttervezés és előkészítés;

  • a kockázatokat hiányosan vették figyelembe;

  • figyelmen kívül hagyták a projekt hosszú távú fenntarthatóságát befolyásoló tényezőket;

  • a múltbeli tapasztalatok tanulságait csak ritkán vették figyelembe az új projektek tervezése során.

A PCM alapelvei az alábbiakban foglalhatók össze:

  • A projekt-ciklus szakaszainak következetes betartása rendkívül strukturált módszert eredményez, ez képes biztosítani a megfelelő információn alapuló döntéshozatalt.

  • Részvétel (participáció) biztosítása. Rendkívül fontos Uniós alapelv a partnerség, ezen keresztül a részvétel biztosítása. Ez leginkább a projekt-ciklus kulcsfontosságú szakaszaiban szervezett műhelymegbeszélések (workshopok) és a projekt céljainak a célcsoport (kedvezményezettek) részére nyújtandó tartós előnyök/hasznok megfogalmazása és pontosítása révén biztosítható.

  • Fenntarthatósági szempontok. A valóban sikeres projektek egyik legfontosabb ismérve, hogy hosszú távon is fenntarthatók, vagyis hatásuk még évek múlva is érezhető, illetve működőképesek maradnak a támogatások végét követően is. Ezen cél elérése érdekében a fenntarthatósági szempontokat már a projekttervezés során figyelembe kell venni.

  • Logikai keretmódszer (angolul, Logical Framework Method, röviden LKM) alkalmazása. Az LKM a projekt struktúráját hatékonyan biztosító eszköz, amely konzisztens elemzési módszert biztosít a projekttervezés és a végrehajtás során.

  • Integrált megközelítés. A megvalósításra váró projekt céljait szorosan kapcsolni kell az EU regionális politikai céljait szem előtt tartó Közösségi Támogatás Kerethez, illetve az annak végrehajtását szolgáló operatív programok célkitűzéseihez. Szintén ez a szemlélet biztosítja, hogy az uniós célkitűzések mellett a nemzeti és szektorális célkitűzéseket is figyelembe veszik a projektek, valamint biztosítja, hogy a projekt-munkatervek és költségvetések LKM útján készüljenek el.

2.2. ábra. A PCM logikája